A funkcionális meddőség esetében nem mutatható ki olyan szervi ok, amelyet felelőssé lehetne tenni a fogamzóképesség hiányáért. A meddőségnek ezt a fajtáját egyes kutatók az evolúció során kialakult természetes válaszreakciónak tekintik, amely meggátolja a teherbeesést azokban az esetekben, ha az éppen adott környezeti vagy pszichológiai feltételek nem a legmegfelelőbbek.
Öt éven belül lehetségessé válhat a méhátültetés
A férfi meddőség sokféle módon kezelhető, illetve végső soron donorspermával is megoldható. A meddőség "végső közös útja" azonban a nő, hiszen csak ő tud megtermékenyülni, ezért a meddőséget kezelő technikák leginkább a nő megtermékenyítésének lehetőségeit kutatják. A női meddőséget okozhatja szervi elváltozás, vagy hormonális rendellenesség. Ezeket modern eljárásokkal jól lehet orvosolni, és az ún. organikus meddőség esetén a meddőségi centrumok valóban nagy sikeraránnyal dolgoznak.
Van azonban a női meddőségnek egy másik fajtája, amit több névvel is illetnek: ez a megmagyarázatlan, másodlagos vagy funkcionális meddőség. Az elnevezések azt jelzik, hogy e típusban orvosilag nem lehet olyan okot kimutatni, ami indokolná a meddőséget, de a nő ennek ellenére nem képes megfoganni.
A meddőségi centrumokban különféle hormonkezelésekkel próbálják a női testet a fogamzásképesség "csúcsformájába" hozni, majd jól időzítetten vagy a férjtől (esetleg donortól) vett spermát jutatnak a méhbe, vagy lombikban hozzák össze a női petesejtet a férfi ondóval, és a méh nyálkahártyára a már megtermékenyített 3-4 petesejtet juttatják be. A pestsejteknek itt már csak az volna a dolga, hogy beágyazódjanak és osztódni kezdjenek.
A funkcionálisan meddő nők esetén a meddőségi centrumok világszerte viszonylag gyenge eredményt tudnak felmutatni. Külföldi adatok szerint egy lombik (mesterséges megtermékenyítés) beavatkozás 6-15%-os, öt kezelés esetén pedig összesen 50%-os eséllyel képes terhességet létrehozni. Ez azt jelenti, hogy sok-sok hormonális kezelés, orvosi beavatkozás, lelki gyötrelmek és milliós kiadások ellenére minden második nő gyermektelen marad. Joggal merül fel a kérdés, hogy ha orvosi okot nem találunk, ha a természetben soha létre nem jövő optimális körülmények ellenére sem alakul ki a terhesség, akkor indokolt-e a második, harmadik, negyedik, ötödik lombikprogram erőltetése, miközben nem oldódott meg semmi. Vajon mi állhat a funkcionális meddőség hátterében?
- A meddőség fajtái
- Szaporodás és evolúció
- Táplálkozás és meddőség
- Stressz és meddőség








