Az ekcéma a leggyakoribb krónikus gyermekkori bőrbetegségek közé tartozik, 13-14 éves korban előfordulási aránya megközelíti a 20 százalékot. A kínzó viszketés rányomja bélyegét az érintettek mindennapjaira.
Az ekcéma (orvosi nevén atópiás dermatitisz, AD) az esetek negyedében nem csupán kozmetikailag zavaró bőrelváltozás. Vezető tünete a viszketés – nappal és éjjel, állandóan – ami végül olyan mértéket érhet el, hogy a szülők legalább annyira zavarónak tartják az ekcémát, mint a cukorbeteg gyermekek szülei a diabéteszt.
Mi áll az ekcémánál a nagymértékű életminőség-romlás hátterében? Egy brit orvoscsoport szerint a vakarózás és a viszketés következtében fellépő súlyos alvászavar, ami idővel fizikális és mentális kimerültséghez vezet. A fáradtságot tovább súlyosbítják a rendszeresen alkalmazott gyógyszerek, például az antihisztaminok. A kialvatlanság az élet minden területén érezteti hatását. Romlik a koncentráció, így az iskolai teljesítmény. Gyakoriak a magatartási problémák, ami szociális izolálódáshoz vezet. A gyermek a bőrtünetek miatt nem mer sportolni, úszni. Visszahúzódó és önbizalomhiányos lesz, idővel egyre súlyosbodó depresszióba eshet.
Az alvászavar nemcsak a gyermeket érinti, hanem a hozzátartozókat is. Az akut fellángolások időszakában a szülők átlagosan 2–3 órával alszanak kevesebbet, a testvérek 40 százaléka is minduntalan felriad. A fáradt szülő munkahelyi teljesítménye is romlik, ami miatt a család anyagi helyzete rosszabb lesz. Az ekcéma miatt felmerülő pluszköltségek – allergénmentesítés, speciális diéta, állandó mosás – is tetemesek. A családok több mint 90 százalékánál időről időre speciális gondok is jelentkeznek. Nem ehetik kedvenc ételeiket, kerülni kell bizonyos termékeket, nem tarthatnak háziállatot, nem tudnak nyaralni menni. A társadalom sem mindig segít: a környezet tart attól, hogy az ekcéma fertőz, sokan viszolyognak a bőrtünetek látványától.
Az optimális terápia és gondozás megteremtése érdekében nagyon fontos az ekcéma súlyosságának meghatározása, azaz annak az eldöntése, milyen mértékű az életminőség-romlás (illetve, hogy a terápia során az hogyan változik). Az életminőséget kérdőívvel lehet mérni, mivel azonban az ekcéma összetett probléma, sokféle szempontból lehet megközelíteni – ezért számos különböző életminőség-vizsgáló kérdőívtípust dolgoztak ki. Van külön az iskoláskorú gyermekek, a csecsemők, illetve az ekcémás gyermek szülei számára kialakított kérdőív, mindezek több nyelvre lefordítva. Jelenleg az ekcémánál használt kérdőívekkel kapcsolatban a legnagyobb gond az, hogy nincs olyan általánosan elfogadott referencia-kérdőív, amihez az összes többi kérdőív eredményét viszonyítani lehetne. Emiatt az eddigi vizsgálatok eredményeit nehéz összevetni, illetve közösen elemezni.
Dr. Szalai Zsuzsanna, a Heim Pál Gyermekkórház Bőrgyógyászati Osztályának vezető főorvosa a Medical Tribune-nak elmondta, hogy a napi betegellátás során nincs mód a kérdőívek használatára, azonban a betegség besorolása enélkül is egyértelmű a szakember és a szülő számára. „A kérdőíveket elsősorban olyan új terápiás lehetőségek bevezetésénél kezdték el alkalmazni – mondja a főorvos asszony –, ahol az egyes hatóanyagok hatékonyságát kell standard módon összehasonlítani.” Kérdőívet azonban maguk is alkalmaznak Atópiaiskolájuk (lásd lejjebb, a dobozban) foglalkozásain: a kérdésekre 20–30 perc alatt válaszol a gyermek vagy a szülő. Ezekből kiderül, melyik az a szer, amely kevesebb mellékhatással, rövidebb idő alatt hozza meg a várt eredményt – ezeket azután szívesebben javasolják a kollégák.
