Az egészségügyi kormányzat elképzelései szerint a védőnőket fokozottan be kell vonni a nőgyógyászati szűrővizsgálatok végzésébe. Ennek azonban jelenleg olyannyira hiányoznak a szakmai és tárgyi feltételei, hogy a védőnők ebben a helyzetben esetleg inkább veszélyeztetnék a kenetvételre jelentkező nők egészségét - állapította meg a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Országos Védőnői Tagozata.
Ajánló
Az ingyenes méhnyakszűrést még mindig nem veszik igénybe elegen
Jönnek a méhnyakrák elleni védőoltások - vendégünk volt Szánthó András nőgyógyász
Liliomhullás a nők egészségéért
A megkeresésre összesen 1569 védőnőtől érkezett vissza a teljesen kitöltött, értékelhető kérdőív. A válaszok 28 százaléka a fővárosból, 65 százaléka a többi megyéből érkezett (a maradékot nem lehetett azonosítani). A hazánkban dolgozó 5481 védőnőnek tehát mintegy harmada adott választ, így a minta nagysága és a területi eloszlás alapján a felmérés reprezentatívnak tekinthető.
A védőnők túlnyomó többsége (87,5 százaléka) határozottan elutasítja a méhnyakszűréshez szükséges kenetvételben történő részvételt. Az elméleti és gyakorlati tapasztalatok megszerzéséhez szükséges tanfolyamon a megkérdezettek 98,5 százaléka egyáltalán nem is kívánna részt venni.
A nőgyógyászati szűrés szervezésében - azaz a szűrésre behívottak motiválásában, megjelenésük elősegítésében - azonban a többség (60 százalék) már támogató. A megkérdezettek egy része jelenleg is részt vesz e munkában. E kettőség hátterében részben szakmai okok, részben pedig a szabályozási háttér, valamint a tárgyi feltételek hiánya áll. A felmérés során kiderült például, hogy csak a válaszolók 40 százaléka rendelkezik nőgyógyászati vizsgáló ággyal. Problémát jelent továbbá az is, hogy a védőnőknek csak 14 százaléka rendelkezik a kenetvétel során bekövetkező műhiba esetére kötött felelősségbiztosítással.
A megkérdezettek arra is felhívták a figyelmet, hogy a testüregen belüli vizsgálatot még a főiskolai szintű szakdolgozói képzésben sem tanítják, így a műhiba esélye óriási, az orvosi tevékenységnek minősülő beavatkozás elvégzését pedig határozottan tiltja számukra a Btk.
A védőnők tipikus véleménye az volt, hogy mivel a kenetvétel nem szakdolgozói kompetencia, ezért semmiképpen sem kívánják veszélyeztetni a nők egészségét. Szerintük a védőnő elsődleges feladata a szűrés fontosságára és szükségességére való figyelmeztetés. Problémaként merült fel az eszközök beszerzésének módja és a levett minták szállításának megoldása (a területi védőnő jelenleg nem küldhet mintát a megyei laborba) és a finanszírozás sem megoldott.
A védőnők megoldási javaslatként sorolták fel, hogy a kisebb településekre előre meghirdetett időpontban szűrőbusz hozza helybe a "szakrendelőt", egy erre a célra kialakított helyiségben, jól felkészült, speciális vizsgával rendelkező szakdolgozók végezzék a vizsgálatot, a munkavégzéshez legyen adminisztrációs segítség, és alakítsanak ki modellkörzetet a különböző települési struktúráknak megfelelően, ahol a szakember nyomon követheti a szűrővizsgálati munkát.
Forrás: MTI
