2006. szeptember 8., péntek, 7:00
Nemrég újabb amerikai kutatási eredményekkel rémisztgették a babát várókat, miszerint a fejlődő agyra káros lehet a túl sok ultrahangvizsgálat. A Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság főtitkára az [origo] Egészségnek elmondta, hogy Magyarországon jól szabályozottan működik a vizsgálati rendszer, és a szakmai protokoll által meghatározott vizsgálatok bizonyítottan nem ártalmasak a magzatra.
Amerikában vemhes egereken végzett kísérletek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a fejlődő agyat befolyásolhatja az ultrahangsugárzás, ami az embereknél epilepsziához, diszlexiához vagy akár skizofréniához is vezethetne a kutatók szerint. Dr. Szabó István egyetemi docens, a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (MSZNUT) főtitkára szerint az ilyen rémhírek felbukkanásában szerepe lehet annak, hogy az USA-ban ezer dollárba kerül egy ultrahangvizsgálat, amit az ottani társadalombiztosítás finanszíroz.
"Magyarországgal ellentétben az USA-ban teljesen szabályozatlan, hogy egy normális, zavartalan lefolyású terhesség alatt hány ultrahangvizsgálatot javasolnak, illetve végeznek" - mondta el a főtitkár. Nálunk 1993 óta a MSZNUT által kidolgozott szakmai protokoll érvényesül, amiben négy ultrahangvizsgálatot javasolnak egy átlagos terhesség esetén. A többi európai országban maximum 1-2 vizsgálatot finanszíroz a társadalombiztosítás. Egy korszerű, részletes képalkotásra alkalmas, nagy teljesítményű multifunkcionális ultrahangkészülék ára 15 és 50 millió forint között van. A magyar társadalombiztosítás 600 forintot térít a kórházaknak vizsgálatonként. A magánvállalkozások 8-10 ezer forintért végeznek egy vizsgálatot, amiről általában videofelvételt is adnak.
Több kismama tapasztalja, hogy az orvos nem csak négy ultrahangvizsgálatot végez, hanem havonta, az egyéb vizsgálatok mellett ultrahanggal is ellenőrzi a magzat fejlődését. Erre reagálva a MSZNUT főtitkára elmondta, hogy ez egy normál, zavartalan terhesség esetén - bár nem káros, de - teljesen felesleges. Olyan előfordulhat, hogy például a magzati szívhangot ilyen módon ellenőrzi az orvos, ha az erre alkalmas egyszerűbb műszer nem áll rendelkezésre. Ha rendellenesség gyanúja áll fenn, természetesen indokolt nyomon követni gyakoribb ultrahangozással is a magzat növekedését.
A modern gépek már képesek a 3D, illetve 4D vizsgálatokra. A különbség, hogy míg a hagyományos kétdimenziós vizsgálatok metszeti képeket mutatnak, a vizsgálófej mozgatása során különböző síkokat ábrázolva, addig a háromdimenziós ultrahangtechnika esetében nem egy-egy síkot, hanem síkok sorozatát dolgozza fel a készülék, és ebből alkot egy háromdimenziós térben elhelyezett képet. A 3D ultrahangkészüléknek a test felszíne (pl. a magzat arca) úgy jelenik meg, mintha egy fényforrás világítaná meg, és inkább fényképre, mint hagyományos 2D ultrahangképre hasonlít. A négydimenziós ultrahang (valós idejű 3D) pedig azt jelenti, hogy mindezt mozgásban láthatjuk.
A laikusok által is könnyen értelmezhető, ezért igen kedvelt 3D illetve 4D ultrahang használata bizonyos elváltozások gyanújának felmerülésekor lehet szakmailag indokolt. Ezek használatával sem lehet azonban teljes biztonsággal kiszűrni minden betegséget. Léteznek olyan rendellenességek, melyek 2D ultrahanggéppel könnyebben kiszűrhetők, például, mert a frissítés ezeknél a berendezéseknél gyorsabb, mint az igen bonyolult rendszerű 3D és 4D készülékeknél.