Szalai Zsuzsanna hozzátette: nem mindegyik rendszeresen alkalmazott antihisztaminra igaz, hogy súlyosbítja a fáradtságot. Azoknál a gyermekeknél pedig, akik a bőrtünetek következtében nem tudnak nyugodtan pihenni éjszaka, kifejezetten előnyös a nyugtató hatás.
Mindazonáltal az eddigi tapasztalatok szerint egyértelmű, hogy a kérdőív használata általánosan javasolt az ekcéma kezelése során. Az így nyert információ segítségével időben lehet azonosítani azokat a betegeket, akiknek gondozási segítségre vagy terápiaváltásra van szükségük.
Dr. Vásárhelyi Barna
Forrás: Medical Tribune, a kiadó engedélyével
Mi áll az ekcémánál a nagymértékű életminőség-romlás hátterében? Egy brit orvoscsoport szerint a vakarózás és a viszketés következtében fellépő súlyos alvászavar, ami idővel fizikális és mentális kimerültséghez vezet. A fáradtságot tovább súlyosbítják a rendszeresen alkalmazott gyógyszerek, például az antihisztaminok. A kialvatlanság az élet minden területén érezteti hatását. Romlik a koncentráció, így az iskolai teljesítmény. Gyakoriak a magatartási problémák, ami szociális izolálódáshoz vezet. A gyermek a bőrtünetek miatt nem mer sportolni, úszni. Visszahúzódó és önbizalomhiányos lesz, idővel egyre súlyosbodó depresszióba eshet.
Az alvászavar nemcsak a gyermeket érinti, hanem a hozzátartozókat is. Az akut fellángolások időszakában a szülők átlagosan 2–3 órával alszanak kevesebbet, a testvérek 40 százaléka is minduntalan felriad. A fáradt szülő munkahelyi teljesítménye is romlik, ami miatt a család anyagi helyzete rosszabb lesz. Az ekcéma miatt felmerülő pluszköltségek – allergénmentesítés, speciális diéta, állandó mosás – is tetemesek. A családok több mint 90 százalékánál időről időre speciális gondok is jelentkeznek. Nem ehetik kedvenc ételeiket, kerülni kell bizonyos termékeket, nem tarthatnak háziállatot, nem tudnak nyaralni menni. A társadalom sem mindig segít: a környezet tart attól, hogy az ekcéma fertőz, sokan viszolyognak a bőrtünetek látványától.
Az optimális terápia és gondozás megteremtése érdekében nagyon fontos az ekcéma súlyosságának meghatározása, azaz annak az eldöntése, milyen mértékű az életminőség-romlás (illetve, hogy a terápia során az hogyan változik). Az életminőséget kérdőívvel lehet mérni, mivel azonban az ekcéma összetett probléma, sokféle szempontból lehet megközelíteni – ezért számos különböző életminőség-vizsgáló kérdőívtípust dolgoztak ki. Van külön az iskoláskorú gyermekek, a csecsemők, illetve az ekcémás gyermek szülei számára kialakított kérdőív, mindezek több nyelvre lefordítva. Jelenleg az ekcémánál használt kérdőívekkel kapcsolatban a legnagyobb gond az, hogy nincs olyan általánosan elfogadott referencia-kérdőív, amihez az összes többi kérdőív eredményét viszonyítani lehetne. Emiatt az eddigi vizsgálatok eredményeit nehéz összevetni, illetve közösen elemezni.
Dr. Szalai Zsuzsanna, a Heim Pál Gyermekkórház Bőrgyógyászati Osztályának vezető főorvosa a Medical Tribune-nak elmondta, hogy a napi betegellátás során nincs mód a kérdőívek használatára, azonban a betegség besorolása enélkül is egyértelmű a szakember és a szülő számára. „A kérdőíveket elsősorban olyan új terápiás lehetőségek bevezetésénél kezdték el alkalmazni – mondja a főorvos asszony –, ahol az egyes hatóanyagok hatékonyságát kell standard módon összehasonlítani.” Kérdőívet azonban maguk is alkalmaznak Atópiaiskolájuk (lásd lejjebb, a dobozban) foglalkozásain: a kérdésekre 20–30 perc alatt válaszol a gyermek vagy a szülő. Ezekből kiderül, melyik az a szer, amely kevesebb mellékhatással, rövidebb idő alatt hozza meg a várt eredményt – ezeket azután szívesebben javasolják a kollégák.
