2007. január 5., péntek, 12:34
"Mit tehet Ön...?" című sorozatunk korábbi részeivel ellentétben mostani cikkünkben nem annyira a megelőzésre, hanem a már kialakult problémák kezelésére helyezzük a hangsúlyt. Olyan szemészeti panaszokról, betegségekről olvashatnak az alábbiakban, amelyeket otthon, szakorvos felkeresése nélkül is lehet kezelni. A vény nélkül kapható gyógyszerek megismeréséhez és alkalmazásuk helyes módjához is segítséget nyújtunk. Végül kitérünk arra is, hogy mely esetekben nem szabad az otthoni kezeléssel próbálkozni.
Egyes panaszok, tünetek jelentkezése esetén - különösen amennyiben nem első alkalommal tapasztalja ezeket - a laikus is meg tudja állapítani, hogy milyen problémáról van szó. Ezek között előfordulnak olyanok, amelyek kezelésével meg lehet próbálkozni otthon, anélkül, hogy szakorvos véleményét kérnénk. Fontos alapszabály, hogy ha a panaszok rosszabbodnának akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, amennyiben pedig két-három nap alatt nem következik be javulás, akkor sem szabad tovább halogatni a szemész felkeresését!
Kötőhártya-gyulladás: baktériumok, vírusok vagy allergiás megbetegedések okozzák. A kötőhártya erei kitágulnak, a szem "kivörösödik". A szem váladékozása is jellemző, a váladék - a kiváltó októl függően - víztiszta (könnyezés) vagy gennyes lehet ("csipás szem"). Duzzanat, vizesedés (ún. ödéma) is kialakulhat, a tünetek gyakran egyidejűleg a szemhéjat is érintik. Égő érzés, szúrás, idegentest érzés ("mintha homok ment volna a szembe"), viszketés, fájdalom vagy fényérzékenység tapasztalható. A vírusos forma - ami gyakran felső légúti hurutos betegséget kísér - legtöbbször enyhe lefolyású; hűvös borogatás, érösszehúzó- és műkönny szemcseppek használhatók a tünetek enyhítésére. A bakteriális folyamat - ilyenkor tapasztalható bővebb, gennyes váladék - is javulhat magától, a szemrés alapos tisztítása, a váladék rendszeres eltávolítása, és a dörzsölés kerülése elősegítik a fertőzés megszűnését. A gyorsabb és biztosabb gyógyulás érdekében azonban érdemes orvoshoz fordulni, aki antibiotikumos szemcseppet vagy szemkenőcsöt rendel.
Allergiás kötőhártya-gyulladás: Növényi pollenek, állati szőr vagy toll, egyes gombák, por, atkák, kozmetikumok lehetnek a kiváltó okai. A tünetek évszakhoz kötötten, vagy egész évben jelentkeznek. A beteg mindkét szeme egyszerre érintett, és a viszketés, a könnyezés és a duzzanat a legjellemzőbb tünetek, amelyek általában a szemhéjakat is érintik. Gyakran orrfolyás, tüsszögés illetve a torok viszketése is társul a szemtünetekhez. Az ekcémában, asztmában vagy más allergiás megbetegedésben szenvedők szeme gyakrabban érintett. Ritkán a tünetek kizárólag a szemet érintik, és csak enyhe formában jelentkeznek. Ilyenkor a szemhéjak hűvös borogatása, a szem és környékének gyakori lemosása és műkönny szemcseppek javíthatnak a panaszokon. Léteznek vény nélkül kapható szemcseppek is az enyhébb panaszok mérséklésére. Igyekezni kell megismerni a tüneteket okozó allergént, és lehetőleg minimálisra csökkenteni a vele való találkozást. Védőszemüveg viselése előnyös lehet. Amennyiben komolyabb, tartós panaszok tapasztalhatók, nem kerülhető el az orvosi vizsgálat. Az orvos allergiaellenes, érösszehúzó és gyulladáscsökkentő szemcseppeket javasol, illetve súlyosabb gyulladás esetében ezeket tabletta formában is előírhatja.
