A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktériumtörzsek az intenzív osztályokon antibiotikummal kezelt betegekben jelentek meg az 1960-as években. Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy az MRSA az egészségügyi intézményeken kívül is megtalálható.
Ajánló
Új antibiotikumok: a ping-pong meccs vége?
Szuper-ellenállóvá vált a legveszélyesebb baktérium
Új fegyver a bakteriális háborúban
Fordulópont a szuperbaktériumok elleni háborúban
Gyógyszerrezisztenciáért felelős gének "kilövése" baktériumokban
Videó ajánló
A területi ellátás szintjén felbukkanó MRSA (community acquired, CA-MRSA) több szempontból különbözik az intézményekben cirkuláló törzsektől. Ezek a baktériumok kevesebb antibiotikummal szemben rezisztensek, más típusú toxinokat és virulenciafaktorokat termelnek. A CA-MRSA-fertőzések többségét mindössze néhány törzs okozza.
Az Egyesült Államokban az ország különböző részein 11 nagyvárosban mérték fel, hogy mennyire gyakori az MRSA-fertőzés azoknál a felnőtteknél, akiket bőr- vagy lágyszöveti fertőzés miatt vettek fel sürgősségi osztályra.
A mikrobiológiai vizsgálat mellett rögzítették a betegek tüneteit és az MRSA-fertőzés potenciális kockázati tényezőit. A legkiterjedtebben fertőzött testfelületről vett mintából meghatározták a kórokozókat és az antibiotikum-rezisztenciát, továbbá megvizsgálták a bakteriális méreganyagok termeléséért felelős géneket is.
Staphylcococcus aureus a betegek háromnegyedénél volt kimutatható; az összes beteg 59 százalékánál ennek methicillin-rezisztens változata okozta a fertőzést. A 11 kórház közül tízből jelentették, hogy MRSA volt a bőrfertőzés (tályog, gennyes seb, narancsbőr) leggyakoribb oka. A törzsek szinte mind ugyanabba a típusba tartoztak: 97 százalékuk volt USA-300 típusú, ezen belül háromnegyedük a 0114-jelű törzsbe tartozott. A betegek kis hányadánál methicillinre érzékeny S. aureus, alig 10 százalékuknál pedig a Streptococcus baktériumok okozták a betegséget. Az MRSA-fertőzéssel összefüggött az egy hónapon belüli antibiotikum-kezelés, a korábbi MRSA-fertőzés és a környezetben másnál előforduló bőrfertőzés.
Európai adatok szerint a fertőzöttségi sorban Magyarország a 16. helyen áll 27 ország közül, Szlovákia a 15., Ausztria a 18., Csehország a 20. helyet foglalja el (Romániáról nincs adat). A sort Málta és Olaszország vezeti - ad képet az európai kórházi helyzetről prof. dr. Nagy Erzsébet tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet). Hazánk viszonylag kedvező pozíciója bármikor változhat, ha egy-egy járványtanilag "sikeresebb" klón eljut hozzánk - teszi hozzá. Ez például egy külföldön ápolt beteg hazaérkezésekor következhet be. Az MRSA megtelepedése ugyanis - hasonlóan a többi S. aureus-hoz - hosszú ideig is eltarthat.
A professzor asszony szerint a hazai előfordulások gyakorisága is nő. Mint mondja, ma már bizonyított, hogy a délnémet néven emlegetett, eléggé fertőzőképes klón Magyarországon is terjed és több kórházban okozott már járványt. A törzs átvitelének megakadályozásához elengedhetetlen az MRSA-pozitív betegek elkülönítésére és ápolására vonatkozó kórházhigiénés előírások betartása (egyágyas szoba, külön ápolószemélyzet, amíg a negatív tenyésztési lelet meg nem érkezik). Emellett alapvetően nagy jelentőségű a tenyésztés és a célzottan adott antibiotikum, illetve az, hogy a mikrobiológiai vizsgálat eredményéig MRSA-ként kezeljék a fertőzést, azaz trimetoprim-sulfamethoxazolt, doxiciklint vagy klindamicint kapjon a beteg. A visszaszorítás érdekében pedig az intenzív, onkohematológiai, sebészeti stb. osztályokon aktív MRSA-szűrést kell végezni. Mindehhez megfelelő mikrobiológiai laboratóriumi háttér szükséges a súlyos betegeket ápoló, most súlyponti kórházaknak nevezett intézményekben.
