Egy fehérje eltávolításával sikeresen gátolták az anafilaxiás sokk kialakulását egereknél, azonban korántsem biztos, hogy az eljárást emberek esetében is alkalmazni lehet majd.
Ajánló
Az eredeti cikk teljes szövege
Allergia - Az [origo] egészség allergiás megbetegedésekkel foglalkozó oldala
Kapcsolódó anyagok:
Ételallergia és étel-intolerancia
Az anafilaxiás sokk tünetei bizonyos idő elteltével gyakran maguktól is elmúlnak, illetve hatásos lehet az antihisztaminos kezelés is, mivel az allergiás reakció kialakulásának egyik oka a hisztaminok nagy mennyiségben történő termelődése. Súlyosabb esetben az egyedüli hatékony gyógymód az azonnali adrenalin-injekció: az adrenalin összehúzódásra serkenti a vérereket és gyorsítja a szívritmust, ezáltal képes meggátolni a hirtelen vérnyomásesést. Azonban akármilyen hatékony is ez a kezelési módszer, az anafilaxiás sokk kialakulásának mechanizmusába nem avatkozik bele, ezért a tünetek megelőzésére nem használható az eljárás.
Ismeretlen mechanizmus
A hatékony megelőzés azért sem bizonyult eddig lehetségesnek, mert az allergiás reakciót okozó biokémiai reakciók sem voltak teljesen világosak a kutatók számára. Korábbi, egereken végzett kutatások eredményeiből arra lehetett következtetni, hogy a sokk kialakulásában fontos szerepet játszik a nitrogén-oxid (NO) nevű vegyület nagy koncentrációban történő jelenléte. Anje Cauwels (Flanders Interuniversity Institute for Biotechnology) és munkatársai ezért egy olyan egérkísérletet terveztek, amely a nitrogén-oxid szerepének pontosabb megértésére irányult. Az egerek azért voltak alkalmasak erre a feladatra, mert immunrendszerük az emberekéhez hasonlóan működik, és mesterségesen is előidézhető náluk az anafilaxiás sokk, például vérnyomáscsökkentéssel.
A sokk kiváltása előtt az egerek egy részének szervezetébe a nitrogén-oxid termelődését kiváltó molekulákat juttattak, ami lehetővé tette annak bizonyítását, hogy valóban ez a vegyület a felelős az allergiás reakció létrejöttéért. Az azonban meglepetést okozott, hogy a nitrogén-oxid nem a várt helyről érkezett: a kutatók korábban egy iNOS elnevezésű fehérjére gyanakodtak, azonban kiderült, hogy egy másik fehérje, az eNOS játszik kulcsszerepet a sokk tüneteinek kialakításában - olvasható a Nature hírportálján.
Az utóbbi fehérjéről korábban úgy gondolták, hogy csak kevés nitrogén-oxidot termel, ami a test normál mértékű vérnyomás-ingadozásainak szabályzását segíti elő. Az eredmények viszont azt mutatták, hogy azok a genetikailag módosított egerek, amelyeknél hiányzott az eNOS fehérje, immunisnak bizonyultak az egyébként gyakran végzetes hatású allergénekre, szemben az iNOS-mentes állatokkal, ahol a súlyos allergiás reakció minden esetben lezajlott.
Lehetőség a célzott terápiára
A kutatók szerint megvan rá az esély, hogy a nitrogén-oxid termelődését gátló anyagokat az orvosok az emberek esetében is felhasználják az allergiás reakció enyhítésére. Az említett egérkísérletben úgy próbálták meggátolni a sokkot, hogy az eNOS fehérje termelődését gátló szereket fecskendeztek az állatok vérébe azt megelőzően, hogy kiváltották volna az allergiás reakciót. Ezeknél az egereknél később csak csekély mértékű vérnyomásesést tapasztaltak, amit gyors állapotjavulás követett.
Mindamellett a kísérletben használt gyógyszerek lassú hatásmechanizmusuk miatt egyelőre nem alkalmasak rá, hogy vészhelyzet esetén is használják őket. "További problémát jelent, hogy a kísérletben egereken, mesterséges körülmények között kiváltott sokkot tanulmányoztak, ami nem feltétlenül egyezik meg az embereknél tapasztalható allergiás reakcióval. Emiatt bizonyos, hogy az anafilaxiás sokk célzott terápiájára még várnunk kell" - tette hozzá Charles Lowenstein, a Johns Hopkins Egyetem kardiológusa.
Az eredeti közlemény a Journal of Clinical Investigation c. folyóiratban jelent meg.
[origo] egészség
