Ausztrál kutatók szerint a magas sűrűségű lipoprotein (HDL) védő hatásának gyengítésén keresztül akár már egyetlen zsírosabb ebéd is károsíthatja az artériák érfalát. Ezáltal csökken a szervezet szív- és érrendszeri betegségekkel szembeni védekezőképessége, ami idővel agyvérzéshez vagy szívinfarktus kialakulásához vezethet.
Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó oldala
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
Korábban:
Viták a magyar érelmeszesedés-oltás körül
Megkérdőjelezhető a mérsékelt alkoholfogyasztás áldásos hatása
Ez azért fontos, mert a gyulladáskeltő anyagok hatására alakulnak ki az artériákat elzáró vérrögök, melyek köztudottan érelzáródást, majd szívinfarktust okozhatnak. A zsíros ételek fogyasztása következtében csökken az artériák tágulékonysága is, ezzel egyidőben pedig romlik a szövetek, szervek vérellátottsága.
Ha viszont többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag ételeket fogyasztunk, akkor növekszik a HDL gyulladáscsökkentő hatása, ami megelőzi az ún. plakkok kialakulását az érfalak belső felszínén (endothelium). (Plakknak nevezzük az érfal belhártyáján, illetve az érfal rétegei között elhelyezkedő, az ér közepe felé bedomborodó, kötőszövetes tokkal - ún. sapkával - borított elváltozásokat, amelyek általában zsírnemű anyagokat, kálciumsókat, és vérrögöt tartalmaznak.)
A telített zsírsavak főként a növényi és állati eredetű táplálékokban, illetve a vajban, a zsírban és a kókusz-, valamint a pálmaolajban találhatóak meg. A többszörösen telítetlen zsírsavak ezzel szemben főleg növényi eredetűek, és leggyakrabban az olíva-, a napraforgó- és a kukoricaolajban, illetve a margarinokban találkozhatunk velük.
A tanulmányban tizennégy, 18 és 40 év közötti egészséges felnőtt vett részt, akik egy hónapon keresztül különböző zsírokat tartalmazó ételeket fogyasztottak. Az ételek egyformák voltak - egy szelet répatorta és egy pohár tejturmix - azonban hol telített zsírsavakkal (kókuszolajjal), hol pedig többszörösen telítetlen zsírsavakkal (sáfrányos szeklice olajával) egészítették ki az ebédet (természetesen sem a résztvevők, sem pedig a vizsgálat vezetői nem tudták, hogy melyik személy milyen típusú zsírokat fogyasztott).
Az ételek zsírmennyisége személyre szabott volt: testsúlykilogrammonként mindenki egy gramm mennyiségű zsírt kaphatott. A páciensektől az étkezések előtt, illetve 3 és 6 órával az ebéd elfogyasztása után is vért vettek, majd megmérték azoknak az anyagoknak a mennyiségét, amelyek képesek gyulladást kiváltani, és megvizsgálták az érfalak tágulékonyságát is.
Az eredmények azt mutatták, hogy a telített zsírsavas étkezések után három órával csökkent az artériák tágulékonysága, hat óra elteltével pedig nőtt a vérben található gyulladáskeltő anyagok mennyisége, ami azt jelenti, hogy csökkent a HDL védő hatása. Ezzel szemben a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó étkezés után a gyulladáskeltő anyagok mennyisége csökkenőben volt, és ezzel együtt nőtt a HDL gyulladáscsökkentő hatása.
"A tanulmány - annak ellenére, hogy meglehetősen kevés résztvevővel zajlott - újabb fontos érveket szolgáltat amellett, hogy mindennapi táplálkozásunk során a lehető legkevesebb telített zsírt fogyasszuk el, mivel ezek a zsírok képesek az ellenkezőjére fordítani a HDL keringésre gyakorolt, hagyományosan pozitívan értékelt hatását" - mondta Stephen J. Nicholls, a kutatás vezetője.
Az eredeti cikk a Journal of the American College of Cardiology c. folyóiratban jelent meg.
[origo] egészség
