A rák bizonyos eseteit egészen egyszerű eszközökkel, például D-vitamin pótlással is meg lehetne előzni - hivatkozik honlapján az amerikai Nemzeti Rák Intézet (National Cancer Institute) több, a témában megjelent publikációra. Ezekben a szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy magas dózisú D-vitamin adagolásával az emlőrákos esetek mintegy felét, a vastagbéldaganatoknak pedig legalább kétharmadát ki lehetne védeni a lakosság körében.
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
Korábban:
Veszélyesebb-e a férfiakra a vastagbélrák?
Fontos lépés az emlő- és a vastagbélrák kialakulásában szerepet játszó gének azonosításában
Interaktív ajánló:
A másik tanulmány adatai 1448 olyan betegre vonatkoznak, akik korábban ötféle vastagbéldaganattal kapcsolatos felmérésben vettek részt. Az adatok összesített elemzése arra mutatott rá, hogy ha a 25-hidroxivitamin szérumszintjét milliliterenként 34 nanogrammra emelik, akkor az adott ráktípus előfordulási gyakorisága a felére esik vissza - nyilatkozta a cikk egyik szerzője, dr. Edward G. Gorham. Kétharmados csökkenés érhető el, amennyiben a szérumszint 46 ng/ml - ez szintén napi 50 μg D3-vitamin bevitelével érhető el.
D-vitamin az élelmiszerekben
A D3-vitamin az állati eredetű élelmiszerekben található meg - tej, tejtermékek, tojás, máj illetve az egyes halak májából készült olaj (pl. csukamájolaj) -, a növényi eredetűekben csak D2-vitamin van. A fentiektől függetlenül a D3-vitamin ajánlott beviteli mennyisége felnőttek esetében minimum napi 5 μg (200 NE), amit például 5 dkg csirkemáj, vagy 5 dkg borjúhús és fél liter tej, illetve 8 dkg marhamáj, 10 dkg sajt és 2 dkg margarin egy napon belüli együttes elfogyasztásával fedezhetünk. Egy egész tojásban viszont 24 μg (960 NE) D3-vitamin található, ami már a többszöröse a napi szükségletnek. Az élelmiszerekkel elfogyasztott vitamin esetében ennek aktiválásához az időjárási viszonyoktól függően naponta legalább 20 percnyi (nem égető) napozásra is szükség van.
Látható, hogy tojásfogyasztás nélkül (amelynek ilyen mennyiségben kedvezőtlen hatásai is lehetnek) a tanulmányok által említett 50 μg-ot nem lehet pusztán étkezéssel biztosítani. Egy másik lehetőség a mesterséges vitaminpótlás, itt azonban már jobban oda kell figyelni.
Vitaminpótlás, túladagolás
Míg ugyanis a normál étrendben bevitt D-vitamin esetében túladagolás nem fordulhat elő, az étrend-kiegészítők túlzott fogyasztása esetén már mérgezési tünetek alakulhatnak ki. Ez hosszabb távon napi 625 μg (25 000 NE) feletti D3-vitamin bevitelét jelenti. Vannak a D3-vitaminra érzékenyebb egyének is, akiknél már napi 125 μg (5 000 NE) feletti hosszú távon történő felvételnél is észlelhetők a káros mellékhatások.
A tanulmány szerzői által leírt napi 50 μg (2000 NE) fogyasztása tehát nem jelent túladagolást és mellékhatások jelentkezését sem vonja maga után (az itthon kapható étrend-kiegészítők tablettánként kb. 4-500 NE D3-vitamint tartalmaznak).
Vitaminkalkulátorunk segítségével megtudhatja, hogy mely élelmiszerek tartalmazzák a különböző vitaminokat legnagyobb mennyiségben, illetve milyen és mennyi táplálékkal biztosítható az egyes vitaminok napi ajánlott mennyisége.
[origo] egészség/MTI
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Vitaminok a táplálozásban
Veszélyesebb-e a férfiakra a vastagbélrák?: Egy nagy lengyel szűrőprogram újabb eredményei szerint a férfiak és a nők körében eltérő gyakorisággal fordul elő a vastagbélrák, amiből adódhat a kérdés, hogy újból át kell-e gondolni a szűrési ajánlásokat. A cikk első részében bemutatjuk a végbél és a vastagbél daganatos megbetegedéseit, illetve az ezek időben történő kiszűrésére szolgáló, itthon alkalmazott módszereket.
Fontos lépés az emlő- és a vastagbélrák kialakulásában szerepet játszó gének azonosításában: Egy baltimore-i rákkutató központ munkatársainak 189 olyan gént sikerült meghatározniuk, amelyek feltehetően alapvető fontosságúak az emlő- és vastagbélrákok különféle típusainak kialakulása szempontjából. Az eredmények a jövőben elősegíthetik a daganatok könnyebb felismerését és az újabb, célzottabban ható gyógyszerek kifejlesztését.