"Magyarországon az ultrahang berendezések tekintetében nem állunk rosszul" - mondja Szabó István - "azonban sokminden nem a berendezéseken múlik". Szerencsére a szülész-nőgyógyász orvosok mintegy 70 százaléka tagja a MSZNUT-nak, és az ő irányelveik alapján végzik a vizsgálatokat. Ahhoz, hogy valaki felelősséggel véleményt tudjon mondani egy ultrahangképről, magas szintű elméleti tudásra, és megfelelő gyakorlatra van szükség. Az Ultrahang Társaság A, B és C típusú jogosítványt adhat a szűrővizsgálatokat végző orvosoknak, illetve szakasszisztenseknek - ez meghatározza azt is, milyen szintű vizsgálatoknál mondhat véleményt az illető. A terhesség 16-18. hetében javasolt vizsgálatról például legalább B típusú jogosítvány birtokosa adhat megalapozott véleményt.
"Amerikában és itthon is szaporodnak a "babamozi"-nak nevezett szélhámosságok" - mondta Szabó István. "Szakmailag nem indokolható az olyan ultrahang, ami csak azt a célt szolgálja, hogy a családi albumba kerüljön egy fotó, és semmi más nem történik" - tette hozzá. A korrekt, elfogadott szakmai protokollnak megfelelő ultrahangvizsgálatról mindig lelet készül, melyen a részletes anatómiai áttekintés leírásán kívül szerepelnie kell, hogy a vizsgálatot ki végezte, az milyen szakmai jogosítvánnyal rendelkezik és milyen típusú berendezést használtak.
A magyarországi gyakorlat szerint a terhesség alatti első szűrést a 12-13. hét között végzik - ekkor már felismerhető például az ikerterhesség, és egyes durvább fejlődési rendellenességek, és ekkor határozzák meg a szülés várható idejét. A második szűrés időpontja a terhesség 18-20. hete közé esik, mikorra a magzati szervek kialakulása már befejeződik, így a normális fejlődés ellenőrzése szempontjából ez az egyik legfontosabb vizsgálat. A harmadik szűrést a 30-32. hét között végzik a fejlettség ellenőrzésére. A negyedik szűrés időpontja a 36-37. hét, célja a szülést közvetlenül megelőző állapot rögzítése - ekkor már jó közelítéssel megadható a születéskor várható súly a magzat méretei alapján.
A MSZNUT főtitkára egy tévhitre reagálva elmondta, hogy a magzatot valószínűleg egyáltalán nem zavarja az ultrahangvizsgálat. A zavaró hatás a magzatmozgások változásán mutatkozhatna, de a mozgásra a méhen belüli anya-magzat kapcsolat sokkal erősebb hatással van. Ezért kérdés, hogy mennyit befolyásol ebben az esetben például az az emocionális élmény, hogy az anya látja a képernyőn saját gyermekét.
A szűrővizsgálatok elsődleges célja a magzati fejlődés nyomon követése, és a rendellenességek kiszűrése. A kóros állapotok 80 százaléka nagy valószínűséggel felismerhető. "Az azonban sajnos tévhit, hogy az ultrahang olyan, mint egy fénykép, és minden elváltozás látható" - figyelmeztet a főtitkár. "Mindig van és lesz olyan elváltozás, ami valami miatt nem kerül felismerésre."
Rontja a szervek ábrázolásának hatékonyságot például egy vastagabb hasfal vagy a kevés magzatvíz. Az ultrahanggal elsősorban morfológiai rendellenességek szűrhetők ki - a nyitott gerinc felismerésének aránya 90 százalék feletti, holott itt nagyon különböző mértékű lehet az elváltozás az 1 milliméterestől a több csigolyát érintőig. Keresik az olyan jeleket is, amelyek együttes előfordulása esetén gyakoribbak például a kromoszóma rendellenességek. Az egyik figyelmeztető jel lehet például az embrió nyaki redőjének meghatározottnál nagyobb vastagsága. A gyanú tisztázására egyéb vizsgálatokra van szükség, például a magzatvízből vehetnek mintát egyes esetekben.
Hogy a meghatározott keretek között végzett ultrahangvizsgálatnak nincsenek káros hatásai, alátámásztja egy a skandináv országokban végzett felmérés, melynek során tíz éven át követték a magzati korban ultrahanggal vizsgált gyerekeket. Figyelték, hogy észlelnek-e náluk bármi eltérést az iskolai magatartásban, a fejlődésben, de semmilyen elváltozást nem találtak, holott ekkor még régebbi berendezéseket használtak, melyek energiakibocsátása jóval nagyobb volt a mai, korszerű gépekénél. Fölöslegesen sok ultrahangozásra járni viszont már csak azért sem érdemes, mert senki nem vizsgálja, hogy mi történik, ha valakit minden nap, illetve egyszerre túl hosszú ideig figyelnek meg ultrahanggal.
Flanek Éva