Atópiaiskola
Az Atópiaiskola a Heim Pál Gyermekkórház Bőrgyógyászati Osztályának szervezésében működik. A nyugat-európai minták alapján létrehozott, két-három havonta megrendezett összejövetelek célja – azon túl, hogy az atópiás gyermekek szülei megismerjék gyermekük betegségét –, hogy játékos körülmények között a gyermek megtanulja „kezelni” saját baját. Így végül nem kizárólag a szülő terhe a mindennapos ápolás, hanem a gyermek is érzi, hogy saját magára figyelve idővel jobb állapotba kerülhet.
Az összejöveteleken a gyermekek rajzokat készítenek betegségükről és a gyógyulásról. A szülők ismereteit, igényeit kérdőívekkel mérik fel. Az összejövetelek kedvelt része, amikor a szülők kötetlenül beszélhetik meg a szakemberekkel a mindennapok problémáit.
Igény esetén pszichológus foglalkozik a családokkal. A szülő számára lelki terhet jelent, amikor kiderül, hogy a betegséget tőle örökölte a gyermek. Az önvád olyan reakciót indíthat el, amely sok esetben kórosan túlértékelt anya–gyermek kapcsolathoz vezet. Fontos tehát a kiegyensúlyozott szülő–gyermek kapcsolat kialakítása.
Az összejöveteleken a gyermekek rajzokat készítenek betegségükről és a gyógyulásról. A szülők ismereteit, igényeit kérdőívekkel mérik fel. Az összejövetelek kedvelt része, amikor a szülők kötetlenül beszélhetik meg a szakemberekkel a mindennapok problémáit.
Igény esetén pszichológus foglalkozik a családokkal. A szülő számára lelki terhet jelent, amikor kiderül, hogy a betegséget tőle örökölte a gyermek. Az önvád olyan reakciót indíthat el, amely sok esetben kórosan túlértékelt anya–gyermek kapcsolathoz vezet. Fontos tehát a kiegyensúlyozott szülő–gyermek kapcsolat kialakítása.
Szalai Zsuzsanna hozzátette: nem mindegyik rendszeresen alkalmazott antihisztaminra igaz, hogy súlyosbítja a fáradtságot. Azoknál a gyermekeknél pedig, akik a bőrtünetek következtében nem tudnak nyugodtan pihenni éjszaka, kifejezetten előnyös a nyugtató hatás.
Mindazonáltal az eddigi tapasztalatok szerint egyértelmű, hogy a kérdőív használata általánosan javasolt az ekcéma kezelése során. Az így nyert információ segítségével időben lehet azonosítani azokat a betegeket, akiknek gondozási segítségre vagy terápiaváltásra van szükségük.
Dr. Vásárhelyi Barna
Forrás: Medical Tribune, a kiadó engedélyével
Ekcéma
Az orvostudomány mai álláspontja szerint nem vonható éles határ az ekcéma és a dermatitisz, azaz a bőr gyulladásos állapota között. Ezt tovább bonyolítja, hogy a köznyelv még szélesebb betegségcsoportra használja az ekcéma elnevezést. A bőr akut gyulladásos, bőrpírrel és gyorsan növekvő, majd szétpukkanó hólyagocskákkal járó elváltozásait nevezzük dermatitisznek vagy ekcémás dermatitisznek, ezek hosszabb ideig fennálló, krónikus változatát pedig ekcémának.
Kialakulása, okai
A bőrrel érintkező irritáló hatású anyagok által kiváltott dermatitiszt kontakt dermatitisznek nevezzük. Ezek az anyagok, vagy az ép bőrt károsítják, vagy már meglévő krónikus gyulladást lobbantanak fel. Az irritáló hatású anyagokat csoportosíthatjuk erősségük szerint. A gyenge hatásúak esetében több napig tartó ismételt érintkezés szükséges a reakció kiváltásához: ilyenek a szappanok, detergensek, aceton, de akár a víz is. Erős hatású anyagoknál (pl. savak, lúgok) már 1-2 perces behatási idő is elegendő ahhoz, hogy nagyon súlyos gyulladást és károsodást okozzon a bőrben.
