Egy amerikai kutatócsoport nemrég olyan "rést" azonosított a HIV-vírus fehérjeburkában, ami megfelelő támadáspontot jelenthetne egy a jövőben kifejlesztésre kerülő HIV-ellenes vakcina számára. Ennek egyik feltétele, hogy az emberi szervezet képes legyen kellő mennyiségben termelni a vírust megtámadó antitesteket. Egy másik kutatócsoport szintén februárban tette közé új eredményeit annak mechanizmusáról, hogy a HIV-vírus a nemi érintkezést követően hogyan jut be a nők szervezetébe, ami szintén hozzájárulhat a fertőzéssel szemben hatékony védelmet biztosító készítmények kidolgozásához.
HIV-vírus
Ajánló
Hatezer emberen kezdték meg az új HIV elleni védőoltások tesztelését
Huszonöt év múlva az AIDS válhat a legsúlyosabb egészségügyi problémává
AIDS-kutatások - cél a védőoltás
Radioaktív antitestekkel próbálnák elpusztítani a HIV-fertőzött sejteket
A körülmetélés jelentősen csökkentheti a HIV-fertőzés kockázatát
Videó ajánló
Az már korábban is ismert volt, hogy a gp120 fehérje CD4 kötőhelye a kapcsolódás pillanatáig változatlanul megőrzi térbeli szerkezetét, hiszen ez a lépés alapvető fontosságú a vírus szaporodása szempontjából. A kutatók mindeddig úgy gondolták, hogy az említett kötőhely a fertőzés pillanatáig rejtve marad a fehérjeláncok között, vagyis a vírus elpusztítására szánt ellenanyagok (antitestek) nem lesznek képesek felismerni, így nem tudnak hozzákapcsolódni sem. Peter Kwong és munkatársai viszont kimutatták, hogy a kötőhely sosincs elrejtve, ez pedig lehetővé tenné egy olyan vakcina kifejlesztését, amely azáltal gátolná a fertőzést, hogy a gp120-hoz kapcsolódni képes ellenanyagot a hatás kiváltásához elegendő mennyiségben termelteti a szervezettel - olvasható a Nature hírportálján.
A kutatócsoport további eredménye, hogy mindjárt ki is fejlesztettek egy olyan ellenanyagot, amely képes a gp120-hoz kapcsolódni. A b12 nevű anyagról korábbi, majmokon végzett kísérletek alapján már ismert, hogy képes megvédeni az állatokat egy másik, a HIV-hez hasonló immunhiányos állapotot okozó vírustól. A következő lépés annak kiderítése lesz, hogy miként vehető rá az emberi szervezet a védőhatás kiváltáshoz elegendő mennyiségű b12-es ellenanyag termelésére abban az esetben, ha korábban még sosem találkozott a HIV-vírussal. Elvileg mindez megoldható lenne a gp120 fehérje vagy a HIV-vírus örökítőanyagának egy darabjával, azonban ezt egyelőre még csak állatkísérletek segítségével fogják vizsgálni. A HIV-fertőzött személyeknél egyes esetekben termelődnek hasonló ellenanyagok, de mivel a védőoltás célja a megelőzés, ezért a vakcinát még a fertőzés előtt kell alkalmazni.
Hogyan jut be a HIV-vírus a női szervezetbe?
Julie McElrath (Washinton Egyetem) és munkatársai az Immunity c. folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be új eredményeikről: a kutatócsoportnak első alkalommal sikerült leírnia, hogy a HIV-vírus pontosan milyen módon jut be a nők szervezetébe a nemi érintkezést követően. A kutatók a vagina hámrétegének külső részéből vett mintákban egy speciális festési eljárással tették láthatóvá, hogy a HIV mely sejteket támadja meg, miután bejutott a szervezetbe.
Azt tapasztalták, hogy a HIV-vírus egyrészt közvetlenül fertőzi az immunrendszer CD4 fehérjéket hordozó T-sejtjeit (CD4+ T-sejtek), másrészt az ún. Langerhans-sejteket is megtámadja, amit még egyetlen kutatócsoportnak sem sikerült korábban megfigyelnie (a magyar kutatócsoport által kifejlesztett AIDS-tapasz szintén a Langerhans-sejteket célozza meg a HIV-vírus örökítőanyagának "lebutított" változatával, lásd korábban: Hadsereg az AIDS ellen). Az eredmények azért jelentősek, mert korábban nem volt rá semmilyen bizonyíték, hogy a HIV-vírus már a vaginában is valóban közvetlenül támadja-e a CD4+ T-sejeteket, és az sem volt ismert korábban, hogy a vírus célpontjai között már a szervezetbe jutáskor rögtön kétféle sejttípust próbál megfertőzni - írja a Nature hírportálja.
Fotó: MTI/AP/Ramon Espinosa
A vírusfertőzés kezdeti mechanizmusának pontosabb ismerete segíthet a vírusfertőzést a kórokozók elölésével blokkolni képes krémek és gélek (ún. mikrobicidek) kifejlesztésében. Az erre irányuló próbálkozások egyelőre nem jártak sikerrel (annak ellenére, hogy vannak biztató eredmények is, lásd például: Hatékony hüvelyi gél HIV- és herpeszfertőzések ellen). Nemrég három hasonló termék vizsgálatait állították le, mert a klinikai próbák során nem bizonyultak hatékonynak, két esetben pedig még növelték is a vírusfertőzés esélyét. "Most már tudjuk, hogy egy mikrobicidnek egyszerre kétféle sejttípus fertőzését kell megakadályoznia, és nem elég csak a T-sejtek védelmére koncentrálni. Egyelőre azonban még a kifejezetten a T-sejteket védő gélek klinikai kipróbálásától is évekre vagyunk" - mondta McElrath.
[origo] egészség
Videó ajánló:
AIDS elleni zselé
Új HIV-teszt
HIV-kutatás
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Hatezer emberen kezdték meg az új HIV elleni védőoltások tesztelését: Világszerte intenzív kutatások folynak az AIDS-et okozó HIV-vírus elleni vakcina kifejlesztésére. Az eddig szélesebb körben tesztelt megoldások sajnos sikertelennek bizonyultak. A napokban kezdték meg két újabb oltóanyag kipróbálását.
AIDS-kutatások - cél a védőoltás: Az AIDS világnapja 1988 óta december elseje. Vajon hol áll ma a világ az AIDS elleni harcban, melyek a legújabb eredmények, mikor jön el az az idő, hogy nem kell többé tartani a betegségtől? Mit várunk a jövő nyári budapesti AIDS-világkonferenciától, ahová minden vezető kutató elfogadta a meghívást? Az [origo] Egészség rovatának interjúja Dr. Füst György immunológus professzorral, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanárával.
Huszonöt év múlva az AIDS válhat a legsúlyosabb egészségügyi problémává: Egy a napokban közzétett új felmérés szerint 2030-ra az AIDS válhat a világon a legnagyobb terheket jelentő egészségügyi problémává. Ha a tanulmány feltevései valóban helytállóak, akkor a HIV-fertőzés által kiváltott tünetegyüttes az általa okozott károkat tekintve nemsoká megelőzheti a légzőszervi, valamint a születés körüli időszakot érintő megbetegedéseket.
