A világ még évekre van attól, hogy felszámolja a madárinfluenza mezőgazdaságot sújtó hatását, és mindaddig, amíg ez nem sikerül, fennáll a veszélye az emberek között kialakuló világméretű járványnak is - jelentette ki hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új vezetője.

Az [origo] egészség madárinfluenzával foglalkozó aloldala
A spanyolnátha segíthet leküzdeni a madárinfluenzát
Újfajta mutációk a madárinfluenza vírusában
Az influenzavírust elpusztító mesterséges anyagot hoztak létre
Stratégiák egy nagyméretű influenzajárvány megfékezésére
Hiba lenne leírni a H5N1 vírust
Miért veszélyesebb a H5N1, mint a hagyományos influenzavírusok?
Azóta, hogy a betegség 2003-ban újra felbukkant - először 1997-ben észlelték Hongkongban - a madárinfluenza H5N1-es vírusától 267-en fertőződtek meg eddig a világon (főleg Délkelet-Ázsiában), és közülük 161-en vesztették életüket. Noha a madárinfluenza továbbra is elsősorban madárbetegség, a vírus az emberre átkerülve eddig még soha nem veszített fertőzőképességéből.
2006-ban a halálozási arány már csaknem 70 százalékos volt az emberek körében, míg az utóbbi három évben ez az érték átlagosan csak 60 százalékot érte el. A WHO már régóta figyelmezteti a világot, hogy a vírus világméretű járványt idézhet elő, ha olyan mutációja alakul ki, amely könnyen terjed az emberek között. Eddig gyakorlatilag minden emberi megbetegedés amiatt alakult ki, hogy az illető fizikai kontaktusba került a fertőzött madárral.
Chan szerint lehetetlen megjósolni, hogy mikor alakul ki az emberről emberre terjedő mutáció, ha egyáltalán kialakul. "Az influenzavírusokról közismert, hogy instabilak és szeszélyesek, kiszámíthatatlanok. A következtetés egyértelmű: megfelelően fel kell készülni az új változat megjelenésére, és kellően óvatosnak kell lenni" - jelentette ki Chan a bizottság előtt.
Korábbi, madárinfluenzával kapcsolatos anyagaink:
Hiba lenne leírni a H5N1 vírust: Becslések szerint 2005-ben csak Magyarországon mintegy 15-20 milliárd forintos gazdasági kárt okozott a H5N1 madárinfluenza-vírus. A madárinfluenzáról az utóbbi időben kevesebbet hallunk, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a veszély véglegesen elmúlt volna. Példa erre a Fucsien-változat megjelenése, amellyel szemben az eddig használt baromfi-oltóanyagok hatástalannak tűnnek. Aggodalomra adhat okot az is, hogy Észak-Amerikában egyes vadrécefajokban egyre gyakrabban találják meg a H5N1 vírus egyelőre még kis megbetegítő képességű változatait.
Újfajta mutációk a madárinfluenza vírusában: Az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatói olyan mutációkat azonosítottak a madárinfluenza H5N1-es vírustörzsében, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek egy emberek között is fertőzőképes új vírustörzs kialakulása szempontjából.
Forrás: MTI








