A székrekedést - ha nincs mögötte szervi elváltozás - civilizációs betegségként tartjuk számon. Kialakulásában egyaránt szerepet játszhat a helytelen életmód és táplálkozás, a finomított élelmiszerekből álló rostszegény étrend, a kevés folyadékfelvétel, a rendszeres testmozgás hiánya, vagy a székelési inger elnyomása, mely főként gyermekeknél fordul elő. Az évekig tartó székrekedés következménye lehet a vastagbél nyálkahártyájának zsákszerű kiöblösödése (divertikulózis) és a vastagbéldaganatok kifejlődése.
Görcsös székrekedés és bélrenyheség
Székrekedésről - orvosi szóval obstipáció - akkor beszélhetünk, ha heti háromszorinál kevesebb a székletürítés, ha kevés mennyiségű a széklet, vagy ha nagyon kemény és száraz, mert alacsony a víztartalma, illetve ha olyan érzés alakul ki bennünk, hogy a végbél még nem ürült ki teljesen. Nem számít székrekedésnek, ha két-három naponta, vagy egy napon belül két-háromszor van székletürítés és az említett tünetek nem jellemzőek.
Görcsös székrekedés
A székrekedés kialakulásának oka az esetek egy részében a belek gyors, görcsös, fájdalmas összehúzódása (ez viszonylag ritkábban fordul elő). Ebben az esetben arra kell figyelnünk, hogy étrendünk elegendő, a kíméletes bélmozgást segítő salakanyagot és sok folyadékot tartalmazzon. A rostszegényebb főzelékféléket - például tök, sárgarépa - főzzük nagyon puhára. A durvább rostozatúakat - például zöldborsó, zöldbab - passzírozzuk át.
Ne tervezzünk étrendünkbe aprómagvas gyümölcsöket. A többi gyümölcsöt - például alma, körte - meghámozva vagy párolva együk. A natúr gyümölcslevek és a lekvárok segítik a bélmozgást és nem okoznak görcsös összehúzódást. Kíméletesen fokozhatjuk még a bél mozgását az ételek kémiai ingert jelentő hatásával, például mézzel, gyümölcsök természetes savtartalmával (hámozott alma), margarinnal, tejföllel, tejszínnel, kefirrel, joghurttal, hámozott paradicsommal. A banán szerotonin-tartalma egyéni tűrőképességtől függően szintén segítheti bélmozgásunkat. Ne együnk száraz hüvelyeseket, szárazbabot, sárgaborsót és lencsét. Az erős fűszerek fokozzák a bél görcskészségét, ezért kerüljük használatukat.
Bélrenyheség
A székrekedés oka az esetek nagy részében a bélrenyheség, azaz a belek lassú mozgása. Étrendünk legyen élelmi, diétás rostban gazdag, ezzel növelhetjük a salakanyagok mennyiségét.
Székrekedésben - ahogy az egészséges táplálkozás ajánlásaiban is - vegyes étrendet állítsunk össze magunknak. Minden étkezésünk tartalmazzon magas víztartalmú zöldséget és gyümölcsöt. Minden nap együnk élelmi rostban gazdag, teljes kiőrlésű gabonaipari termékeket.
A vagdalt húsok, a rakott és töltött ételek, a kefir, joghurt dúsítható zabkorpával, búzakorpával, különböző pelyhekkel. Keverjünk búzakorpát vagy zabkorpát a liszthez, például omlóstészták (pogácsák, linzertészták) készítésénél. Az étkezések után mindig igyunk. Az ételek különböző korpákkal és pelyhekkel történő dúsításakor sem szabad elfeledkezni a bőséges folyadékfelvételről, ilyenkor igyunk naponta két liter folyadékot.
A levesek, mártások, savanyított tejtermékek fogyasztása szintén növeli a folyadékfelvételt. Az étkezési szokások megváltoztatása mellett rendszeres testedzéssel - futás, kocogás, séta, szobakerékpározás, reggeli torna - is fokozhatjuk a belek mozgását. Az ételek, italok és a mozgás bélrendszerre gyakorolt mechanikus ingere elősegíti a salakanyag-tartalom kiürülését a bélből. Naponta mindig ugyanabban az időben kell a székletürítéssel próbálkozni, de erőlködni nem szabad, hiszen a szervezet előbb-utóbb alkalmazkodik. Ritkábban szerepeljen étrendünkben sötétre főzött tea, feketekávé, keserű csokoládé, fehérkenyér, burgonyapüré.
Előnyös hatású a reggel, éhgyomorra fogyasztott, előző este beáztatott aszalt szilva és annak leve, áztatott füge, almakompót, szilvakompót, joghurt, kefir, savanyú káposzta leve, kovászos uborka, aprómagvas gyümölcsből és szilvából készült lekvár.
