A parlagfű jellemzése
A parlagfű észak-amerikai eredetű gyomnövény, mely az 1920-as évektől honosodott meg hazánk területén. Első kedvelt területe Somogy megye vidéke, a Balaton déli partja volt, innen hódította meg fokozatosan az egész országot. Kiindulási területe máig megőrizte kiemelt szerepét, ugyanis - a nyaralók legnagyobb bánatára - Magyarország egyik legmagasabb pollenmennyisége Balaton környékén kerül a levegőbe.
A parlagfű nevének megfelelően a művelésből kivont, feltört területeken, gyomtársulásokban fordul elő tömegesen. Gyors terjedésében nagy szerepet játszik, hogy nagyon könnyen alkalmazkodik szinte bármilyen talajhoz. Életrevalóságának ékes bizonyítéka, hogy az ember által megbolygatott, feltört, majd gondozatlanul hagyott területeken azonnal, a legelső fajként telepszik meg.
A parlagfű levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákjuk szürkészöld. A levelek a színükön és a fonákjukon is sűrűn szőrözöttek. Egylaki növény, porzós és a termős virágai külön helyezkednek el. A porzós virágok a legfelső hajtások végén, a termős virágok közvetlenül a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatók. Termése változatos alakokat ölthet. Magassága nagyon változatos: a kifejlett növény a 150 cm-t is meghaladhatja a kukorica- vagy napraforgótáblákban.
Kiirtása szinte lehetetlen. Lekaszálva napok alatt újra hajt. Egy beérett növény 30-40 ezer magot is hozhat, amelyek csírázóképessége a talajban 40 évig megmarad. Az ellenálló magok a talaj felső 10 centiméterében megtalálhatóak, így a felületes talajcsere sem hozhat valódi megoldást. A parlagfű allergenitása kiemelkedően egyedülálló a hazánkban honos növények között: a növény egyetlen egyede akár 8 milliárd pollent is képes megtermelni. A parlagfű két fő allergént és több közepes vagy kisebb méretű allergént tartalmaz, amelyek a légúti nyálkahártyára kerülve azonnali allergiás reakciót váltanak ki.
A parlagfű szélbeporzású növény, ami azt jelenti, hogy a porzós virágokról a pollent nem rovarok viszik át a bibére, hanem szél útján jutnak oda. Mivel itt a sikerben csak a vakvéletlen játszik szerepet, a növény kénytelen milliószám útjára bocsátani a virágporszemeket, hátha egynek sikerül eljutnia valamelyik termős virágra. A pollenfigyelő rendszerek mérései alapján megállapítható, hogy a virágporszemek hatalmas utat képesek a szél szárnyán megtenni, sokszor akár 100 km távolságra is eljuthatnak.
A parlagfű virágzási ideje július közepétől az első fagyig tart, a növény fejlődése azonban már hónapokkal korábban, március végén megindul a talajban megbúvó magvakból. Április-május hónapokban a magvak többsége (60-70%-a) kikel. A maradék csírázása folyamatos, egészen az őszi fagyokig.
A parlagfű nevének megfelelően a művelésből kivont, feltört területeken, gyomtársulásokban fordul elő tömegesen. Gyors terjedésében nagy szerepet játszik, hogy nagyon könnyen alkalmazkodik szinte bármilyen talajhoz. Életrevalóságának ékes bizonyítéka, hogy az ember által megbolygatott, feltört, majd gondozatlanul hagyott területeken azonnal, a legelső fajként telepszik meg.
A parlagfű levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákjuk szürkészöld. A levelek a színükön és a fonákjukon is sűrűn szőrözöttek. Egylaki növény, porzós és a termős virágai külön helyezkednek el. A porzós virágok a legfelső hajtások végén, a termős virágok közvetlenül a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatók. Termése változatos alakokat ölthet. Magassága nagyon változatos: a kifejlett növény a 150 cm-t is meghaladhatja a kukorica- vagy napraforgótáblákban.
Kiirtása szinte lehetetlen. Lekaszálva napok alatt újra hajt. Egy beérett növény 30-40 ezer magot is hozhat, amelyek csírázóképessége a talajban 40 évig megmarad. Az ellenálló magok a talaj felső 10 centiméterében megtalálhatóak, így a felületes talajcsere sem hozhat valódi megoldást. A parlagfű allergenitása kiemelkedően egyedülálló a hazánkban honos növények között: a növény egyetlen egyede akár 8 milliárd pollent is képes megtermelni. A parlagfű két fő allergént és több közepes vagy kisebb méretű allergént tartalmaz, amelyek a légúti nyálkahártyára kerülve azonnali allergiás reakciót váltanak ki.
A parlagfű szélbeporzású növény, ami azt jelenti, hogy a porzós virágokról a pollent nem rovarok viszik át a bibére, hanem szél útján jutnak oda. Mivel itt a sikerben csak a vakvéletlen játszik szerepet, a növény kénytelen milliószám útjára bocsátani a virágporszemeket, hátha egynek sikerül eljutnia valamelyik termős virágra. A pollenfigyelő rendszerek mérései alapján megállapítható, hogy a virágporszemek hatalmas utat képesek a szél szárnyán megtenni, sokszor akár 100 km távolságra is eljuthatnak.
A parlagfű virágzási ideje július közepétől az első fagyig tart, a növény fejlődése azonban már hónapokkal korábban, március végén megindul a talajban megbúvó magvakból. Április-május hónapokban a magvak többsége (60-70%-a) kikel. A maradék csírázása folyamatos, egészen az őszi fagyokig.
- Megkezdődött a parlagfű szezonja
- A parlagfű jellemzése
- A parlagfű-allergia tünetei
- A parlagfű-allergia kezelése
