A milánói San Raffaele Intézet kutatói izomsorvadásban szenvedő, genetikailag módosított kutyákon próbálták ki új eljárásukat, amelynek lényege, hogy az izomrostok regenerálására képes őssejteket juttatnak az állatok szervezetébe. A módszer a tervek szerint 2007 végén akár emberek esetében is kipróbálásra kerülhet, addig azonban még további állatkísérletekre van szükség.
Őssejtek helyett részben már érett sejtekkel próbálják visszaállítani a látást
Embrionális őssejtek a rákmegelőzésben
Giulio Cossu és munkatársai korábban már kimutatták, hogy a vérerek falából származó, idegen szóval mezoangioblasztoknak nevezett őssejtek képesek új izomsejteket létrehozni, amelyekkel javítható volt az izomsorvadás egy bizonyos fajtájában szenvedő egerek állapota. A kutatócsoport ezúttal a dystrophin izomsorvadást okozó génmutációját hordozó kutyákat választott az újabb állatkísérletek alanyául, mivel a kutyák az egereknél jóval alkalmasabbak az izomsorvadás emberi formájának modellezésére.
A kísérletek során egészséges kutyákból származó őssejteket különítettek el, majd laboratóriumi körülmények között szaporították a sejteket. Egy öthónapos kezelés során a sejteket fokozatosan a beteg állatokba injekciózták, és nyomon követték a kutyák állapotának változásait. A kezelt állatok többségénél csak nyolchónapos korban kezdtek jelentkezni a mozgással járó nehézségek, az egyik kutya azonban még tizenhárom hónapos korában is csaknem teljesen mozgásképes maradt. Cossu szerint már sikerült azonosítani a most használt őssejtek emberi megfelelőit is, így a klinikai próbák talán már 2007 végén megkezdődhetnek - olvasható a Nature hírportálján.
A kutyák vázizomsejtjeinek vizsgálata azt mutatta, hogy az őssejtek a véráram segítségével sikeresen eljutottak a szervezetben található izmok egy részéhez. Itt képesek voltak összeolvadni a már létező izomrostokkal, és a dystrophin nevű fehérje előállításával feljavították a sorvadó izmok állapotát. A most alkalmazott őssejtek nagy előnye, hogy közvetlenül a véráramba juttathatók, aminek köszönhetően viszonylag könnyen elérik a szervezetben található izomrostok többségét. Az izomsorvadás esetében további könnyebbséget jelent, hogy az őssejteknek nem kell teljesen új szöveteket létrehozniuk, hanem elég, ha csak összeolvadnak a már meglévő izomrostokkal.
Az még nem tisztázott, hogy a most alkalmazott gyógymód alkalmas lehet-e a szívsejtek regenerációjára is, amelyeket szintén érinthetnek az izomsorvadás egyes fajtái. Az eljárás klinikai kipróbálása előtt ezen kívül arról is meg kell bizonyosodni, hogy a szervezetbe juttatott őssejtek nem okoznak-e káros mellékhatásokat azáltal, hogy az izmokon kívül máshol is megtelepszenek a szervezetben. Az eljárás mindenképpen ígéretesnek tűnik, komolyabb sikereket azonban sokak szerint csak a különféle, részben már a klinikai próbák fázisában tartó megközelítések kombinációjával lehet majd elérni.
Az Egészség rovatban most a következő témákról olvashat bővebben:
Mit tehetünk, ha bekövetkezik egy új, pusztító influenzatörzs kialakulása, például a H5N1-es madárinfluenza-vírus átalakulásával? A Nature tudományos hetilapban Neil M. Ferguson és munkatársai egy szimuláció alapján tettek javaslatokat arra, hogy egy világméretű influenzajárvány kitörése esetén milyen intézkedésekre van szükség. Bővebben: Stratégiák egy nagyméretű influenzajárvány megfékezésére.
A párizsi Pasteur Intézet kutatóinak az emberi nyálból sikerült kivonniuk azt a vegyületet, amely patkányokkal folytatott kísérleteik szerint csaknem hatszor hatékonyabb fájdalomcsillapító, mint a morfium. A szervezetben természetes módon képződő fájdalomcsökkentő vegyületek rendkívül ritkák, ezért a kutatók remélik, hogy az újonnan azonosított kémiai anyagból valóban hatékony, káros mellékhatások nélküli gyógyszer fejleszthető. Bővebben: Természetes fájdalomcsillapító vegyületet fedeztek fel az emberi nyálban.
Megdöbbentő eredményről számolt be a közelmúltban egy angol-amerikai kutatócsoport: miközben vak egerek látásának visszaállításán dolgoztak, a sejtátültetésre az őssejteknél is alkalmasabb sejteket sikerült találniuk. A fényérzékeny sejtté alakulás irányában már elkötelezett, ám még éretlen sejtekkel elért sikereik ígéretes módszert jelenthetnek a vakság kezelésében, és egyben új irányt szabhatnak az őssejtkutatásnak is. Bővebben: Őssejtek helyett részben már érett sejtekkel próbálják visszaállítani a látást.
[origo] egészség








