A stressz termékenységre kifejtett káros hatása régóta ismert, azt azonban még sosem vizsgálták, hogy mi történik, ha a nők ezzel egyidejűleg diétáznak és rendszeresen edzenek is. Amerikai kutatók majmokon végzett kísérletei szerint ilyenkor még fokozottabban érvényesül a negatív hatás, ezért azt tanácsolják, hogy fokozottan ügyeljenek a táplálkozásukra azok, akik gyermeket szeretnének a közeljövőben. A mesterséges megtermékenyítés sikerességét szintén befolyásolhatja a stressz, amit egy másik, rendhagyó kísérlet eredményei támasztanak alá.
A stresszes körülmények között élő nőknél emelkedett kortizol-szint mérhető, ami akadályozza a peteérésért felelős agyi hormonok felszabadulását. Egy nőnek számos okból leállhat a peteérése, és teljesen megszűnhet a menstruációs ciklusa is - ez az állapot az ún. amenorrhoea. A nők mintegy 5-10%-a küzd ezzel a problémával, Sarah Berga (Emory University School of Medicine, Atlanta) és kutatócsoportja azonban korábban már bizonyította, hogy viselkedésterápiával csökkenthető a stressz, és a peteérés is visszaállítható gyógyszeres kezelés nélkül.
A ciklus elmaradásáért a szigorú diéta, vagy a kemény testedzés is felelős lehet, a mostani tanulmányban viszont az említett életmódbeli tényezők és a stressz együttesen kifejtett hatásaira voltak kíváncsiak. Ennek érdekében nőstény majmokat vizsgáltak meg különböző helyzetekben: az egyik csoportot minden nap másik szobába helyezték (közepes mértékű stresszhatás), a másik két csoportot pedig csökkentett kalóriájú diétára vagy testedzésre fogták.
Ha az állatokat külön-külön érte az adott hatás, akkor körülbelül 10%-uknál volt tapasztalható a ciklus elmaradása. Ha mindhárom tényező együttesen volt jelen, akkor viszont a majmok 75%-ának szűnt meg a ciklusa. "Az eredmények fényében elmondható, hogy a gyermeket tervező nőknek különösen érdemes figyelniük rá, hogy helyesen táplálkozzanak, illetve ne hajtsák túl magukat testedzés közben, amennyiben naponta kell megbirkózniuk különféle stresszes feladatokkal" - mondta Berga. A kutatócsoport az eredmények pontosítása érdekében a közeljövőben egy olyan vizsgálatot tervez, amelyben 3000 amerikai kórházban dolgozó nővér vizeletmintáiban elemzik majd a napi hormonszinteket.
Stressz és mesterséges megtermékenyítés
Hollandiában is végeztek egy hasonló tanulmányt, amelyben 1088 olyan nőt vizsgáltak meg, akik mesterséges megtermékenyítésre (in vitro fertilizáció; IVF) vártak. A résztvevőknek egy kérdőívet kellett kitölteniük, amelyben arra kérdeztek rá, hogy mennyire voltak idegesek a nők azelőtt, hogy petesejteket vettek tőlük, majd arról is be kellett számolniuk, hogy milyen hangulatban voltak a művelet után. A vizsgálatnak nem sikerült értékelhető összefüggést kimutatnia a pszichológiai jellegű stressz és a teherbeesések sikertelensége között, bár ez a tanulmány nem vette figyelembe a diéta és a testmozgás hatásait.
Egy másik kísérletsorozatból ezzel szemben érdekes eredmények születtek: izraeli kutatók humorral, vagyis a stresszhatások csökkentésével próbálták növelni az IVF-kezelés hatékonyságát. Gyermekkórházakban már régóta foglalkoztatnak bohócokat nagy sikerrel, és innen jött az ötlet, hogy egy hivatásos bohócot, később pedig egy komédiást alkalmazzanak a kezelésen átesett páciensek szórakoztatása érdekében.
"Az embrió beültetése utáni közvetlen időszak a legtöbb esetben nagyon kritikus a kezelés sikeressége szempontjából, ezért arra gondoltunk, hogy megpróbáljuk valamilyen módon elterelni a nők figyelmét, hátha így könnyebben teherbe esnek" - mondta Shevach Friedler (Assaf Harofeh Medical Centre, Zerifin), a kutatás vezetője.