Kerüljük a hashajtó tabletták rendszeres szedését. A székletlazítók a kezelés elején hatékonyak, de hosszú távú alkalmazás esetén bélrendszerünk függővé válik ezektől a szerektől, ezért képtelenek leszünk a spontán székletürítésre.
Összefoglalva elmondható, hogy a székrekedés megszüntethető a táplálkozási és életmódbeli szokások megváltoztatásával.
Görcsös székrekedés
A székrekedés kialakulásának oka az esetek egy részében a belek gyors, görcsös, fájdalmas összehúzódása (ez viszonylag ritkábban fordul elő). Ebben az esetben arra kell figyelnünk, hogy étrendünk elegendő, a kíméletes bélmozgást segítő salakanyagot és sok folyadékot tartalmazzon. A rostszegényebb főzelékféléket - például tök, sárgarépa - főzzük nagyon puhára. A durvább rostozatúakat - például zöldborsó, zöldbab - passzírozzuk át.
Ne tervezzünk étrendünkbe aprómagvas gyümölcsöket. A többi gyümölcsöt - például alma, körte - meghámozva vagy párolva együk. A natúr gyümölcslevek és a lekvárok segítik a bélmozgást és nem okoznak görcsös összehúzódást. Kíméletesen fokozhatjuk még a bél mozgását az ételek kémiai ingert jelentő hatásával, például mézzel, gyümölcsök természetes savtartalmával (hámozott alma), margarinnal, tejföllel, tejszínnel, kefirrel, joghurttal, hámozott paradicsommal. A banán szerotonin-tartalma egyéni tűrőképességtől függően szintén segítheti bélmozgásunkat. Ne együnk száraz hüvelyeseket, szárazbabot, sárgaborsót és lencsét. Az erős fűszerek fokozzák a bél görcskészségét, ezért kerüljük használatukat.
Bélrenyheség
A székrekedés oka az esetek nagy részében a bélrenyheség, azaz a belek lassú mozgása. Étrendünk legyen élelmi, diétás rostban gazdag, ezzel növelhetjük a salakanyagok mennyiségét.
Székrekedésben - ahogy az egészséges táplálkozás ajánlásaiban is - vegyes étrendet állítsunk össze magunknak. Minden étkezésünk tartalmazzon magas víztartalmú zöldséget és gyümölcsöt. Minden nap együnk élelmi rostban gazdag, teljes kiőrlésű gabonaipari termékeket.
A vagdalt húsok, a rakott és töltött ételek, a kefir, joghurt dúsítható zabkorpával, búzakorpával, különböző pelyhekkel. Keverjünk búzakorpát vagy zabkorpát a liszthez, például omlóstészták (pogácsák, linzertészták) készítésénél. Az étkezések után mindig igyunk. Az ételek különböző korpákkal és pelyhekkel történő dúsításakor sem szabad elfeledkezni a bőséges folyadékfelvételről, ilyenkor igyunk naponta két liter folyadékot.
A levesek, mártások, savanyított tejtermékek fogyasztása szintén növeli a folyadékfelvételt. Az étkezési szokások megváltoztatása mellett rendszeres testedzéssel - futás, kocogás, séta, szobakerékpározás, reggeli torna - is fokozhatjuk a belek mozgását. Az ételek, italok és a mozgás bélrendszerre gyakorolt mechanikus ingere elősegíti a salakanyag-tartalom kiürülését a bélből. Naponta mindig ugyanabban az időben kell a székletürítéssel próbálkozni, de erőlködni nem szabad, hiszen a szervezet előbb-utóbb alkalmazkodik. Ritkábban szerepeljen étrendünkben sötétre főzött tea, feketekávé, keserű csokoládé, fehérkenyér, burgonyapüré.
Előnyös hatású a reggel, éhgyomorra fogyasztott, előző este beáztatott aszalt szilva és annak leve, áztatott füge, almakompót, szilvakompót, joghurt, kefir, savanyú káposzta leve, kovászos uborka, aprómagvas gyümölcsből és szilvából készült lekvár.
Kerüljük a hashajtó tabletták rendszeres szedését. A székletlazítók a kezelés elején hatékonyak, de hosszú távú alkalmazás esetén bélrendszerünk függővé válik ezektől a szerektől, ezért képtelenek leszünk a spontán székletürítésre.
Összefoglalva elmondható, hogy a székrekedés megszüntethető a táplálkozási és életmódbeli szokások megváltoztatásával.
- Görcsös székrekedés és bélrenyheség
- Ajánlott élelmiszerek és nyersanyagok
- Étel- és italjavaslatok
- Mintaétlapok
