A tumorsejtek két most megjelent tanulmány szerint fertőző faktorokként is működhetnek, vagyis képesek lehetnek átvinni a betegséget egyik állati egyedről a másikra. Felmerül a kérdés, hogy emberben is előfordul-e hasonló fertőző tumoros megbetegedés.
Fertőző tumoros megbetegedések állatok esetében
A ma uralkodó elképzelés alapján úgy gondoljuk, hogy a rák kialakulása során testünk egészséges sejtjei az úgynevezett onkogéneket (fontos szabályozó géneket) és tumorszupresszor ("daganatelnyomó") géneket érintő mutációk sorát szenvedik el. Mindezek értelmében az összes tumor egy mikroevolúciós folyamat eredménye, melynek során a legéletképesebb ráksejtek szelektálódnak ki. A folyamat egyetlen adott szervezeten belül kezdődik, folyik le, és ér is véget a tumor eltávolításával, vagy rosszabb esetben az egyed (egyén) halálával. Mindezek miatt is általánosságban kijelenthető, hogy a rák nem fetőző betegség. Kivételes esetek azonban eddig is akadtak, és két friss közlemény1,2 most megerősíti, hogy a tumorsejtek fertőző faktorként működhetnek, és átvihetik a betegséget egyik egyedről a másikra.
Kutyák és tasmán ördögök
Már régóta sejthető volt, hogy a nemi úton terjedő, kutyákat érintő megbetegedés, a CTVT (canine transmissible venereal tumour) rákos sejtek segítségével terjed át egyik kutyáról a másikra, melyben aztán növekedésnek indul3. Egy sor közvetett bizonyíték már eddig is megerősítette a hipotézist. A tumort csak élő CTVT-sejtekkel lehetett átvinni, a sejtek bármilyen kivonatával vagy halott sejtekkel nem. A normális kutyasejtek 78 kromoszómával rendelkeznek, míg a tumoros sejtek 58-59 kromoszómával4. Ráadásul az összes vizsgált mintában előfordult egy bizonyos elváltozás (inzerció) a c-myc nevű onkogén ("rákot okozó gén") közelében5. Amennyiben a hipotézis helytálló, a különböző egyedekből származó rákos sejtek egymáshoz genetikailag hasonlóak kell, hogy legyenek, viszont különbözniük kell a befogadó állat egészséges sejtjeitől.
A Cell (Sejt) című vezető sejtbiológiai szaklapban Murgia és munkatársai végre egyértelműen bebizonyították a hipotézist. Öt kontinensről származó, kutyából kivett CTVT-sejteket hasonlítottak össze egészséges kutyasejtekkel. Sikerült bizonyítani, hogy a különböző egyedekből származó tumorsejtek genetikai értelemben egymás rokonai, azonban különböznek a gazdaszervezet egészséges sejtjeitől.
Az egyes kutyákból származó tumorsejtek genetikailag jóval kevésbé különböztek egymástól, mint amennyire ezt a leginkább beltenyésztett kutyák esetében tapasztalták. A világ különböző tájain élő kutyák tumorjai tehát közös eredetűek, a betegség egyik kutyáról adódik át a másikra, nem pedig újonnan alakul ki az egyes állatokban. Murgia és munkatársai úgy becsülték, hogy a beteg sejtvonal klónja valamikor 250-2500 évvel ezelőtt születhetett meg, így ez a legidősebb ismert, folyamatosan osztódó rákos állati sejtvonal1.
Egy másik cikkben Pearse és Swift ausztrál kutatók arról számoltak be2, hogy a tasmán ördög nevű erszényes ragadozó pofáján kialakuló rákos megbetegedésért is egy egyedek között átvihető kór a felelős. A különböző alakú és korú daganatokból izolált ráksejtek ugyanazt a kóros kromoszómaszerkezetet mutatták.
Emberben is előfordul hasonló fertőző tumoros megbetegedés?
Felmerül a kérdés, hogy vajon emberben is előfordul-e hasonló fertőző tumoros megbetegedés. Eddig nincs rá bizonyíték, hogy hétköznapi körülmények között az egyik emberből származó rákos sejtek megfertőztek volna másvalakit. A tumorsejtek egyik emberből másikba való átkerülése csak egyetlen ismert módon, az anya-magzat közötti kapcsolat során történhet. Csak az USA-ban évente 3500 rosszindulatú daganattal rendelkező nő esik teherbe. Bennük már megfigyelték az akut leukémia, a limfóma, a melanóma vagy a karcinóma átkerülését a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba6. Sőt, mi több: már akut leukémiás sejtek vándorlását is leírták két magzat között - ikerterhesség során - aminek következtében mindkét csecsemő megbetegedett6.
