A koppenhágai egyetem két kutatójának a Science-ben megjelent új tanulmánya alapján a gerincelő idegsejtjei az agykéreg idegi hálózataihoz hasonló módon működnek. Az eredmények ellentmondanak a korábbi nézeteknek, amelyek szerint a gerincvelő idegsejtjei mechanikusan és véletlenszerű impulzusok nélkül irányítják a mozgásokat.

Őssejtekkel késleltethető a mozgatóidegek sorvadása
Idegsejt regeneráló fehérjét fedeztek fel
Fényérzékelő sejtek a szemben már a látás kialakulása előtt
Ígéretes lehet a Parkinson-kór gyógyítására kifejlesztett újfajta génterápiás eljárás
A korábbi feltételezések szerint a gerincvelőben található idegsejtek teljesen mechanikusan, vagyis véletlenszerű idegi aktivitás nélkül működnek, az új eredmények azonban ellentmondanak ennek: eszerint a gerincvelőben is megfigyelhető, hogy az idegsejtek véletlenszerűen "tüzelnek", vagyis nem egy előre meghatározott mintázat szerint irányítják a testmozgásokat.
Mindennek ellenére továbbra is rejtély, hogy az emberek pontosan miként is koordinálják mozgásaikat. Az izmok működését a gerincvelőben található többezer idegsejt irányítja: ennek a rendkívül bonyolult rendszernek egységes egészként kell viselkednie ahhoz, hogy akár a legegyszerűbb mozgás létrejöhessen. Az új tanulmány szerint ha egy bizonyos mozgássort nagy pontossággal ismétlünk meg újra, akkor a mozgás végrehajtásában résztvevő idegsejtek - az agykéreg idegsejtjeihez hasonlóan - sosem ismétlik meg újra ugyanazt az aktivitás-mintázatot.
[origo] egészség
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Új lehetőség az izomsorvadás őssejtekkel történő gyógyítására: A milánói San Raffaele Intézet kutatói izomsorvadásban szenvedő, genetikailag módosított kutyákon próbálták ki új eljárásukat, amelynek lényege, hogy az izomrostok regenerálására képes őssejteket juttatnak az állatok szervezetébe. A módszer a tervek szerint 2007 végén akár emberek esetében is kipróbálásra kerülhet, addig azonban még további állatkísérletekre van szükség.
Neuroprotézis segíthet a lebénult betegeken: A Brown Egyetem kutatói a lebénult betegek agyába ültetett implantátumokkal végzett vizsgálataik eddigi eredményeit összegezték a Nature-ben. Az öt évvel ezelőtt lebénult Matt Nagle most már arra is képes, hogy egy robotkart mozgasson - pusztán a gondolatai által. A Stanford Egyetem munkacsoportjának hasonló, majmokon végzett kísérletei szintén ígéretesnek tűnnek.