Dr. Vásárhelyi Barna
Forrás: Medical Tribune, a kiadó engedélyével
Fontos az antibiotikum-alkalmazás színvonala
Az MRSA-fertőzés előfordulási gyakoriságának alakulását igen sok tényező befolyásolja, ezek közül kiemelkedik az antibiotikumok alkalmazásának országra jellemző színvonala, valamint az alkalmazott antibiotikumok mennyisége. Fontos a higiénés rendszabályok, elsősorban a kézmosás, illetve a sterilitási szabályok betartása. Alapvetően befolyásolja e törzsek gyakoriságát az is, hogy a veszély felismerésekor az országban milyen jellegű és mennyire hatékony megelőzési stratégiát dolgoznak ki.
A fentiek tükrében érthető, hogy az MRSA előfordulási gyakorisága az egyes országokban igen különböző lehet. Hollandiában, a skandináv országokban alacsony, Franciaországban, Dél-Európában magas. Csehországban az antibiotikum-alkalmazás, az infekciókontroll mindig magas színvonalú volt, talán ennek eredménye a viszonylag alacsony előfordulási gyakoriság.
Magyarországon az ezredfordulóig alacsony volt az MRSA gyakorisága, ennek magyarázatára csak feltételezésekkel rendelkezünk. Azóta viszont egyre inkább terjed, az invazív fertőzések esetében lassan eléri a 25 százalékos előfordulást. Az MRSA gyakoriságában igen jelentős területek, kórházak, sőt osztályok közötti különbségek adódnak, de mindenhol több MRSA van az intenzív osztályokon, sebészeteken, mint például gyermekgyógyászatokon vagy szülészeten. Az MRSA hazai gyakorisága valószínűleg tovább emelkedik majd, általánosan érvényes aktív program nincs, jelenleg csak helyi szinten vannak próbálkozások terjedésének csökkentésére, illetve megelőzésére. Holott az elvek világosak, az Országos Epidemiológiai Központ módszertani levelében pontosan meg is fogalmazták. Persze más kérdés a gyakorlat.
A területi ellátás szintjén felbukkanó MRSA új jelenség, és nem azonos a kórházakból kikerült klasszikus MRSA-törzsekkel, a tudományos világ éppen ezért figyelt fel rá. Jelentőségüket fokozza, hogy olyan klinikai szituációkban találkozhatunk velük, amelyekben egyébként rizikófaktor hiányában MRSA-ra nem gondolunk. Magyarországon még igen ritkán fordulnak elő, terjedésük mértékének követése azonban feltétlenül szükséges.
Prof. dr. Ludwig Endre
Fővárosi Szent László Kórház
Prevenció MRSA-fertőzés ellen: fertőtlenítés és oltás
Az MRSA-fertőzés előfordulási gyakoriságának alakulását igen sok tényező befolyásolja, ezek közül kiemelkedik az antibiotikumok alkalmazásának országra jellemző színvonala, valamint az alkalmazott antibiotikumok mennyisége. Fontos a higiénés rendszabályok, elsősorban a kézmosás, illetve a sterilitási szabályok betartása. Alapvetően befolyásolja e törzsek gyakoriságát az is, hogy a veszély felismerésekor az országban milyen jellegű és mennyire hatékony megelőzési stratégiát dolgoznak ki.
A fentiek tükrében érthető, hogy az MRSA előfordulási gyakorisága az egyes országokban igen különböző lehet. Hollandiában, a skandináv országokban alacsony, Franciaországban, Dél-Európában magas. Csehországban az antibiotikum-alkalmazás, az infekciókontroll mindig magas színvonalú volt, talán ennek eredménye a viszonylag alacsony előfordulási gyakoriság.
Magyarországon az ezredfordulóig alacsony volt az MRSA gyakorisága, ennek magyarázatára csak feltételezésekkel rendelkezünk. Azóta viszont egyre inkább terjed, az invazív fertőzések esetében lassan eléri a 25 százalékos előfordulást. Az MRSA gyakoriságában igen jelentős területek, kórházak, sőt osztályok közötti különbségek adódnak, de mindenhol több MRSA van az intenzív osztályokon, sebészeteken, mint például gyermekgyógyászatokon vagy szülészeten. Az MRSA hazai gyakorisága valószínűleg tovább emelkedik majd, általánosan érvényes aktív program nincs, jelenleg csak helyi szinten vannak próbálkozások terjedésének csökkentésére, illetve megelőzésére. Holott az elvek világosak, az Országos Epidemiológiai Központ módszertani levelében pontosan meg is fogalmazták. Persze más kérdés a gyakorlat.
