A már kialakult vesekőbetegségnél a gyógyszeres kezelés mellett étrendi változtatásokra is szükség van. A vesekő laboratóriumi vizsgálata során analizálják a kő összetételét és megmérik a vizeletben azoknak az anyagoknak a szintjét, melyekből kövek képződhetnek. Az eredmények függvényében az elfogyasztott élelmiszerekkel savas vagy lúgos irányba befolyásolható a vizelet kémhatása, amivel késleltethető a vesehomok növekedése és az újabb kövek kialakulása is.
A vesekövek típusai, általános étrendi javaslatok
A vesekövek a vizeletben található oldott anyagokból keletkeznek. A kő kialakulhat a vesében, a húgyvezetékben és a húgyhólyagban is (a folyamatot orvosi szóval urolitiázisnak vagy nefrolitiázisnak nevezik). A kőképződés egyik lehetséges oka a sókkal telített vizelet, amelyből hiányoznak a kőképződés természetes gátlói, például a citrát, ami normál körülmények között megköti a kövekben előforduló kalciumot.
A kő kialakulásában szerepet játszhat továbbá a táplálék és az ivóvíz összetétele, a különféle felszívódási zavarok, a fokozott verejtékezés, a mellékpajzsmirigy betegségei, a csökkent mértékű folyadékfogyasztás, örökletes hajlam, a magas fehérjetartalmú étrend hosszú távú fogyasztása, illetve minden olyan tényező, amely akadályozza a vizelet kiürülését. A vesekő általában gyakrabban alakul ki idősebb korban és férfiaknál.
A leggyakrabban előforduló vesekőfajták közé tartozik a kálcium-oxalátkő: a kövek megközelítőleg 80%-a tartozik ebbe a típusba. A vesekövek maradék 20%-át a húgysav-, a cisztin-, a foszfát-, a xantin- és a vegyes kövek alkotják. A vegyes kövek általában magnéziumból, ammóniumból és foszfátból épülnek fel (ezeket másnéven fertőzéses köveknek is nevezik, mert csak a fertőzött vesében alakulnak ki).
A vesekő kialakulásának megelőzéséről korábbi anyagunkban olvashat bővebben: Mit tehetünk a vesekő kialakulása ellen?
Általános étrendi javaslatok a vesekő összetételétől függetlenül
- A vizelet koncentrációját bőséges, napi 2-3 liter folyadékfelvétellel csökkenthetjük. Ezzel érhetjük el, hogy a vizelet fajsúlya ne haladja meg a 1018 g/l értéket. Fontos, hogy a folyadékfogyasztás a nap folyamán egyenletes legyen. Lefekvés előtt mindenképpen igyunk, de akkor is érdemes inni, ha éjszaka felébredünk.
- A kőképződést késleltetheti az A- és B6-vitamin fogyasztása. Olyan étrendet érdemes tehát összeállítani, amely bőségesen tartalmazza ezeket a vitaminokat. Orvosi javaslatra vitaminkészítménnyel egészítsük ki étrendünket.
- Az A-vitamin (retinol) főbb forrásai a máj, a tojássárgája, a vaj, a dúsított margarinok, a tej, a különféle tejtermékek és a tengeri halak. A béta-karotin - ami az A-vitamin előanyaga - pedig a sárgarépában, a sütőtökben, a kajszibarackban és a paradicsomban található meg nagyobb mennyiségben. B6-vitamint (piridoxint) tartalmaz a máj, a hal, a sajtok és a hüvelyes növények (például borsó, bab), illetve az élesztő és kisebb mennyiségben a tej és a tojás. Mindenképpen kerüljük a túlzott konyhasó és az erős fűszerek használatát.
A kő kialakulásában szerepet játszhat továbbá a táplálék és az ivóvíz összetétele, a különféle felszívódási zavarok, a fokozott verejtékezés, a mellékpajzsmirigy betegségei, a csökkent mértékű folyadékfogyasztás, örökletes hajlam, a magas fehérjetartalmú étrend hosszú távú fogyasztása, illetve minden olyan tényező, amely akadályozza a vizelet kiürülését. A vesekő általában gyakrabban alakul ki idősebb korban és férfiaknál.
A leggyakrabban előforduló vesekőfajták közé tartozik a kálcium-oxalátkő: a kövek megközelítőleg 80%-a tartozik ebbe a típusba. A vesekövek maradék 20%-át a húgysav-, a cisztin-, a foszfát-, a xantin- és a vegyes kövek alkotják. A vegyes kövek általában magnéziumból, ammóniumból és foszfátból épülnek fel (ezeket másnéven fertőzéses köveknek is nevezik, mert csak a fertőzött vesében alakulnak ki).
A vesekő kialakulásának megelőzéséről korábbi anyagunkban olvashat bővebben: Mit tehetünk a vesekő kialakulása ellen?
Általános étrendi javaslatok a vesekő összetételétől függetlenül
- A vizelet koncentrációját bőséges, napi 2-3 liter folyadékfelvétellel csökkenthetjük. Ezzel érhetjük el, hogy a vizelet fajsúlya ne haladja meg a 1018 g/l értéket. Fontos, hogy a folyadékfogyasztás a nap folyamán egyenletes legyen. Lefekvés előtt mindenképpen igyunk, de akkor is érdemes inni, ha éjszaka felébredünk.
- A kőképződést késleltetheti az A- és B6-vitamin fogyasztása. Olyan étrendet érdemes tehát összeállítani, amely bőségesen tartalmazza ezeket a vitaminokat. Orvosi javaslatra vitaminkészítménnyel egészítsük ki étrendünket.
- Az A-vitamin (retinol) főbb forrásai a máj, a tojássárgája, a vaj, a dúsított margarinok, a tej, a különféle tejtermékek és a tengeri halak. A béta-karotin - ami az A-vitamin előanyaga - pedig a sárgarépában, a sütőtökben, a kajszibarackban és a paradicsomban található meg nagyobb mennyiségben. B6-vitamint (piridoxint) tartalmaz a máj, a hal, a sajtok és a hüvelyes növények (például borsó, bab), illetve az élesztő és kisebb mennyiségben a tej és a tojás. Mindenképpen kerüljük a túlzott konyhasó és az erős fűszerek használatát.
- A vesekövek típusai, általános étrendi javaslatok
- A kálcium-oxalátkő étrendje
- A húgysavkő és a cisztinkő étrendje
- A foszfátkő étrendje
