Az emberi bélcsatornában jelentős mennyiségű mikroorganizmus él, többségében baktériumok, kisebb részben gombák. A mikrobák a születés után kezdik benépesíteni az addig steril tápcsatornát, fajszámuk felnőtt korban 400-1000 között van. Össztömegük 1-1,5 kg, számuk pedig meghaladja az emberi szervezet sejtjeinek számát. Ezek az adatok arra utalnak, hogy jelentős hatásuk lehet a szervezetre.
Az ember és a bélbaktériumok együttélése
Escherichia coli baktériumok
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai rovata
Korábban:
Lehetséges kapcsolat a bélbaktériumok és az elhízás között
Növelheti az elhízás kockázatát, ha túlsúllyal születünk
Újabb kudarc az elhízás elleni gyógyszerek kutatásában
Interaktív
BMI-kalkulátor
Gyermek BMI-kalkulátor
Derék-csípő kalkulátor
Együttélés és szabályozás
Az ember és a baktériumok együttélése, a bélflóra kialakulása egy ma is zajló hosszú evolúciós folyamat eredménye. A bélben élő baktériumok nagyobb része hasznos az ember számára, míg egy kisebb részük káros a mérgek, és különféle rákkeltő anyagok termelése miatt. A harmadik, legnagyobb részt alkotó csoportba tartozók nem sorolhatók be egyértelműen egyik csoportba sem: egyaránt lehetnek károsak és hasznosak is. Ilyen "kétarcú" baktérium például a mindenki által jól ismert Escherichia coli. A baktériumok hasznos tulajdonságai közé tartoznak az emésztés segítése, az immunfolyamatok szabályozása, a vitaminok termelése, a káros baktériumok elszaporodásának és hatásainak gátlása. Az emberi bélcsatorna pedig életteret és táplálékot biztosít a mikrobáknak.
A baktériumok egyes fajainak mennyiségét befolyásolja a köztük levő versengés és együttműködés. A fajok gátolhatják egymás megtapadását a bélhámon, vagy más baktériumok számára káros bakteriocineket termelhetnek. Ugyanakkor egyes anyagcseretermékeikkel és bizonyos káros anyagok (H2) megkötésével serkenthetik is egymás működését. A bél immunrendszere szintén részt vesz a baktériumok mennyiségének a szabályozásában (a széklettel nagy mennyiségű baktérium is ürül.) A bél baktériumflórája egy bonyolult dinamikus hálózatba szerveződik.
Tápanyagok és a baktériumok
Testsúlyunk a bevitt és az elhasznált energia hasznosulásának arányától függ. Ezt a folyamatot azonban még adott táplálékbevitel esetén is több tényező képes befolyásolni. Ilyenek a bélben élő baktériumok is, amelyek fontos szerepet játszanak az emésztésben. Ezek részt vesznek az összetett szénhidrátok (a számunkra emészthetetlen élelmi rostok) lebontásában. Szabályozzák továbbá a zsírsavak keletkezését, bejutását és tárolását a szervezetben. A baktériumok jelenléte miatt megnő a bélbolyhokban a kapillárisok száma is, ezáltal fokozódik a tápanyagok felszívódása. Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy a szervezetünkben élő baktériumok hatására kevesebb táplálékot szükséges fogyasztanunk életműködéseink fenntartásához, hisz a tápanyagok a baktériumok által hatékonyabban hasznosulnak.
Kísérleti eredmények
Egy korábbi kísérlet során megfigyelték, hogy a normál bélflórával rendelkező nem steril körülmények között nevelt egerek ténylegesen kevesebb tápot fogyasztottak, mint a csíramentes társaik, de a testtömegükben nem volt különbség. (A csíramentes egereket születésüktől fogva steril körülmények között izolátorban nevelték, így szervezetükben nem éltek mikroorganizmusok.) Ez a megfigyelés alátámasztja, hogy a baktériumok hozzájárulnak a táplálékból kinyerhető energia mennyiségéhez.
Ugyanakkor ezek a kísérletek meglepő eredményt is hoztak. A normál egerekben nagyobb volt a test zsírtartalma, mint a csíramenteseké. A kísérleteket megismételték úgy is, hogy a csíramentes egerek bélrendszerébe a normál egerek bélflóráját alkotó baktériumokat juttattak, majd izolátorban nevelték őket. Az ilyen baktériumokkal együtt élő egerekben szintén megnőtt a raktározott zsír mennyisége. Hasonló eredményeket kaptak nőstény egerekkel és más egértörzsekkel is. Általánosságban megállapítható, hogy a bél mikrobaközössége hozzájárul a nagyobb zsírtömeghez. Az eredményekből valószínűsíthető volt az is, hogy a zsírtömeg növekedése nem az állatok csökkent energiafelhasználása miatt következett be. A baktériumok tehát specifikus módon növelik a zsírtömeget.
További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy egyes baktériumok képesek fokozni más baktériumok zsírtömeg növelő hatását, míg mások nem. Vagyis a bélflóra összetétele nagymértékben meghatározza a táplálékból nyerhető energia mennyiségét, ezáltal a raktározott zsírok mennyiségét is.
- Az ember és a bélbaktériumok együttélése
- Hogyan és "miért" fokozhatják a baktériumok a zsírtömeget?
