A klinikai vizsgálatok második fázisába ér hamarosan az Egyesült Államokban élő magyar kutatónő és csapata által kifejlesztett, AIDS-tapaszként ismertté vált vakcina tesztelése. Az eddigi eredmények igen biztatóak, még a kialakult AIDS-betegséggel küzdőknek is. Interjú dr. Lisziewicz Julianna professzorral, a DermaVir tapaszt kifejlesztő kutatócsoport vezetőjével.
Ajánló
Orvosi jegyzet: HIV-fertőzés, AIDS-betegség
Korábban:
A körülmetélés jelentősen csökkentheti a HIV-fertőzés kockázatát
Mi írtuk le az első olyan HIV-vírussal fertőzött ember - egy azóta híressé vált berlini paciens - esetét, aki rejtélyes módon meggyógyult, és ma is életben van. A szervezete még mindig kontrollálja a vírust, igaz, már nem teljes mértékben. A kérdésünk az volt, hogy miért gyógyul meg véletlenül egy ember és másik 40 millió miért nem. Ennek alapján állítottunk fel egy elméletet, és a vakcinánk erre épül. Egy specifikus anyagot akarunk olyan professzionális immunsejtekbe bejuttatni, amelyek a bőrben vannak. Hagyományos injekcióval ezeket az úgynevezett Langerhans-sejteket nem tudjuk "eltalálni", holott csak ezek tudnak olyan immunválaszt kifejteni, amit mi akarunk látni. A tapasz tehát csak beviteli eszköz, gyakorlatilag az injekcióstűt helyettesíti, mert ezzel közvetlenül a bőrben lévő Langerhans-sejtekbe juttathatjuk a hatóanyagot.
Hogyan hat a tapasz?
A vakcina részecskéi tulajdonképpen a HIV-vírus örökítőanyagának egy picit "lebutított változatát" tartalmazzák, de nagyon lényeges, hogy ezek "be vannak csomagolva" - egyébként a fehérvérsejtek elpusztítanák őket, mielőtt kifejtenék hatásukat. A nanométeres nagyságú részecskéket tapasszal visszük fel a bőrre, miután egy szivaccsal ledörzsöljük a bőr legkülső rétegét. Az immunrendszer azt hiszi a részecskékről, hogy kórokozók, amelyek meg akarják támadni a szervezetet. A Langerhans-sejtek ezért ugyanúgy reagálnak, mint amikor valódi támadás éri a szervezetet a bőrön keresztül: felveszik a részecskéket, "elrohannak" vele a nyirokcsomókba, és lebontják kisebb egységekre, úgynevezett "epitópokra". Ezek az epitópok riasztják az immunrendszert, amely nagy mennyiségben úgynevezett citotoxikus ölősejteket termel. Egy krónikus fertőzésnél ugyanis hiába van bizonyos mennyiségű ölősejt a szervezetben, ha az csak bizonyos számú HIV-vel fertőzött sejtet tud megölni. Ha viszont a sejtek számát tízszeresére vagy százszorosára növeljük, akkor nyilván több fertőzött sejtet tudnak elpusztítani. Ezért a tapasz által megerősített immunrendszernek sokkal jobbak az esélyei a betegség leküzdésére. Ha ezzel a vakcinával sikerül a vírust leszorítanunk és kordában tartanunk, az hatalmas eredmény lesz.
A nemrég elnyert pályázati pénzből szerették volna megoldani a László Kórházban egy megfelelő labor felépítését, hogy a mintákat ne kelljen külföldi kutatóhelyekre küldeni. Sikerült már berendezni ezt a labort?
Van egy cégünk, a Genetic Immunity, amely a fent ismertetett vakcinaterápiás technológia tulajdonosa. E cég köré épül Magyarországon az úgynevezett Terápiás Vakcina Klaszter. Ebben benne van a László Kórház, a Semmelweis Egyetem, a Kémiai Kutató Intézet, a Szegedi Tudományegyetem, a LandMark bioinformatikai cég és a Solvo biotechnológiai cég. A klaszter célja, hogy a technológiát - amit a Genetic Immunity hozott az USA-ból Magyarországra - továbbfejlessze más betegségek, például más fertőző vagy daganatos betegségek kezelésére is. A László Kórháznak az a feladata, hogy immundiagnosztikai módszereket állítson be. Ez azért fontos, mert ha lesz egy törzskönyvezett vakcinaterápiás gyógyszer, ahhoz új diagnosztikai módszereket is kell fejleszteni - hogy a laborba küldött vérminta alapján el lehessen dönteni például, megfelelő-e a vakcina adagolása a beteg számára.
A László Kórházban megtörténtek az első humán kipróbálások. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kezelésnek nincsenek mellékhatásai?
A klinikai vizsgálatok elején vagyunk, azt nem lehet még kijelenteni, hogy nincsenek mellékhatásai. Abban a kilenc emberben, akit eddig vizsgáltunk, nem jelentkeztek mellékhatások. Rengeteg állatkísérletet végeztünk, amíg eljutottunk a beteg embereken végzett vizsgálatokhoz, és amit az állatkísérletek alapján vártunk, az most beigazolódni látszik. De még sokkal több beteget kell vizsgálnunk. Az Egyesült Államokban egyébként párhuzamosan megy egy vizsgálat 24 betegen, akik hasonló stádiumban vannak, mint a magyarok voltak - annyi a különbség, hogy a magyarok egy vakcinálást kaptak, az Egyesült Államok-beliek pedig több kezelésen vesznek részt.
