A Stanford Egyetem kutatóinak új tanulmánya kimutatta, hogy az alkoholizmus hatására a szellemi képességeinkben bekövetkező nagymértékű hanyatlás nem feltétlenül jelent maradandó károsodást, ha valaki képes hosszabb távon is absztinens maradni.
Ajánló
Az [origo] egészség Életmód alrovata
Korábban:
Alkoholizmushoz vezethet a fiatalkori ivás
Ugyanaz a génszakasz okozza az alkohol- és nikotinfüggőségre való hajlamot
George Fein (Stanford University School of Medicine) és kollégái ezt a kérdést szerették volna megválaszolni, ezért olyan középkorú (50 év alatti) férfiakat és nőket vizsgáltak, akik korábban alkoholisták voltak, de már legalább fél éve egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt. A részvevők között olyanok is voltak, akik több mint 13 éve absztinensek, így átlagosan 6.7 év absztinenciával számolhattak a kutatók.
A kutatók két csoportra osztották a 96 résztvevőt: az egyik csoportba (48 személy) azok tartoztak, akik korábban alkoholisták voltak, de minimum fél éve absztinensek, míg a kontrollcsoport olyan, átlagosan megegyező korú személyekből állt, akik csak ritkán, vagy egyáltalán nem szoktak alkoholt inni. A felmérés során kilencféle idegrendszeri (kognitív) funkció működését vizsgálták: absztrakció (kognitív rugalmasság), figyelmi folyamatok, hallás utáni-, közvetlen- és késleltetett memória, pszichomotoros funkciók, reakcióidő, térbeli vizuális információk feldolgozása és verbális képességek.
Az eredmények azt mutatták, hogy a két csoport teljesítményében gyakorlatilag nem volt eltérés, egyetlen képességet, a térbeli információk feldolgozását kivéve. A kognitív képességeket nem befolyásolta az sem, hogy valaki csak fél éve, illetve már tizenhárom éve volt-e absztinens: egyaránt helyreállt a rövid- és a hosszú távú memória működése, a verbális és tanulási képességek, valamint a figyelmi folyamatok és a motoros funkciók is. A térbeli vizuális információk feldolgozásában azonban jelentős különbségek mutatkoztak a két csoport között, ami a volt alkoholistáknál gondot jelenthet az összes olyan esetben, amikor a napi feladatok során szükség van ezekre a képességekre, például autóvezetésénél vagy a jó térbeli tájékozódást igénylő munkahelyi feladatok esetében.
"Mindamellett szeretnénk rá felhívni a figyelmet, hogy az életkornak jelentős szerepe van ebben a kérdésben, mivel nem mindegy, hogy valaki hány éves korában hagy fel végleg az italozással. Az idősebb agy már sokkal kevésbé képes a regenerációra, mint a fiatal" - mondta George Fein, a kutatás vezetője. A kutatók emiatt további korcsoportokat is bevonnak majd a kutatásba, hogy megvizsgálják, mekkora a különbség, ha valaki 50 év alatt, 50 és 60 éves kora között, illetve 60 éves kora után dönt úgy, hogy hátralévő éveiben nem kíván többé alkoholt fogyasztani.
A kutatók az Alcoholism: Clinical & Experimental Research c. folyóirat szeptemberi számában publikálták eredményeiket.
[origo] egészség
