Vaskos tanulmányt tett közzé nemrég az amerikai kormánykörökben és világszerte nagy befolyással bíró RAND Corporation. A "Globális technológiai forradalom 2020 - Trendek, hajtóerők, korlátok és társadalmi hatások" címet viselő anyag nem kisebb megrendelő számára készült, mint az Egyesült Államok hírszerzési tanácsa (National Intelligence Council).
Ajánló
Orvostudomány a következő ötven évben
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
A virtuális valóság újfajta terápiás alkalmazásai
Tekintetükkel irányíthatjuk a jövőben a számítógépes egeret
Hogyan készülnek a szembe ültethető műlencsék?
Szembeötlő változások - A műlencsék fejlődése
Tanulási segédeszköz látáskárosodott gyermekek részére
Forradalmian új bifokális lencsék a láthatáron
Magzati genetikai tesztek: új lehetőségek és veszélyek
1. olcsó napenergia
2. vezeték nélküli távközlés távoli, vidéki körzetekben
3. olyan eszközök, amelyek segítségével bárhonnan, bármikor megkaphatjuk a szükséges információt
4. genetikailag módosított vetőmagok
5. gyors bioelemzők, amelyekkel igen rövid idő alatt elvégezhetők az orvosi laboratóriumi vizsgálatok
6. víztisztító szűrők és katalizátorok
7. gyógyszer-célbajuttatás
8. olcsó önellátó házak
9. "zöld" gyártástechnológiák
10. termékek és személyek rádiófrekvenciás (RFID) azonosítása
11. hibrid járművek
12. mindenütt jelenlévő miniatűr érzékelők
13. élő szövet gyártása beültetés céljára
14. jobb diagnosztikai és sebészeti eljárások
15. testen viselhető számítógépek
16. kvantum-kriptográfia
Alig találunk ebben a listában olyan technológiát, amelynek legalább áttételesen ne lenne hatása az orvostudományra, illetve az egészségügyi ellátásra. Ha javul az életminőség, a környezet, egészségünk is mindenképpen hasznát látja. Gondoljunk azután arra: milyen fontos az orvos számára, hogy bárhol hozzáférjen a beteg vagy a gyógyszerek adataihoz, vagy hogy mennyit lendíthetnek az állapotmegfigyelésen a miniatűr érzékelők. Egy testünkön viselhető - például ruhánk anyagában rejtőző vagy karunkra csatolt - számítógép ugyancsak folyamatosan figyelemmel kísérheti hőmérsékletünket, szívműködésünket, más adatainkat. Az 5., 7., a 13. és a 14. helyen álló alkalmazás pedig kimondottan egészségügyi célokat szolgál.
Napjaink valósága már az egylapkás laboratórium (lab-on-a-chip), azaz az olyan mikroszkopikus méretű együttes, amely pillanatok alatt eredményt ad, s elektronikája révén mindjárt a számítógépes feldolgozás lehetőségét is kínálja. Az ilyen megoldások továbbfejlesztése során hasznosíthatják a gyorsan szaporodó és bővülő génszekvencia-adatokat is. Így 2020-ban olyan, genomikai és proteomikai ismeretekre támaszkodó mikrolaborok állhatnak a közegészségügy szolgálatában, amelyek igen gyorsan és nagy kapacitással ki tudják mutatni valamely anyag vagy kórokozó jelenlétét.
Daganatok és más lokálisan támadó betegségek leküzdésére folytatnak kísérleteket a gyógyszerek célba juttatásával. A készítmények csak a beteg területen fejtik ki hatásukat, az egészséges szövetet nem károsítják. Ilyen eljárások már ma is léteznek, ám a RAND szerint 2020-ra jóval több kórkép esetében lesznek bevethetők, s megbízhatóságuk, pontosságuk egyaránt javul.
Sikerült már sebet mesterségesen készített bőrsejtekkel lezárni. A szaruhártya-, porc-, csont- és májszövet előállítása a klinikai vizsgálatok stádiumában van. Ezek a technikák a következő évtized végére feltehetőleg bevonulnak az orvosi gyakorlatba. Nagy ígéret ez, hiszen az eljárás minimálisra csökkenti a beültetett szövet kivetésének kockázatát, s gyógyíthatóvá válnának például a szaruhártya- és a gerincporc-károsodások. Elképzelhető a szívinfarktus miatt elhalt szövetek pótlása is, bár ezzel kapcsolatban - legalábbis 2020-ig - szkeptikusabbak a RAND szakértői.
Jobb diagnosztikai és sebészeti eljáráson olyan technikát értenek a tanulmány szerzői, amelyek pontosabb, hatékonyabb, ugyanakkor kevésbé invazív a maiaknál. Az új műtéti megoldásoknak köszönhetően a beteg gyorsabban felgyógyulhat. A RAND-nál úgy látják: a diagnózisban sok reménnyel kecsegtet a szervek háromdimenziós megjelenítése vagy a gyógyszerkölcsönhatások számítógépes követése. Ha ezután a beavatkozáshoz például mikrotűket vagy biológiailag aktivált nanoeszközöket alkalmaznak, a műtét a mainál sokkal kisebb területet érint, sokkal célzottabb lehet. Úgynevezett nanostrukturált vagy nanokompozit anyagokból rendkívül kemény, ellenálló műszerek, eszközök készülhetnek.
Számos más orvosi vonatkozású technológiát is tárgyal a RAND tanulmánya. A több mint 300 oldalas kötetből még ízelítőt adni is nehéz. Egyetlen témát ragadunk még ki: a robotok egészségügyi alkalmazását. Robotokat fejlesztenek például a sebészeti műszerek hegyének vezetésére vagy a sebészek oktatására. Kézre erősített robottechnikai eszközök kompenzálhatják a kéz remegését. Mozgó, távvezérelhető "emberszabású" robotok átvehetik a kórházi ápolószemélyzet munkájának egy részét. Jóllehet szigorú értelemben véve nem robotok, itt említhetjük meg a számítógépes intelligenciával felszerelt gépi implantátumokat is, amelyek ugyancsak sok embertársunk életét könnyíthetik meg a következő évtizedekben.
Vajon mekkora esélye van hazánknak e technológiák legalább egy kis hányadának bevezetésére? Nos, a RAND kutatói számos paraméter alapján kidolgoztak egy mutatót (S&T Capacity Index), amely az országok tudományos-technikai teljesítőképességét fejezi ki. A csúcson - nem meglepő módon - az Egyesült Államok áll. Magyarország - Oroszország és Lengyelország mögött is jócskán lemaradva - Kínával és Brazíliával került egy sorba. Azért bizakodjunk: e két utóbbi országot gyakran mondják a 21. század egyik nagy reménységének...
Forrás: Medical Tribune, a kiadó engedélyével
|
Néhány ország tudományos-technikai teljesítőképessége (S&T Capacity Index) a RAND szerint
|
||||||||||||||||||||||
|