Kontaktallergia: kozmetikumok (krémek, smink), kontaktlencse tárolófolyadéka, illetve egyes gyógyszerek válthatják ki. A bőr allergénnel való érintkezése után alakulnak ki a tünetek: vörös, viszkető, felhólyagosodott szemhéjak, belövellt kötőhártya (ún. "vörös szem"), könnyezés. Hosszan tartó kontaktus a szemhéjak idült gyulladását és megvastagodását okozhatja. A legjobb terápia a kiváltó ok elkerülése. Ehhez pontosan ismerni kell a túlérzékenységet okozó irritáló anyagokat, és ezeket el kell hagyni, vagy le kell cserélni. A már kialakult tünetek mérséklésére, vagy további súlyosbodásuk elkerülésére (kontaktallergiánál és allergiás kötőhártya-gyulladás esetén egyaránt):
- ne vakarja a szemét, a dörzsölés legtöbbször tovább rontja a tüneteket
- allergiás tünetek fennállása alatt nem szabad kontaktlencsét viselni
- műkönny szemcseppek kimossák a szembe került allergéneket, és megakadályozzák, hogy azok a kötőhártyához tapadva súlyosabb panaszokat okozzanak
- recept nélkül is kaphatók különböző szemcseppek az enyhe tünetek csökkentésére, amelyek mérséklik a viszketést és a könnyezést. Ezeket, és az orvos által rendelt szemcseppeket is érdemes hűtőszekrényben tárolni, mert a hűvös folyadék alkalmazása kellemesebb az égő, viszkető szemnek.
Szemszárazság: a szükségesnél kevesebb könny termelődik, vagy romlik a könny összetétele, ami emiatt gyorsabban párolog el a szem felszínéről. Ez gyakran a normális öregedési folyamat részeként jelentkezik, ugyanakkor valamelyik könnytermelő mirigy megbetegedése, vagy a szemhéj szélének gyulladása is állhat a háttérben. Ritkábban a szemhéjak rendellenességei okozzák, vagy valamilyen betegség (pl. A-vitamin hiány, pajzsmirigy-túlműködés) részjelenségeként alakul ki. Egyes gyógyszerek mellékhatásaként is előfordul, kontaktlencse viselésnek pedig gyakori velejárója. A szárazság állandó izgalmi állapotot jelent a szemfelszín számára, emiatt a szaruhártya és a kötőhártya területén gyulladás alakul ki. Viszketés, szúrás, égető érzés, idegentest érzés ("mintha homok ment volna a szemembe"), homályos látás, túlzott fényérzékenység illetve a szem kivörösödése szerepelhetnek a tünetek között. Valódi szárazság érzés ritkán fordul elő, sőt (az irritáció miatt reflexesen fellépő) könnyezés jelentkezhet.
Mivel a szemszárazságnak ilyen sokféle kiváltó oka lehet, ezért első alkalommal mindenképpen szemorvosi kivizsgálást igényel. Ismételt jelentkezésekor, vagy a panaszok időszakos rosszabbodása esetén a beteg önállóan dönthet az orvos által javasolt kezelés ismételt alkalmazása mellett. Enyhébb esetben műkönny szemcsepp rendszeres használata általában elegendő. Sok (vény nélkül kapható) termék van forgalomban, amelyek pótolják a könny különböző összetevőit, és rövidebb vagy hosszabb időre biztosítják a szem nedvesen tartását. Amennyiben a szemszárazság nagyfokú, a hatóanyagokat gél, vagy - főleg éjszakára - szemkenőcs formában is lehet alkalmazni. Súlyos gyulladás esetén a könnypótlást gyulladáscsökkentő szerekkel szükséges kiegészíteni. Érdemes folyamatos figyelmet fordítani az elegendő folyadék fogyasztásra, a rendszeres pislogásra, a szem dörzsölésének kerülésére, a helyiség párásítására, és szabadban napszemüveget viselni.
Árpa: a szemhéj szélén elhelyezkedő verejték- vagy faggyúmirigyek heveny gyulladása, amelyet általában bakteriális fertőzés okoz. A szemhéjon vörösség, duzzanat és egy pattanásra emlékeztető kidudorodás (valójában tályog) látható. Fájdalommal járhat, és akadályozhatja a látást. Néhány esetben magától gyógyul, amit naponta többször alkalmazott meleg borogatással, párakötéssel érdemes elősegíteni. Ha néhány nap alatt nem múlik, akkor az orvos fertőtlenítős törölgetést, antibiotikumos szemcseppet vagy kenőcsöt ajánl. (Utóbbiaknak vény nélkül kapható változata is létezik a patikákban, ezeket ki lehet próbálni otthoni kezelésre.)
Szemhéjszéli gyulladás: kizárólag a szemhéj bőrén jelentkező betegség. A szemhéjszél faggyúmirigyeinek fokozott működése, esetleg bakteriális fertőzés hozza létre. A szemhéj széle vörös, duzzadt, korpa és beszáradt váladék található a szempillák között. Égő, viszkető érzéssel jár, a beteg szívesen pihenteti becsukva a szemét. Enyhe esetben a kezelés legfontosabb eleme a szemhéjak gondos tisztítása, a korpa és a váladék rendszeres, kíméletes de alapos eltávolítása. Meleg borogatások is jótékony hatásúak lehetnek a panaszok megszüntetésében. Vény nélkül kapható antibiotikumos kenőcs használata is előnyös lehet. Legtöbbször makacs, idült betegségről van szó, mely a gondos kezelés ellenére is hajlamos az ismételt kiújulásra. Amennyiben a gyulladás gyakran kiújul, orvos felkeresése indokolt, aki gyulladáscsökkentő és antibiotikumos szemcsepp vagy szemkenőcs használatát írja elő.
