A Stanford Egyetem kutatói tizennégy újszülött bélcsatornájából egy éven át gyűjtött minták elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy az életünk korai szakaszában a bélben kialakuló bakteriális közösségek komoly hatással vannak az emésztőrendszerünk későbbi működésére - írja a Nature a hírportálja.
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
Lehetséges kapcsolat a bélbaktériumok és az elhízás között
A gyermekkorban kialakult táplálkozási szokások hatása a felnőttkorra
A David Relman vezette kutatócsoport az Amerikai Mikrobiológiai Társaság orlandói konferenciáján mutatta be azokat az eredményeket, amelyeket a vizsgálataikban résztvevő felnőtt személyek, valamint újszülöttek bélcsatornájában élő bélbaktériumok genetikai anyagának elemzéséből kaptak.
Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, miként alakulnak ki ezek a baktériumközösségek, a kutatók újszülött csecsemőktől vettek székletmintákat a születés napjától számított további egy éven keresztül. Ezen kívül minden egyes gyermek édesanyjától is többféle bakteriális mintát gyűjtöttek, amelyek egy része az anyák székletéből, a vaginából, és az anyatejből származott (ez utóbbi a bőrfelszínen élő baktériumokat tartalmaz). Az egyes mintákból ezt követően kivonták a mikrobiális DNS-eket, és egy speciálisan erre a célra kifejlesztett gén-chip segítségével a legjellemzőbb génszakaszok alapján azonosították az egyes baktériumokat.
Az eredmények alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az újszülöttek már közvetlenül a születésük után "megszerzik" első bélbaktériumaikat: az egyik csecsemő baktériumai például azokra a baktériumokra hasonlítottak a leginkább, amelyeket az anyja székletéből vontak ki azon a napon, amikor a baba megszületett, de a többi esetben is nagy hasonlóságot lehetett kimutatni az anya vaginájából vagy az anyatejből származó baktériumokkal.
Baktériumközösségek a bélcsatornában
A kutatócsoport további megfigyelése, hogy a bélcsatornában élő baktériumközösségek összetétele a csecsemők növekedésével párhuzamosan folyamatos változáson megy keresztül: mire a babák egyévesek lesznek, bélbaktériumaik egyre hasonlóbbá válnak a felnőttekéhez. Ennek ellenére továbbra is mindegyik csecsemő mikróbáinál ki lehetett mutatni az egyéni, csak rájuk jellemző jellegzetességeket, ami vélhetően annak köszönhető, hogy minden baba más és másfajta baktériumokkal találkozott közvetlenül a születése után (a baktériumközösség összetételét természetesen a csecsemő génjei és az étrendje is befolyásolja). "Úgy gondoljuk, hogy legfőképpen a születést követő korai események határozzák meg egy-egy felnőtt személy baktériumközösségének egyéni, nagyrészt csak rá jellemző összetételét, ezért különösen fontos lehet minden olyan behatás, amely befolyásolja ezt a folyamatot" - mondta Relman.
A tanulmányban résztvevő két gyermeknek például antibiotikumokat adtak, ami komoly hatással volt a bélbaktériumok közösségének összetételére, ami a későbbi vizsgálatok alapján visszafordíthatatlannak bizonyult. A kutatók ezért azt is szeretnék kideríteni, hogy melyek azok a fő tényezők, amelyek a leginkább befolyásolják a csecsemők fejlődésben lévő mikrobiális közösségének működését. A vaginából és a bőrfelszínről származó baktériumok miatt ez természetesen attól is függ, hogy egy baba császármetszéssel avagy természetes módon jött-e a világra, valamint hogy szoptatta-e az anyja, esetleg inkább tápszereket kapott a csecsemő. A mostani vizsgálatban résztvevő gyermekek száma azonban túl alacsony volt ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre is kielégítő választ kapjanak a kutatók.
Felnőttekből származó mikróbák elemzése
A kutatócsoport azt követően ismerte fel az újszülöttek mikróbáinak fontosságát, miután kiértékelték annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelyben a két egészséges felnőtt székletéből származó mikróbák DNS-mintáit elemezték. Ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy az izolált baktériumok génállománya más típusú génekhez viszonyítva aránytalanul sok olyan gént tartalmaz, amelyek a táplálék lebontásában és az emésztés folyamatában játszanak szerepet.
A Science-ben megjelent tanulmány nyomán újra előtérbe kerültek azok az elképzelések, melyek szerint a bélbaktériumok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a növényi eredetű, számunkra egyébként nem megemészthető cukrok lebontásában, valamint az esszenciális - az életfolyamatok szempontjából alapvető fontosságú, de csak külső forrásból pótolható - aminosavaknak és egyes vitaminoknak az előállításában (a bélbaktériumok működéséről korábbi anyagunkban olvashat bővebben: Lehetséges kapcsolat a bélbaktériumok és az elhízás között).
A kutatók most annak alaposabb vizsgálatát tervezik, hogy miként befolyásolja az étrend, illetve az egyének génállománya azt, hogy mely baktériumok hajlamosabbak megtelepedni a bélcsatornában, illetve hogy vannak-e olyan baktériumok, amelyek összefüggésbe hozhatóak a jó vagy a kevésbé megfelelő egészségi állapottal. A kutatócsoport a bélcsatornán kívül a többi testüregben - szájüreg, fül, vagina - élő baktériumközösség összetételét is szeretné megvizsgálni, amiből reményeik szerint további érdekes eredmények születhetnek a közeljövőben.
[origo] egészség
