A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak új eredményei segíthetnek megmagyarázni, hogy a hererák kezelésére alkalmazott terápia miért bizonyulhat sok esetben hatékonynak azokban az esetekben is, amikor ennek elméletileg már nem lenne túl nagy az esélye. A kutatócsoport jelenleg egy olyan módszert tesztel, amelynek során nanorészecskéket kapcsolnak a daganatsejtekhez, miközben hőterápiát alkalmaznak.
A hererák ritka daganatféleség: a férfiakban előforduló rákoknak alig 1%-át képezi. Ugyanakkor a fiatal - 20-25 éves korosztályba tartozó - férfiakban az összes rákféleség közül a hererák a leggyakrabban előforduló daganat. Kevéssé köztudott, hogy a herék rákra gyanús elváltozásai - csakúgy, mint nőknél az emlőké - önvizsgálattal, a herék időnkénti áttapintásával saját magunk által is felismerhetők.
A hererák 20 évvel ezelőtt még többnyire halálos betegségnek számított, ma viszont - ha időben felismerik - szinte 100%-ban gyógyítható. A Tour de France győztes Lance Armstrong (jobbra) esete is ezt igazolja, hiszen nála 25 évesen, igen előrehaladott stádiumban diagnosztizálták a betegséget, végül azonban mégis sikerült meggyógyulnia.
A herékben néhány fokkal hűvösebb a test hőmérséklete, mint a szervezet más részein, így a spermiumok szintén sokkal érzékenyebben reagálnak a hőre (a normális, 37 fokos testhőmérsékleten például már nem maradnak életben). Robert Getzenberg és munkatársai szerint számos jel utal arra, hogy a hererákot okozó daganatsejtek a spermiumokhoz hasonlóan szintén érzékenyek lehetnek a test által kisugárzott hőre: a kutatók szerint ez az oka annak, hogy a heredaganat sok esetben akár későbbi stádiumaiban is jól gyógyítható ezzel a módszerrel (ezt a jelenséget "Lance Armstrong-effektusnak" is nevezik.)
Getzenberg elmélete szerint amikor a hererákot okozó sejtek áttéteket kezdenek képezni a szervezetben, a magasabb hőmérséklet hatására sérülékenyebbé válnak, így a többi ráktípussal összehasonlítva jobban reagálnának a kemoterápiára, illetve sugárkezelésre.
Getzenberg és munkatársai ezt továbbgondolva azt kutatják, hogy más ráktípusok sejtjeit is érzékenyebbé lehet-e tenni a kezelésekre, a sejtek felmelegítésével. A Journal of the American Medical Association c. folyóiratban korábban megjelent tanulmányukban egy olyan kísérletről számoltak be, amelynek során vasból készült nanorészecskéket kapcsoltak a tumorsejtek felszínéhez, majd az egész testre kiterjedő hőkezelést alkalmaztak (külső mágneses besugárzással). A ráksejtekhez a hozzájuk kapcsolódott vasrészecskék miatt jobban felmelegedtek, mint a szervezet többi sejtje (amelyekhez nem kapcsolódtak vasszemcsék).
A kutatócsoport most azt fogja vizsgálni (egyelőre szintén csak állatokon), hogy a felmelegített ráksejtek (prosztata- és húgyhólyag-sejtekről van szó) valóban érzékenyebben reagálnak-e a kemoterápiára.
Korábbi, kapcsolódó anyagunk:
Bővebben a hererákról
Az Egészség rovatban most a következő témákról olvashat bővebben:
Kinek higgyünk a vitaminokkal kapcsolatban, szedjük-e a vitamintablettákat? Valóban egyre csökken a zöldségek és a gyümölcsök vitamintartalma? Új cikkünkből választ kaphat ezekre és számos más, vitaminfogyasztásal kapcsolatos kérdésre is.
A lisztérzékenység kimutatására alkalmas gyorstesztet kísérletezett ki egy finn kutatócsoporttal a debreceni orvosi egyetem orvosa. A teszt hatékonyságának mérésére vizsgálatot végeztek a Debreceni Gyermekklinikán és a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban. Az [origo] Egészség napokban közölt eredményekről kérdezte a szakembert.
A hererák 20 évvel ezelőtt még többnyire halálos betegségnek számított, ma viszont - ha időben felismerik - szinte 100%-ban gyógyítható. A Tour de France győztes Lance Armstrong (jobbra) esete is ezt igazolja, hiszen nála 25 évesen, igen előrehaladott stádiumban diagnosztizálták a betegséget, végül azonban mégis sikerült meggyógyulnia.
A herékben néhány fokkal hűvösebb a test hőmérséklete, mint a szervezet más részein, így a spermiumok szintén sokkal érzékenyebben reagálnak a hőre (a normális, 37 fokos testhőmérsékleten például már nem maradnak életben). Robert Getzenberg és munkatársai szerint számos jel utal arra, hogy a hererákot okozó daganatsejtek a spermiumokhoz hasonlóan szintén érzékenyek lehetnek a test által kisugárzott hőre: a kutatók szerint ez az oka annak, hogy a heredaganat sok esetben akár későbbi stádiumaiban is jól gyógyítható ezzel a módszerrel (ezt a jelenséget "Lance Armstrong-effektusnak" is nevezik.)
Getzenberg elmélete szerint amikor a hererákot okozó sejtek áttéteket kezdenek képezni a szervezetben, a magasabb hőmérséklet hatására sérülékenyebbé válnak, így a többi ráktípussal összehasonlítva jobban reagálnának a kemoterápiára, illetve sugárkezelésre.
Getzenberg és munkatársai ezt továbbgondolva azt kutatják, hogy más ráktípusok sejtjeit is érzékenyebbé lehet-e tenni a kezelésekre, a sejtek felmelegítésével. A Journal of the American Medical Association c. folyóiratban korábban megjelent tanulmányukban egy olyan kísérletről számoltak be, amelynek során vasból készült nanorészecskéket kapcsoltak a tumorsejtek felszínéhez, majd az egész testre kiterjedő hőkezelést alkalmaztak (külső mágneses besugárzással). A ráksejtekhez a hozzájuk kapcsolódott vasrészecskék miatt jobban felmelegedtek, mint a szervezet többi sejtje (amelyekhez nem kapcsolódtak vasszemcsék).
A kutatócsoport most azt fogja vizsgálni (egyelőre szintén csak állatokon), hogy a felmelegített ráksejtek (prosztata- és húgyhólyag-sejtekről van szó) valóban érzékenyebben reagálnak-e a kemoterápiára.
Korábbi, kapcsolódó anyagunk:
Bővebben a hererákról
Az Egészség rovatban most a következő témákról olvashat bővebben:
Kinek higgyünk a vitaminokkal kapcsolatban, szedjük-e a vitamintablettákat? Valóban egyre csökken a zöldségek és a gyümölcsök vitamintartalma? Új cikkünkből választ kaphat ezekre és számos más, vitaminfogyasztásal kapcsolatos kérdésre is.
A lisztérzékenység kimutatására alkalmas gyorstesztet kísérletezett ki egy finn kutatócsoporttal a debreceni orvosi egyetem orvosa. A teszt hatékonyságának mérésére vizsgálatot végeztek a Debreceni Gyermekklinikán és a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban. Az [origo] Egészség napokban közölt eredményekről kérdezte a szakembert.
A Missouri Egyetem kutatói olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel hallhatóvá tehető az egyik legveszélyesebb rákfajta, a melanoma kialakulásáért felelős sejtek szervezeten belüli terjedése. Bővebben: Hallhatóvá lehet tenni a ráksejtek terjedését.
[origo] egészség
[origo] egészség