Egyes szemészeti célú készítmények vény nélkül is kaphatók a patikákban. Ezekről a beteg a gyógyszerésztől kaphat pontos tájékoztatást. Mindig figyelmesen el kell olvasni a betegtájékoztatót, és be kell tartani az abban foglalt utasításokat. Általános szabály az, hogy vény nélküli szerek alkalmazásával két-három napig szabad próbálkozni, és ha ennyi idő alatt nem tapasztalható javulás, akkor orvoshoz kell fordulni.
Lágy kontaktlencsét viselők, zöldhályogban (emelkedett szemnyomásban) szenvedők, magasvérnyomás betegek, gyógyszerérzékenységüket ismerők, terhes nők és szoptató anyák különös elővigyázatossággal válasszanak orvosi tanács nélkül gyógyszert, mert sok szemészeti készítmény az ő esetükben nem alkalmazható!
Műkönny szemcseppek: sokféle termék van forgalomban (legtöbbjük vény nélkül kapható), amelyek pótolják a könny különböző összetevőit, és rövidebb vagy hosszabb időre biztosítják a szem nedvesen tartását. Egyes szemcseppek a szem felszínén található hámréteget védő, és megújulását elősegítő összetevőket is tartalmaznak. Konzerválószer-mentes készítmények is léteznek az érzékeny, allergiás szemű betegek, illetve a lágy kontaktlencsét viselők részére. Utóbbiak mindig kérjék ki optikus vagy gyógyszerész tanácsát, mielőtt bármilyen készítményt a szemükbe juttatnának, mert bizonyos szerek alkalmazása előtt a kontaktlencsét el kell távolítani a szemből! A műkönny cseppek a szemszárazság mellett allergiás tünetek enyhítésében, kötőhártya gyulladás tüneti kezelésében is hasznosak lehetnek. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a legtöbb műkönny csepp nem adható együtt más szemcseppekkel, ezért a különböző készítmények alkalmazása között be kell tartani az előírt várakozási időt!
Gélek: Amennyiben a szemszárazság nagyfokú, a műkönny szemcseppek hatóanyagait gél, vagy szemkenőcs formában is lehet alkalmazni, ebben a formában ugyanis hosszabb ideig maradnak a szem felszínén, mint a víz alapú cseppek. Ugyanazok a biztonsági szabályok érvényesek a géleknél is, mint a szemcseppeknél.
Kötőhártya-duzzanat (ödéma) és vérbőségcsökkentő szerek: a kötőhártya kitágult ereinek összehúzására használhatók irritáció, allergia vagy fertőzés miatt kialakult “vörös szem" esetén. Enyhítik a viszketést, égő érzést is. Amennyiben használatuk két-három nap alatt nem vezet a tünetek javulásához, használatukat abba kell hagyni, mert - ellentétes hatásként - az értágulat további fennmaradását okozhatják!
Antibiotikumok: vény nélkül is kapható olyan antibiotikumos szemcsepp és kenőcs, amelyet a szemhéjszél gyulladása, árpa vagy kötőhártyagyulladás előfordulása esetén lehet alkalmazni.
Hogyan kell helyesen alkalmazni a szemcseppeket és -kenőcsöket?
Akár vény nélküli szerről van szó, akár az orvos utasítása alapján használunk valamilyen szemészeti készítményt, érdemes megismerkedni az alkalmazás helyes technikájával. Bár a legtöbb ember számára ez egyértelműnek tűnhet, érdemes nagy figyelmet fordítani rá, mert a hatóanyag akkor hasznosul igazán, ha megfelelő módon juttatják a szembe.
Helyes szemcseppentési technika: Természetesen minden szemészeti kezelés előtt fontos az alapos kézmosás. Mindkét szemmel felfelé kell nézni (akinek könnyebb úgy, az le is fekhet ehhez), majd az egyik kéz mutatóujjával az alsó szemhéjat óvatosan lehúzni. A másik- szükség esetén a homlokon megtámasztott - kézzel kell egy cseppet vagy egy 0,5-1 cm-es kenőcs csíkot az alsó kötőhártya áthajlásba helyezni. Vigyázni kell, hogy az üveg vagy a tubus ne érintkezzen a szemmel! Ezután az arcra került felesleget egy zsebkendővel le kell törölni. Végül az üveget vagy tubust (törölgetés nélkül!) vissza kell zárni.