A területi ellátás szintjén felbukkanó MRSA új jelenség, és nem azonos a kórházakból kikerült klasszikus MRSA-törzsekkel, a tudományos világ éppen ezért figyelt fel rá. Jelentőségüket fokozza, hogy olyan klinikai szituációkban találkozhatunk velük, amelyekben egyébként rizikófaktor hiányában MRSA-ra nem gondolunk. Magyarországon még igen ritkán fordulnak elő, terjedésük mértékének követése azonban feltétlenül szükséges.
Prof. dr. Ludwig Endre
Fővárosi Szent László Kórház
Prevenció MRSA-fertőzés ellen: fertőtlenítés és oltás
Prevenció MRSA-fertőzés ellen: fertőtlenítés és oltás
Négyből egy kórházi számítógép billentyűzetén megtelepszenek az MRSA-k, és ennek komoly szerepe lehet terjedésükben. A University College London Hospital munkatársai ezért kifejlesztettek egy szilikonborítású, lapos - így alkoholos törlővel könnyen, gyorsan lemosható - klaviatúrát. Az eszközön ráadásul mindaddig világít egy kis lámpa, amíg meg nem tisztították. A kórház kutatói azt állítják, hogy napi kétszeri fertőtlenítés a baktériumok 70 százalékát elpusztítja. Az új típusú billentyűzet mellett más, a baktériumokat távol tartó eszközöket is rendszeresíteni kívánnak, így például ezüstborítású katétereket és a takarításhoz hidrogén-peroxid permetet. Mindettől az MRSA-fertőzések számának 10 százalékos csökkenését várják.
Négyből egy kórházi számítógép billentyűzetén megtelepszenek az MRSA-k, és ennek komoly szerepe lehet terjedésükben. A University College London Hospital munkatársai ezért kifejlesztettek egy szilikonborítású, lapos - így alkoholos törlővel könnyen, gyorsan lemosható - klaviatúrát. Az eszközön ráadásul mindaddig világít egy kis lámpa, amíg meg nem tisztították. A kórház kutatói azt állítják, hogy napi kétszeri fertőtlenítés a baktériumok 70 százalékát elpusztítja. Az új típusú billentyűzet mellett más, a baktériumokat távol tartó eszközöket is rendszeresíteni kívánnak, így például ezüstborítású katétereket és a takarításhoz hidrogén-peroxid permetet. Mindettől az MRSA-fertőzések számának 10 százalékos csökkenését várják.
Hatásos oltóanyag
A University of Chicago munkacsoportja nyolc S. aureus baktériumtörzs genetikai jellemzőit vizsgálva 19 olyan jellegzetes génszakaszt azonosított, amelyek által kódolt fehérjék mindegyik baktériumtörzs felületén megtalálhatók. A kutatók a fehérjéket külön-külön egerekbe injekciózták, és figyelték a kiváltott immunválasz erősségét, majd a négy leghatékonyabb fehérjét egyetlen oltóanyagba kombinálták. A védőoltással kezelt kísérleti egereket három héttel később emberekre igen veszélyes virulens MRSA baktériumtörzsekkel fertőzték meg; ezt az összes állat túlélte, míg a kontroll, oltással nem védett csoport 65 százaléka másfél napon belül elpusztult. A klinikai vizsgálatok lezárulását követően az oltást elsősorban komoly sebészeti beavatkozások előtt kívánják majd alkalmazni.
Forrás: BBC News/MTI Panoráma
A University of Chicago munkacsoportja nyolc S. aureus baktériumtörzs genetikai jellemzőit vizsgálva 19 olyan jellegzetes génszakaszt azonosított, amelyek által kódolt fehérjék mindegyik baktériumtörzs felületén megtalálhatók. A kutatók a fehérjéket külön-külön egerekbe injekciózták, és figyelték a kiváltott immunválasz erősségét, majd a négy leghatékonyabb fehérjét egyetlen oltóanyagba kombinálták. A védőoltással kezelt kísérleti egereket három héttel később emberekre igen veszélyes virulens MRSA baktériumtörzsekkel fertőzték meg; ezt az összes állat túlélte, míg a kontroll, oltással nem védett csoport 65 százaléka másfél napon belül elpusztult. A klinikai vizsgálatok lezárulását követően az oltást elsősorban komoly sebészeti beavatkozások előtt kívánják majd alkalmazni.
Forrás: BBC News/MTI Panoráma
