Egy nagy lengyel szűrőprogram újabb eredményei szerint a férfiak és a nők körében eltérő gyakorisággal fordul elő a vastagbélrák, amiből adódhat a kérdés, hogy újból át kell-e gondolni a szűrési ajánlásokat. A cikk első részében bemutatjuk a végbél és a vastagbél daganatos megbetegedéseit, illetve az ezek időben történő kiszűrésére szolgáló, itthon alkalmazott módszereket.
Beleink egészségéért
Ajánló
Fontos lépés az emlő- és a vastagbélrák kialakulásában szerepet játszó gének azonosításában
Az első génterápiás siker a rák kezelésében
Miértek és megoldások szorulás esetén
Teszt
Kockázatelemzés
Hazánkban a nők körében az emlőrák, férfiaknál pedig a tüdőrák után a legtöbben vastag- és/vagy végbélrákban halnak meg. A betegség létrejöttében több tényező is szerepet játszik: egyes betegségek hajlamosítanak a bélfal rákos elváltozásainak kialakulására, a családban korábban előforduló végbél- vagy vastagbélrákos megbetegedés pedig szintén okot adhat a fokozott figyelemre az örökölhető hajlam miatt.
A Nemzeti Rákprogram az 50-70 éveseknek kétévente ajánlja a rejtett bélvérzés kimutatására szolgáló székletvizsgálatot - a modellkísérletek befejeztével a szűrést fokozatosan terjesztik ki az érintett korosztályra. Dr. Papp Dóra belgyógyász hasznosnak tartja a szervezett szűrést, azonban azt javasolja, hogy ötven év felett mindenki keressen fel egy gasztroenterológiai szakrendelést, és "egyszer az életben" vállalja egy kolonoszkópiás vizsgálat kellemetlenségeit.
Ezzel a módszerrel a teljes alsó bélszakasz, így a mintegy 15-20 centiméteres végbél, valamint a vastagbél is alaposan átvizsgálható. A műszer nemcsak a diagnózis felállításában segít az orvosnak, hanem a bélfalon esetleg előforduló elváltozások azonnal eltávolíthatóak vele. Ilyen lehet a bél nyálkahártyájának ártalmatlan burjánzása, az úgynevezett polipoid képlet, amelynek mérete lehet rizsszemnyi, de dió nagyságú is. A végbél és a vastagbél polipjai hosszú fennállás után adenomává alakulhatnak át, s ezek az elváltozások egyes esetekben rosszindulatú daganatokká fejlődhetnek. Az adenoma daganatos képlet, amelynek több fajtáját ismeri a tudomány. Jóindulatú is lehet, de ezt csak szövettani vizsgálattal lehet megállapítani. A legtöbb esetben az adenoma a vastagbélrák megelőző formája, s mivel hajlamos az elfajulásra, ha a szűrés során felfedeznek valakiben ilyen képletet, azt el kell távolítani.
Hajlamosít a béldaganatok kialakulására a hosszú időn át fennálló fekélyes vastagbélgyulladás is, ami a fejlett országok teljes lakosságának 4-5 százalékát érinti. Hátterében általában a stresszes, nem megfelelő életmód áll, de a bélflórát túlzott antibiotikum-kezelés is tönkreteheti, s ez is oka lehet a gyulladásnak. A fekélyes vastagbélgyulladás az esetek 1-2 százalékában rosszindulatú elfajulás után daganat kialakulásához vezethet.
Döntően fontos lehet az endoszkópos vizsgálat azoknál az akár egészséges, tünetmentes pácienseknél, akiknek a családjában már előfordult a vastag- vagy a végbél daganatos betegsége. Ilyen esetben a negyvenedik életév környékén panaszmentesen is el kell menni szűrővizsgálatra. Abban az esetben, ha bármilyen elváltozást észlel az orvos a bél nyálkahártyáján, kontrollvizsgálatra hívja a pácienst.