A másik lehetséges módja, hogy a rákos sejtek emberről emberre terjedjenek, a szervátültetés. Az átültetett szerv túléléséhez elengedhetetlen immunbénító kezelés hatására az immunrendszer nem képes védekezni az idegen sejtek ellen, melyeket máskülönben elpusztítana. Szerencse, hogy a donor-eredetű tumorok előfordulási valószínűsége igen alacsony: mindössze 0,06% a vérképző őssejtek átültetése során, és 0,04% az egyéb szervek átültetése esetén7,8. A fő gyanúsított a rosszindulatú melanóma, mely láthatatlan a szerv kivételekor7. Végül egyetlen esetben előfordult, hogy egy sebész ún. rostos hisztiocitómával fertőződött meg, amikor egy betegből hasonló daganatot távolított el és közben megvágta a tenyerét9.
Kutyák és tasmán ördögök
Már régóta sejthető volt, hogy a nemi úton terjedő, kutyákat érintő megbetegedés, a CTVT (canine transmissible venereal tumour) rákos sejtek segítségével terjed át egyik kutyáról a másikra, melyben aztán növekedésnek indul3. Egy sor közvetett bizonyíték már eddig is megerősítette a hipotézist. A tumort csak élő CTVT-sejtekkel lehetett átvinni, a sejtek bármilyen kivonatával vagy halott sejtekkel nem. A normális kutyasejtek 78 kromoszómával rendelkeznek, míg a tumoros sejtek 58-59 kromoszómával4. Ráadásul az összes vizsgált mintában előfordult egy bizonyos elváltozás (inzerció) a c-myc nevű onkogén ("rákot okozó gén") közelében5. Amennyiben a hipotézis helytálló, a különböző egyedekből származó rákos sejtek egymáshoz genetikailag hasonlóak kell, hogy legyenek, viszont különbözniük kell a befogadó állat egészséges sejtjeitől.
A Cell (Sejt) című vezető sejtbiológiai szaklapban Murgia és munkatársai végre egyértelműen bebizonyították a hipotézist. Öt kontinensről származó, kutyából kivett CTVT-sejteket hasonlítottak össze egészséges kutyasejtekkel. Sikerült bizonyítani, hogy a különböző egyedekből származó tumorsejtek genetikai értelemben egymás rokonai, azonban különböznek a gazdaszervezet egészséges sejtjeitől.
Az egyes kutyákból származó tumorsejtek genetikailag jóval kevésbé különböztek egymástól, mint amennyire ezt a leginkább beltenyésztett kutyák esetében tapasztalták. A világ különböző tájain élő kutyák tumorjai tehát közös eredetűek, a betegség egyik kutyáról adódik át a másikra, nem pedig újonnan alakul ki az egyes állatokban. Murgia és munkatársai úgy becsülték, hogy a beteg sejtvonal klónja valamikor 250-2500 évvel ezelőtt születhetett meg, így ez a legidősebb ismert, folyamatosan osztódó rákos állati sejtvonal1.
Egy másik cikkben Pearse és Swift ausztrál kutatók arról számoltak be2, hogy a tasmán ördög nevű erszényes ragadozó pofáján kialakuló rákos megbetegedésért is egy egyedek között átvihető kór a felelős. A különböző alakú és korú daganatokból izolált ráksejtek ugyanazt a kóros kromoszómaszerkezetet mutatták.
Emberben is előfordul hasonló fertőző tumoros megbetegedés?
Felmerül a kérdés, hogy vajon emberben is előfordul-e hasonló fertőző tumoros megbetegedés. Eddig nincs rá bizonyíték, hogy hétköznapi körülmények között az egyik emberből származó rákos sejtek megfertőztek volna másvalakit. A tumorsejtek egyik emberből másikba való átkerülése csak egyetlen ismert módon, az anya-magzat közötti kapcsolat során történhet. Csak az USA-ban évente 3500 rosszindulatú daganattal rendelkező nő esik teherbe. Bennük már megfigyelték az akut leukémia, a limfóma, a melanóma vagy a karcinóma átkerülését a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba6. Sőt, mi több: már akut leukémiás sejtek vándorlását is leírták két magzat között - ikerterhesség során - aminek következtében mindkét csecsemő megbetegedett6.
A másik lehetséges módja, hogy a rákos sejtek emberről emberre terjedjenek, a szervátültetés. Az átültetett szerv túléléséhez elengedhetetlen immunbénító kezelés hatására az immunrendszer nem képes védekezni az idegen sejtek ellen, melyeket máskülönben elpusztítana. Szerencse, hogy a donor-eredetű tumorok előfordulási valószínűsége igen alacsony: mindössze 0,06% a vérképző őssejtek átültetése során, és 0,04% az egyéb szervek átültetése esetén7,8. A fő gyanúsított a rosszindulatú melanóma, mely láthatatlan a szerv kivételekor7. Végül egyetlen esetben előfordult, hogy egy sebész ún. rostos hisztiocitómával fertőződött meg, amikor egy betegből hasonló daganatot távolított el és közben megvágta a tenyerét9.
- Fertőző tumoros megbetegedések állatok esetében
- MHC-inkompatibiltás