A legközelebbi vizsgálatokkal már a hatékonyságot tesztelik?
Mindig többfajta cél van. A biztonságosságot mindig tovább és tovább kell vizsgálni minden gyógyszernél. De most már valóban a hatásosság vizsgálata lesz a másik cél.
Ezek a tesztek indulnak ősszel?
Terveink szerint igen, öt európai országban, köztük Magyarországon szeretnénk elindítani a vizsgálatokat.
Gyerekeknél mikor kezdhetik a kipróbálást?
A világon nagyjából két és fél millió HIV-vel fertőzött gyermek van, és több mint 90 százalékuk meghal kétéves kora előtt. A fejlett országokban természetesen gyógyszerekkel kezelik őket, de ez is problémákkal jár. Pici gyerekeknek életük végéig sok, "kemény" gyógyszert kell naponta beadni - ez eleve nem egyszerű. Rezisztencia alakul ki, a gyógyszereknek mellékhatásai vannak, drágák, ezzel nehéz együttélni. Köztudott, hogy a vakcinák általában jobban működnek a gyerekekben, mint a felnőttekben, ezért egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy megpróbáljunk ezeken a gyerekeken segíteni. A próbákhoz az Egyesült Államok kormányától óriási támogatást kapunk. Harminchat HIV-fertőzött amerikai gyerek vesz majd részt az első vizsgálatokon - egy új szert először a fejlett országokban kell kipróbálni, utána lehet fejlődő országokban elkezdeni a vizsgálatokat. Pár hónapon belül tárgyalunk az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatallal, megbeszéljük, hogy milyen szabályoknak kell megfelelnünk a gyermekek vizsgálatához. Például, hogy az általunk felnőttek vizsgálata során összegyűjtött biztonságossági adatok elegendőek-e a protokoll elindításának engedélyezéséhez.
Kisgyerekeken tesztelik a vakcinát?
Nem, a fejlett országokban, ahol minden gyermeket kezelnek, nem halnak bele olyan korán a betegségbe a gyerekek. A kísérleteket HIV-fertőzött tinédzserekkel kezdjük - az első nyolc beteg tinédzser, utána, ha náluk biztonságosnak bizonyul, 6-12 éveseken teszteljük a vakcinát. Ez még mind csak biztonságossági vizsgálat lesz. Ha ez sikeresen zárul, akkor szeretnénk kiterjeszteni azokra a picikre is, akik a fejlődő országokban, például Afrikában élnek.
Aki már nem csak HIV-vírushordozó, hanem AIDS-es, annál mennyit számíthat a DermaVir tapasz? Mikor beszélünk kialakult AIDS-ről?
Miután megfertőződik egy ember, minden kezelés nélkül is évekig tart, míg meghal a betegségben. Ez egy krónikus betegség, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy sokáig húzódik, mert a vírus és az immunrendszer küzd egymással. Eleinte az immunrendszer kordában tartja a vírust, de egy idő után összeomlik, és a vírus győz. Ezt onnan lehet látni, hogy más fertőző betegségekre nem tud az immunrendszer reagálni. Volt olyan kísérletünk, amiben relatív összeomlott immunrendszerű majmokon teszteltük a DermaVir vakcinát. Mondjuk úgy, hogy késői fázisú majmok voltak, mert akinél már semmi nincs, azt nem lehet visszahozni. Úgy láttuk, hogy itt is hat a vakcina. Hozzá kell tenni, hogy nem tudom, emberben mit fogunk találni, de majmokban biztatóak voltak az eredmények.
A meglévő állapotot tudták fenntartani, vagy javulást is tapasztaltak?
A majmok általában 14 hónap alatt elpusztulnak a betegségben - durván tizedannyi idő alatt, mint az ember. A késői stádiumban kezelt állatok, amelyek már 12 hónapja meg voltak fertőzve, fél-egy évvel tovább éltek, mint kontrollként használt társaik. Ha ezt emberre vetítjük, akkor 10 éves túlélésről is beszélhetnénk. Amíg kezeltük őket, stagnált a betegség. Nem tudjuk, mi lett volna, ha még tovább kezeljük őket, lehet, hogy még mindig élnének.
Az interjút készítette Flanek Éva
Az Egészség rovatban most a következő témákról olvashat bővebben:
Újabb, a korábbi állatkísérletek eredményei alapján ígéretesnek tartott gyógyszerről derült ki, hogy emberek esetében nem tekinthető hatékonynak az elhízás kezelésében. Bővebben: Újabb kudarc az elhízás elleni gyógyszerek kutatásában.
Első alkalommal sikerült olyan módszert kidolgozni, amellyel a bőrszövetből történő mintavétel nélkül is egyszerűen mérhető a bőr öregedésének sebessége. Az első mérések eredményei alapján a nők bőre gyorsabb ütemben öregszik a férfiakénál. Bővebben: Új módszer a bőr öregedésének mérésére.
Táplálkozás rovatunk aktuális anyagai: Amit a gombákról tudni érdemes; Őszi gyümölcsünk, a szőlő; Az egészség megőrzésében szerepet játszó zöldségfélék.
Szemünk világa: Egy új technológia mostantól lehetővé teszi a számítógépes egér mozgatását pusztán a tekintet segítségével. Bővebben: Egérkattintás szemmel. A műlencsékkel foglalkozó cikksorozatunk ötödik része a lencsebeültetés kockázataival foglalkozik.