Gyakran találnak daganatos elfajulást a bélcsatorna tekervényeiben. Ezekben a zugokban ugyanis megáll a széklet, a benne lévő vegyi anyagok tartósan érintkeznek a nyálkahártyával, s irritálják azt. Ezért azok is vegyenek igénybe szűrővizsgálatokat, akiknek gyakran van székrekedésük. Bár az aranyér is vérezhet, soha nem szabad azzal elintézni a kérdést, hogy biztosan innen származik a vér. Erre csak vastagbéltükrözéses (kolonoszkópiás) vizsgálattal lehet pontos választ kapni.
Félre kell tenni minden szemérmességet, és azonnal orvoshoz kell fordulni az úgynevezett alarmtünetek, vagyis figyelmeztető jelenségek esetén. Ezek a vérzés, az indokolatlan fogyás, az éjszakai hasi fájdalom, a hasmenés, valamint az, ha az ürítés ritmusa megváltozik. Az általános gyengeség, kisebb-nagyobb mértékű fogyás a változatlan étkezési szokások mellett, a kondíció romlása, emésztési panasz, gyomortáji teltségérzet, az étvágytalanság, és a korábban kedvelt ételekre keletkező undor szintén indokolttá teszi az alapos kivizsgálást. Mára, a modern műtéti technikáknak köszönhetően az adenomák, vagy akár a vastagbélrák eltávolítása következtében csak a legritkább esetben kell a hasfalra kivarrni a beleket - az ettől való félelem miatt senki ne maradjon távol a vizsgálatoktól!
A vastag- és végbélrák megelőzésében döntő szerepet játszik az egészséges életmód. A legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy a túlzott mennyiségben fogyasztott füstölt termékek hozzájárulnak a bélrendszer daganatos megbetegedésének kialakulásában.
A magyar étkezési szokásokhoz képest sokkal több nyers zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani, a húsok mellé elsősorban nem zsírban sült burgonyát, hanem zöld köretet tálalni. Reggelire javasolható a friss gyümölccsel készített müzli, a joghurt, a kefir. Tehermentesíti és nyugtatja a beleket a heti egy-két alkalommal megtartott salaktalanító böjtnap. Ilyenkor csak gyümölcsöt, rizst vagy krumplit együnk! Az élelmi rostok biztosítják a megfelelő perisztaltikus bélmozgást, amely sportolással még jobban serkenthető. A jó bélműködéshez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű, napi kétliternyi folyadék elfogyasztása is.
Tarcza Orsolya
Forrás: Medical Tribune, a Kiadó engedélyével
Élő táplálék
A szervezet azokat az étkeket hasznosítja a legjobban, amelyek mentesek az élelmiszeripari beavatkozásoktól. Ezért megfelelő a sok nyers zöldség, gyümölcs, valamint a természetes úton, tehát aszalással, savanyítással tartósított élelmiszer. A pasztörizálás, ultramagas hőmérsékleten történő kezelés, sterilizálás, az adalékanyagok alkalmazása és a túlzott sózás károsan befolyásolja a teljes emésztőrendszer állapotát. Hozzájárul a bélrendszer megbetegedéséhez az is, ha kapkodva, állva eszünk, és nem rágjuk meg a falatot.
Több mint hatvanezer asszony táplálkozását tanulmányozták svéd kutatók - tíz év alatt 460 nő esetében alakult ki rákos burjánzás a vastagbélben. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egyedül az étrendre nem vezethető vissza a vastagbélrák kialakulása. A sok zöldség, gyümölcs, csirke és hal, kevés zsír és sok növényi rost bevitele mellett a testsúly állandó ellenőrzése, és a rendszeresen, akár naponta végzett testmozgás együttesen szükséges a vastagbélrák veszélyének csökkentéséhez.
Nem csak az étel számít!
Több mint hatvanezer asszony táplálkozását tanulmányozták svéd kutatók - tíz év alatt 460 nő esetében alakult ki rákos burjánzás a vastagbélben. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egyedül az étrendre nem vezethető vissza a vastagbélrák kialakulása. A sok zöldség, gyümölcs, csirke és hal, kevés zsír és sok növényi rost bevitele mellett a testsúly állandó ellenőrzése, és a rendszeresen, akár naponta végzett testmozgás együttesen szükséges a vastagbélrák veszélyének csökkentéséhez.
- Beleink egészségéért
- Kétszeres vastagbélrák-gyakoriság férfiaknál
