[origo] egészség 

Dr. Jerry Stitzel és munkatársai egerek napi nikotinfelvételét hasonlították össze, arra keresve a választ, hogy az állatok génjei milyen módon befolyásolják a nikotinfüggőség kialakulását az egyes egyedekben. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a Chrna4 nevű génben jelen van egy bizonyos fajta mutáció, akkor az állatok sokkal több nikotint vesznek fel, mint azok a társaik, amelyeknél ugyanez a mutáció a gén egy másik szakaszán van jelen. A kutatók feltételezése szerint a treonin nevű aminosavat kódoló génszakasz variációja (polimorfizmusa) teszi lehetővé, hogy ezek az egerek a többieknél jóval magasabb nikotinszintet viseljenek el anélkül, hogy káros mellékhatások jelentkeznének náluk.

A Chrna4 gén az acetilkolin nevű idegi ingerület-átvivő anyagot felismerő fehérje kialakításában vesz részt. Az acetilkolinnak fontos szerepe van az agy tanulási és emlékezeti folyamataiban, részt vesz a szívműködés, a vérnyomás és az izommozgás szabályozásában, de része annak a kémiai rendszernek is, amely a kellemes érzések kialakulásáért felelős. Mivel a nikotin és az acetilkolin szerkezeti felépítése kémiailag nagyon hasonlít egymásra, ezért mindkét molekula képes ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődni. Az idegrendszer emiatt a nikotinra is úgy reagál, mintha acetilkolin volna.

A tanulmány szerzői szerint többek között a Chrna4 gén lehet a felelős az egyedek között a nikotin-toleranciában mutatkozó nagyfokű különbségekért, mivel az említett génmutáció megváltoztatja a nikotin agyi receptorainak érzékenyéségét. Ha a jelenlegi vizsgálati eredmények emberek esetében is igaznak bizonyulnak, akkor lehetséges, hogy az adott genetikai eltéréssel született emberek szervezete a többiekénél már eleve nagyobb mennyiségű nikotint képes elviselni. A kutatók a Behavioral Neuroscience c. folyóiratban tették közzé új eredményeiket.

Mennyi nikotint tartalmaz valójában egy szál cigaretta?

A Harvard School of Public Health kutatói szintén a napokban publikálták új tanulmányukat, amelyben az 1998 és 2005 közötti időszakban Amerikában forgalomba hozott, ismert cigarettamárkák nikotintartalmát vizsgálták meg újra. A kutatócsoport arra az eredményre jutott, hogy az említett időszakban évente átlagosan 1,6%-kal, a hétéves periódus alatt pedig összesen 11%-kal emelkedett a forgalomba hozott cigaretták nikotintartalma: ez egyértelműen megerősíti azokat az eredményeket, amelyeket a Massachusetts Department of Public Health munkatársai 2006 augusztusában kaptak egy hasonló vizsgálat során.

A tesztekhez olyan, a jelenlegi szabványoknak megfelelő gépeket használtak, amelyek azonos körülmények között mérik a különféle cigarettamárkák nikotintartalmát. A készülék egy szippantás alkalmával 35 milliliternyi térfogatnak megfelelő füstöt szív be, a két másodperc hosszúságú szippantások között 60 másodperc szünetet tart, és addig szívja a cigarettákat, amíg egy 23 milliméteres csikk marad belőlük.

A vizsgálat vezetője, Hillel R. Alpert szerint a nikotintartalom növekedéséért egyértelműen a gyártókat terheli a felelősség: a kutató szerint a cigarettákba évről évre szándékosan egyre több nikotint juttatnak, amivel egyre inkább függővé teszik a már dohányzókat, komolyan megnehezítve ezzel a leszokást.

Az eredeti közlemény a Harvard School of Public Health honlapján olvasható.

[origo] egészség/MTI

Korábbi, kapcsolódó anyagaink:

Miért dohányoznak egyesek többet, mint mások?: Japán kutatók részben magyarázatot találtak rá, hogy miért szív el valaki akár egy dobozzal is naponta, míg mások ezzel szemben megelégszenek néhány szál cigarettával is. A kutatócsoport szerint ez nagyrészt annak a következménye, hogy egy bizonyos enzim - a CYP2A6 - melyik variánsa található meg a dohányos szervezetében, ezt pedig egy adott génváltozat jelenléte vagy hiánya fogja meghatározni.

Ugyanaz a génszakasz okozza az alkohol- és nikotinfüggőségre való hajlamot: Az amerikai National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA) legújabb tanulmánya szerint ugyanaz a genetikai faktor tehető felelőssé az alkoholizmus illetve a nikotinfüggőség kialakulásáért.

Már néhány szippantás is elegendő a dohányfüggőség fenntartásához: Elég egyetlen szippantás is, miután rágyújtottunk, és az máris a nikotin receptorainak 30 százalékos telítettségét idézi elő. A harmadik szippantás után már a nikotin leggyakoribb acetilkolin-receptorainak (nAChR) 70 százalékához kötődött a nikotin, egy teljes szál elszívása után pedig 88 százalékosnak találták az arányt.

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>