Az AIDS világnapja 1988 óta december elseje. Vajon hol áll ma a világ az AIDS elleni harcban, melyek a legújabb eredmények, mikor jön el az az idő, hogy nem kell többé tartani a betegségtől? Mit várunk a jövő nyári budapesti AIDS-világkonferenciától, ahová minden vezető kutató elfogadta a meghívást? Az [origo] Egészség rovatának interjúja Dr. Füst György immunológus professzorral, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanárával.
Ajánló
Meglepően sok párkapcsolatban élő férfi is fizet a szexuális szolgáltatásokért
Kevésbé védekeznek a serdülőkorúak, ha komoly kapcsolatról van szó
A körülmetélés jelentősen csökkentheti a HIV-fertőzés kockázatát
A világon az AIDS-kutatás legfontosabb iránya a megelőző vakcina megtalálása, kidolgozása. Sok vakcinajelölt van, ami elvileg hatékony lehet. Azonban nagyon nagy problémát jelent, hogy ezeket nem tudjuk igazán értékelni.
Az első lehetőség az értékelésre állatkísérletek folytatása – majmokon próbálják ki folyamatosan a vakcinákat a világon. Megnézik, hogy melyik szer hozott létre védettséget, vagyis melyik az, amelyiknek a beadása után a majmokat hiába fertőzik meg a vírussal, védettnek bizonyulnak. A problémát az jelenti, hogy amíg meg nem fertőzik őket, nem tudható, hogy melyikük védett, mert nincs olyan immunológiai reakció, nincs olyan jel, ami ezt megmutatná. Meggyőződésem szerint ez a legfőbb akadálya, hogy hatékony AIDS-vakcinánk legyen.
Magyarországon sajnálatos módon igazán nemzetközi szintű AIDS-kutatás sehol sem folyik.
Mik a legújabb eredmények az alapkutatási, illetve a klinikai szakaszban?
Több megelőző vakcinát kipróbáltak már a világban embereken is: két vizsgálatot befejeztek, egy harmadik folyamatban van. Több ezer embert oltottak be a különböző vakcinákkal, másokat pedig semleges anyaggal, úgynevezett placebóval. Ezután éveken keresztül figyelték őket, hogy ki fertőződik meg, és ki nem. Az Egyesült Államokban javarészt homoszexuális férfiakat, Thaiföldön pedig intravénás kábítószerezőket oltottak be. Sajnos azt tapasztalták, hogy az oltóanyagok nem védtek, tehát ugyanannyian fertőződtek meg az oltott és a placebót kapott személyek között, mind a két vizsgálatban. A harmadik típusú oltóanyaggal folytatott vizsgálat még nem fejeződött be. Ezzel szintén fejlődő országokban, Thaiföldön, Brazíliában folynak a kipróbálások. Még nincs végleges értékelés, de az előzetes eredmények szerint ez se fog hatni.
Vajon lehetséges egyáltalán a megelőzés?
Sokak szerint nem lehet hatékony megelőző vakcinát készíteni, csak olyat, ami a fertőzést nem akadályozza meg, csak elhúzza a betegség kialakulását. Azonban vannak biztató adatok, amelyek arra utalnak, hogy létezik a HIV ellen védettség. Sok vizsgált csoport van, például olyanok, amelyek tagjai nemi életet éltek éveken keresztül HIV-fertőzöttekkel, védekezés nélkül. A csoport tagjainak nagyobb része meg is fertőződik, ahogyan az várható, de van egy kisebbség, amelyik nem. Erre a legjobb példa a Nairobiban élő prostituáltak egy csoportja, akik védekezés nélkül élnek nemi életet évente rengeteg férfival. Őket folyamatosan, hosszú időn át nyomon követték a ’90-es években. Azt várták a kutatók, hogy egyre többen fertőződnek meg közülük, ezzel szemben, akik nem fertőződtek meg az elején, később sem fertőződtek meg. Ez a nagyjából 5-10 százalék valamiért védett a vírussal szemben.
Hogy mi az ő védettségük oka, több helyen vizsgálják a világban, bár véleményem szerint nem elég intenzíven. Lehet, hogy azoknak, akik természetesen védettek, van olyan immunológiai reakciója, amivel meg lehet magyarázni a védettséget, és ha igen, akkor talán lehet ezt alkalmazni a vakcinák kiválasztásában. Abban a pillanatban, ha rájönnek, mitől jó egy vakcina, ki lehet választani a meglévő több tucat vakcina-jelöltből hónapok alatt a megfelelőt.
Mutattak már ki valamilyen hasonlóságot a természetesen védettnek tűnő emberek között?
Biztos, hogy nagyon sok genetikai faktor is hat. Ahhoz, hogy a HIV-vírus be tudjon kerülni a sejtekbe, szükség van úgynevezett ko-receptorokra is. Ezek egyike a CCR5. Ennek van egy genetikailag módosult változata, egy mutációja, és az olyan emberek, akik ezt a mutáns gént hordozzák, úgy tűnik, védettek a HIV-vel szemben. Olyan vakcinát nem lehet készíteni, ami ezt a mutációt hozná létre. Viszont ha kiderül az, hogy ha ez a receptor nem szabad, akkor nem fertőződik meg az ember, meg lehetne próbálni lefedni valahogy ezt a receptort. Ilyen irányú vizsgálatok folynak, mind a HIV-vírus sejtekbe jutásában főszerepet játszó CD4+ receptorokra, mind a ko-receptorokra.
