A magyarországi gyakorlat szerint a terhesség alatti első szűrést a 12-13. hét között végzik - ekkor már felismerhető például az ikerterhesség, és egyes durvább fejlődési rendellenességek, és ekkor határozzák meg a szülés várható idejét. A második szűrés időpontja a terhesség 18-20. hete közé esik, mikorra a magzati szervek kialakulása már befejeződik, így a normális fejlődés ellenőrzése szempontjából ez az egyik legfontosabb vizsgálat. A harmadik szűrést a 30-32. hét között végzik a fejlettség ellenőrzésére. A negyedik szűrés időpontja a 36-37. hét, célja a szülést közvetlenül megelőző állapot rögzítése - ekkor már jó közelítéssel megadható a születéskor várható súly a magzat méretei alapján.
A MSZNUT főtitkára egy tévhitre reagálva elmondta, hogy a magzatot valószínűleg egyáltalán nem zavarja az ultrahangvizsgálat. A zavaró hatás a magzatmozgások változásán mutatkozhatna, de a mozgásra a méhen belüli anya-magzat kapcsolat sokkal erősebb hatással van. Ezért kérdés, hogy mennyit befolyásol ebben az esetben például az az emocionális élmény, hogy az anya látja a képernyőn saját gyermekét.
A szűrővizsgálatok elsődleges célja a magzati fejlődés nyomon követése, és a rendellenességek kiszűrése. A kóros állapotok 80 százaléka nagy valószínűséggel felismerhető. "Az azonban sajnos tévhit, hogy az ultrahang olyan, mint egy fénykép, és minden elváltozás látható" - figyelmeztet a főtitkár. "Mindig van és lesz olyan elváltozás, ami valami miatt nem kerül felismerésre."
Rontja a szervek ábrázolásának hatékonyságot például egy vastagabb hasfal vagy a kevés magzatvíz. Az ultrahanggal elsősorban morfológiai rendellenességek szűrhetők ki - a nyitott gerinc felismerésének aránya 90 százalék feletti, holott itt nagyon különböző mértékű lehet az elváltozás az 1 milliméterestől a több csigolyát érintőig. Keresik az olyan jeleket is, amelyek együttes előfordulása esetén gyakoribbak például a kromoszóma rendellenességek. Az egyik figyelmeztető jel lehet például az embrió nyaki redőjének meghatározottnál nagyobb vastagsága. A gyanú tisztázására egyéb vizsgálatokra van szükség, például a magzatvízből vehetnek mintát egyes esetekben.
Hogy a meghatározott keretek között végzett ultrahangvizsgálatnak nincsenek káros hatásai, alátámásztja egy a skandináv országokban végzett felmérés, melynek során tíz éven át követték a magzati korban ultrahanggal vizsgált gyerekeket. Figyelték, hogy észlelnek-e náluk bármi eltérést az iskolai magatartásban, a fejlődésben, de semmilyen elváltozást nem találtak, holott ekkor még régebbi berendezéseket használtak, melyek energiakibocsátása jóval nagyobb volt a mai, korszerű gépekénél. Fölöslegesen sok ultrahangozásra járni viszont már csak azért sem érdemes, mert senki nem vizsgálja, hogy mi történik, ha valakit minden nap, illetve egyszerre túl hosszú ideig figyelnek meg ultrahanggal.
Flanek Éva
- Három és négydimenziós ultrahangvizsgálatok
- Zavarja-e a magzatot az ultrahangvizsgálat?