Abban a csoportban, ahol napi 10-15 percen keresztül szórakoztatták a hölgyeket, 36%-uk esett teherbe a kezelést követően, ott viszont, ahol semmilyen támogatást nem nyújtottak a lábadozást követően, ez az arány csak 19% volt, így annyi mindenképpen elmondható, hogy a humor a mesterséges megtermékenyítés esetében is jó eszköznek bizonyulhat.
A kutatók a European Society of Human Reproduction and Embryology idei konferenciáján mutatták be eredményeiket.
[origo] egészség
A ciklus elmaradásáért a szigorú diéta, vagy a kemény testedzés is felelős lehet, a mostani tanulmányban viszont az említett életmódbeli tényezők és a stressz együttesen kifejtett hatásaira voltak kíváncsiak. Ennek érdekében nőstény majmokat vizsgáltak meg különböző helyzetekben: az egyik csoportot minden nap másik szobába helyezték (közepes mértékű stresszhatás), a másik két csoportot pedig csökkentett kalóriájú diétára vagy testedzésre fogták.
Ha az állatokat külön-külön érte az adott hatás, akkor körülbelül 10%-uknál volt tapasztalható a ciklus elmaradása. Ha mindhárom tényező együttesen volt jelen, akkor viszont a majmok 75%-ának szűnt meg a ciklusa. "Az eredmények fényében elmondható, hogy a gyermeket tervező nőknek különösen érdemes figyelniük rá, hogy helyesen táplálkozzanak, illetve ne hajtsák túl magukat testedzés közben, amennyiben naponta kell megbirkózniuk különféle stresszes feladatokkal" - mondta Berga. A kutatócsoport az eredmények pontosítása érdekében a közeljövőben egy olyan vizsgálatot tervez, amelyben 3000 amerikai kórházban dolgozó nővér vizeletmintáiban elemzik majd a napi hormonszinteket.
Stressz és mesterséges megtermékenyítés
Hollandiában is végeztek egy hasonló tanulmányt, amelyben 1088 olyan nőt vizsgáltak meg, akik mesterséges megtermékenyítésre (in vitro fertilizáció; IVF) vártak. A résztvevőknek egy kérdőívet kellett kitölteniük, amelyben arra kérdeztek rá, hogy mennyire voltak idegesek a nők azelőtt, hogy petesejteket vettek tőlük, majd arról is be kellett számolniuk, hogy milyen hangulatban voltak a művelet után. A vizsgálatnak nem sikerült értékelhető összefüggést kimutatnia a pszichológiai jellegű stressz és a teherbeesések sikertelensége között, bár ez a tanulmány nem vette figyelembe a diéta és a testmozgás hatásait.
Egy másik kísérletsorozatból ezzel szemben érdekes eredmények születtek: izraeli kutatók humorral, vagyis a stresszhatások csökkentésével próbálták növelni az IVF-kezelés hatékonyságát. Gyermekkórházakban már régóta foglalkoztatnak bohócokat nagy sikerrel, és innen jött az ötlet, hogy egy hivatásos bohócot, később pedig egy komédiást alkalmazzanak a kezelésen átesett páciensek szórakoztatása érdekében.
"Az embrió beültetése utáni közvetlen időszak a legtöbb esetben nagyon kritikus a kezelés sikeressége szempontjából, ezért arra gondoltunk, hogy megpróbáljuk valamilyen módon elterelni a nők figyelmét, hátha így könnyebben teherbe esnek" - mondta Shevach Friedler (Assaf Harofeh Medical Centre, Zerifin), a kutatás vezetője.
Abban a csoportban, ahol napi 10-15 percen keresztül szórakoztatták a hölgyeket, 36%-uk esett teherbe a kezelést követően, ott viszont, ahol semmilyen támogatást nem nyújtottak a lábadozást követően, ez az arány csak 19% volt, így annyi mindenképpen elmondható, hogy a humor a mesterséges megtermékenyítés esetében is jó eszköznek bizonyulhat.
A kutatók a European Society of Human Reproduction and Embryology idei konferenciáján mutatták be eredményeiket.
[origo] egészség