Egy másik megközelítés a megelőző vakcina kifejlesztésére, hogy a vírus bejutását úgy akadályozzák meg, hogy a gyomor- és bélrendszer nyálkahártyájának immunitását növelik, mivel feltételezhetően itt kezd el termelődni a vírus.
Jövő nyáron Budapesten tartanak egy AIDS-kongresszust, ahová a világ minden tájáról érkeznek a témában dolgozó kutatók. Mit várnak a rendezvénytől?
Pontosan a megelőző vakcina mielőbbi megtalálásának reményében indítottuk el a jövő évi AIDS-konferencia szervezését. Mindenki, aki ebben a kérdésben érdekelt nemzetközileg, ott lesz, elfogadta a meghívásunkat. Előadások lesznek a legújabb eredményekről, a kutatók együtt gondolkozhatnak, vitatkozhatnak. (További információk a konferenciáról a www.hiv-correlates2007.hu oldalon.)
Bízom egy ahhoz hasonló fordulatban, mint amit egy tíz évvel ezelőtti kanadai AIDS-kongresszus kapcsán átéltem. Odáig az AIDS kezelhetetlen betegség volt; aki megbetegedett, meg is halt, pár kivételtől eltekintve. Ezután rájöttek, hogy egyszerre három vírusellenes szert kell alkalmazni. És ettől kezdve a kombinációk kidolgozása volt a lényeg, hogy minél jobb hatásfokkal alkalmazhassák a gyógyszereket; az AIDS kezelhetővé vált.
Ezek szerint egy most megfertőzött ember – ha időben felismerik a fertőzést – nagy valószínűséggel nem hal bele a betegségbe?
Elvileg végtelen ideig meghosszabbítható a tünetmentes szakasz a mai gyógyszerekkel, de gyakorlatilag senki sem tudja, mert nagyjából tíz éve alkalmazzák őket. Egy viszont sajnos biztos: ezekkel teljesen kiirtani a vírust a szervezetből nem lehet.
Mi történik ma egy HIV-fertőzöttel, illetve AIDS-beteggel Magyarországon – hány esetről lehet tudni?
1985-től 2006. június 30-ig 1320 HIV-fertőzöttet regisztráltak az országban, ebből 518-an már a kialakult AIDS-betegség stádiumába jutottak. Eddig 277-en haltak bele itthon a betegségbe.
A fertőzést követő – általában 8-12 évig tartó - tünetmentes szakaszban csak megfigyelés alatt tartják a fertőzöttet – folyamatosan mérik a vírusmennyiséget a szervezetben. Ha ez nagyjából állandó, nem kezd felfelé mozogni, akkor csak életmódtanácsokkal látják el, nem adnak gyógyszert, hogy ne alakuljon ki rezisztencia. Amikor az első tünetek megjelennek, vagy még ezelőtt, akkor, amikor a vírusmennyiség a szervezetben nőni kezd, megkezdik a gyógyszeres kezelést, hogy ne kerüljön kórházba a páciens. Sajnos nagyon sokszor akkor ismerik fel, hogy valaki HIV-fertőzött, amikor már súlyos tünetei vannak. A tesztekkel száz százalékos bizonyossággal meg lehet állapítani a fertőzés tényét, de sok orvos nem is gondol a betegségre, amíg nem jelentkeznek tünetek. Szerencsés esetben, enyhébb stádiumban a mai gyógyszerekkel már vissza is lehet fordítani a folyamatot.
Az alkalmazott gyógyszerek hogyan hatnak, mik a mellékhatásaik, rezisztencia esetén mennyire könnyű a váltás egy-egy betegnél?
Aktuálisan három-, néha négyféle különböző csoportba tartozó gyógyszert alkalmaznak. Így lehet szabályozni, hogy a szervezetben a vírus mennyisége olyan kicsi legyen, hogy az már ne legyen elég ahhoz, hogy a klinikai tünetek megjelenjenek.
Sokféle komoly mellékhatás fordulhat elő, de a legtöbb ember mellékhatások nélkül szedi a szereket. Ha valakinél mégis jelentkeznek, meg lehet próbálni másik gyógyszerre áttérni.
Olyan gyógyszerek közül több van már klinikai kipróbálási szakaszban, amelyek másképp gátolják a HIV-et, mint a most használtak – minél többféle szer van, annál inkább kivédhetővé válik a rezisztencia.
A magyar kutatónő, Dr. Lisziewicz Julianna csapata által kifejlesztett AIDS ellenes tapaszról mi a véleménye?
Ez egy terápiás vakcina – arra való, hogy azok a betegek, akik súlyos állapotban vannak és esetleg a gyógyszert nem bírják, vagy a gyógyszer ellenére is magas a vírusszintjük, egy további immunrendszeri áthangolással, erősítéssel tünetmentessé válhassanak. Ehhez új megközelítések kellenek. Jó megközelítés a magyar tapasz, ez lehet az a módszer, vagy egyike azoknak, amelyek hatékonyan kiegészíthetik a kombinált gyógyszeres kezelést. Önmagában nem elég az AIDS ellen, de itt nem is ez a cél.
Az interjút Flanek Éva készítette