Egyes szemcseppek hatóanyaga a vérkeringésbe kerülve kellemetlen sőt néha súlyos mellékhatásokat okozhat. Ennek megelőzése érdekében meg kell akadályozni, hogy az ilyen készítmény a könnyelvezető utakon keresztül az orrba, és annak melléküregeibe kerüljön. Ehhez az egyik kéz középső ujjával enyhe nyomást kell gyakorolni a belső szemzugra (az orr közelében), és ezt követheti a fent leírt módon a cseppentés. A végén az alsó szemhéjat azonnal el lehet engedni és pislogni vagy a szemet lehunyni, a középső ujjat azonban egy-két percig még a belső szemzugon kell tartani.
Amennyiben több különböző szemcseppet kell használni, érdemes becseppentésük között néhány percet várni. Ha cseppet és kenőcsöt is kell használni, mindig a csepp legyen az első. Az antibiotikumos cseppeket legalább naponta ötször kell alkalmazni, és a kezelést a tünetek javulásával nem szabad felfüggeszteni, annak legalább öt-hét napig kell tartania.
Korábban már említettük, hogy az enyhébb panaszok házi kezelésével nem szabad két-három napnál tovább próbálkozni, amennyiben ennyi idő alatt nem következik be javulás, akkor orvoshoz kell fordulni.
A szemészeti panaszok házi kezeléséről szóló összefoglalónk végén fel szeretnénk hívni az Olvasók figyelmét arra, hogy vannak olyan panaszok, tünetek és betegségek, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. Egyes esetekben a szakember felkeresésének halogatása a szem vagy a látás épségét veszélyezteti!
Milyen panaszok, tünetek indokolnak sürgős szemészeti ellátást?
- a látásélesség hirtelen romlása (Hátterében érelzáródás, az ideghártya szakadása, sérülés vagy más, a látás épségét veszélyeztető súlyos probléma állhat! A látásromlás a kiváltó októl függően kialakulhat néhány másodperc vagy néhány óra alatt, lehet egy- vagy kétoldali, az egész látóteret vagy annak csak egy részét érintő, átmeneti vagy tartós, homályos vagy egészen elfeketedő.)
- szemfájdalom (sérülés vagy mélyre terjedő, nagyfokú gyulladás okozhatja. Lehet egy- vagy kétoldali, kiindulhat a szemgolyóból, vagy a környezetéből)
- a szem környékéről induló, egyre erősödő fejfájás, amely hányingerrel vagy hányással, homályos látással, a fényforrások körül látott szivárványkarikákkal társul (ezek a zöldhályogos rohamra jellemző panaszok. A szem ilyenkor vörös, tapintata kőkemény)
- a szem vörössége (Lehet egyszerű kötőhártya-gyulladás jele, ugyanakkor sérülés miatti vérzés, a szem mélyebben fekvő részeinek súlyos gyulladása, vagy akár rosszindulatú folyamat is okozhatja)
- a szaruhártyán látható sérülés, egyenetlenség, fehér folt, homály
- a pupilla nem fekete, hanem területének egy részén vagy egészén szürkés szín látható (szürkehályog, üvegtesti vérzés okozhatja)
A fenti tünetek jelentkezése esetén nincs helye az otthoni mérlegelésnek, a házi kezelésnek. Ezek a panaszok súlyos betegségek jelei lehetnek, amelyek felismerése és kezelése a szakorvos feladata.
Végül néhány szó a szem sérüléseiről: egyes súlyos sérülések feltűnő tüneteket okoznak (vérzés, fájdalom, látásromlás jelentkezik), de olyan eset is előfordulhat, amikor a szem apró sérülése szinte észrevétlen marad. Mivel a legkisebb sérülés is komoly, akár a látás épségét is befolyásoló következményekkel járhat, az alapszabály az, hogy szemsérülés leghalványabb gyanúja esetén is haladéktalanul szemorvoshoz kell fordulni! Ne próbálkozzunk otthon a helyzet megoldásával, a kísérletezgetés és az időhúzás csak rontja az esélyeket!
A fenti szabály alól egyetlen kivétel van: az az eset, ha valamilyen vegyszer, maró vegyület került a szembe. Ilyenkor a gyors ellátáson a későbbi látás múlhat, ezért azonnal (másodperceken belül!) alaposan ki kell mosni a szemet tiszta vízzel a szemhéjak óvatos széthúzása mellett. Ez történhet csap fölé hajolva, vagy fekve és pohárból öntve. A kimosásnak minimum 15 percig kell tartania! Ezután pedig azonnal szemészhez kell fordulni.
Dr. Heksch Katalin
