Mióta Casmir Funk varsói születésű biokémikus 1911-ben felfedezett egy általa "vitamine"-nak nevezett anyagot - melyet ma B1 vitaminként ismerünk -, kezdetét vette az egyre rohamosabban fejlődő vitaminkutatás érája. Felismervén kémiai szerkezetüket, jótékony biológiai funkciójukat, ádáz küzdelem indult meg a vitaminok megszerzéséért. Ez a harc fogyasztói társadalmunkban kiéleződni látszik, miután a cégek sorban dobják piacra vitamintablettáikat. A cél: a lehető legtöbbet a legrövidebb időn belül megszerezni, a legkevesebb erőfeszítés révén. Villámgyorsan lenyelni a vitamintablettát a zsírégető bogyóval együtt, így pillanatok alatt egészségesek és karcsúak leszünk, gondoljuk naivan. Ahogyan nő a piacon lévő "csodaszerek" száma, ugyanolyan ütemben látnak napvilágot egymásnak ellentmondó információk, életmódtanácsok. Kinek higgyünk?

Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai rovata
Részletesen az élelmiszer-adalékanyagokról
A természetes napfényen érlelt paradicsom
Kalkulátor ajánló
Káros anyagok a zöldségekben?
Szinte minden zöldségben és gyümölcsben találhatóak olyan anyagok, amelyekről laboratóriumi vizsgálatokkal ki lehet mutatni, hogy káros is lehet. Vegyük például a paradicsomot, amely a legfontosabb likopinforrás. A likopin egy fontos antioxidáns, amely a C-vitaminnal szemben hőre stabil, a káros szabadgyököket pedig kétszer-háromszor gyorsabban köti le. Ugyanakkor a paradicsom tartalmaz egy ún. tomatin nevezetű, egészségre elméletileg káros anyagot is, és egy olyat is, amely kísérletes körülmények között akár rákkeltő is lehet. Minél több likopin termelődik egy paradicsomban, annál nagyobb ez károsanyag-tartalom. Valós veszély azonban itt sincs, hiszen képtelenek vagyunk akkora mennyiségű paradicsomot magunkhoz venni, hogy az negatív hatást fejtsen ki szervezetünkben.
Más a helyzet persze az egészséges életmódra való nevelésnek igen sokat ártó élelmiszer-botrányokkal. Sokan emlékezhetnek például az aflatoxinnal fertőzött fűszerpaprikára, melyről az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalban tett más témakörű látogatása során értesült. Több készítményben a megengedett érték nyolcszorosát mérték (87,7 mikrogramm/kg). Ez mindenképpen komoly probléma volt, de a fogyasztás lehetséges következményeinek nem elég alapos bemutatása sok esetben fölösleges riadalmat kelthetett. Számos médium ugyanis nem érintette a káros dózis kérdését: ahhoz, hogy a méreganyag valós veszélyt jelentsen az emberi egészségre nézve, olyan mennyiségben kellett volna enni a paprikát éves szinten, ami fizikailag lehetetlen. Rácz Jenő akkori egészségügyi miniszter elmondta: a szennyezett fűszerpaprikából heti 0,5-1 kg-ot kellene fogyasztani, hogy esetlegesen májrák kialakuljon, az átlagfogyasztás pedig csak évi 1,5-2 kg. (Persze ez sokaknak - érthetően - nem volt megnyugtató.)
- Csökken a zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma?
- Szedjünk-e vitamintablettákat?