A kontakt dermatitisz allergiás eredetű is lehet. Az allergiás kontakt dermatitisz kiváltó anyagai lehetnek a helyileg alkalmazott gyógyszerek, pl. bizonyos antibiotikumok (penicillin, szulfonamidok), helyi érzéstelenítők (benzocain, lidocain), illetve egyes bőrfertőtlenítők (jód). Sajnos gyakran a ruhagyártás során felhasznált anyagok, kozmetikumok, mosószerek és öblítő szerek is kiválthatnak allergiát.
Bizonyos anyagok fény hatására váltanak ki allergiát. Ennek kialakulásához a vegyi anyag mellett a fény hatása is szükséges. Ilyenkor a tünetek napfényre adott túlzott reakció formájában jelentkeznek. Ennek leggyakoribb kiváltói közé tartoznak a borotválkozás utáni arcszeszek, parfümök, sminkeléshez használt szerek. Bizonyos gyógyszerek (pl. egyes antibiotikumok) szedése is kiválthat fényallergiát, ezt fontos elkülöníteni a kontakt dermatitisztől. Gyakran látjuk, főleg gyermekkorban, hogy bizonyos ételallergiák (laktóz-érzékenység, lisztérzékenység) ekcémaszerű bőrtüneteket váltanak ki.
Tünetei, felismerése
A bőrtünetek súlyossága igen változó lehet. A tünetei igen enyhék is lehetnek, ilyenkor csak bőrpírt észlelünk. Gyakori a viszketés és a hólyagképződés, súlyos esetben duzzanat jelentkezik. A tünetek bármely - a kiváltó anyaggal érintkezett bőrfelületen - kialakulhatnak. A gyulladás széle jellegzetesen éles, a kontaktus helyére korlátozódik, később azonban szóródhat is.
A betegség lefolyása változó. Ha a kiváltó ágenst sikerül megtalálni, és eliminálni, akkor néhány nap alatt csökken a duzzanat, megszűnik a bőrpír és beszáradnak a hólyagok. A kiváltó anyag folyamatos hatása, felülfertőzés vagy vakarás viszont tovább ronthatja a tüneteket, és a folyamat krónikussá válhat.
Az ekcéma igen hasonlíthat a bőrt érintő egyéb gyulladásokra, ezért minden elhúzódó dermatitisz esetén gondolni kell arra, hogy a tüneteket allergén, vagy egyéb irritáló hatású anyag okozza. Fontos, hogy az orvos tisztában legyen azzal, hogy a beteg milyen munkahelyen dolgozik, mi a hobbija, milyen lakásban lakik, tartanak-e állatot. Fontos adat lehet az utóbbi időben történt kozmetikum- (szappan, testápoló parfüm), valamint mosószerváltás is.
Kezelése és megelőzése
A terápia legfontosabb eleme a kiváltó anyag kerülése. Amennyiben a kiváltó anyagot nem kerüli el az érintett, akkor a tünetek kiújulnak, a meglévő tünetek tovább súlyosbodnak. Ha a bőrreakció kiváltásában a fényexpozíciónak is szerepe van, akkor a betegeknek kerülniük kell a közvetlen napfényt. A gyulladt terület hűsítő borogatása enyhíti a tüneteket. Helyileg alkalmazott szteroid tartalmú krémek használata a panaszokat megszűnteti, a krémet maximum naponta két-háromszor vékonyan felkenve kell használni.
A kezeléshez hasonlóan a megelőzésben is a kiváltó anyag kerülése az elsődleges. Amennyiben az ekcémát mosószer okozza, a készítményt cseréljük le, illetve használatukkor viseljünk gumikesztyűt. Napfény által kiváltott ekcéma esetén használjunk fényvédő krémeket, tartózkodjunk az erős napfénytől, nyáron lehetőleg maradjunk az árnyékban, az arc védelmére javasolt kalap viselése.
[origo] egészség
Kialakulása, okai
A bőrrel érintkező irritáló hatású anyagok által kiváltott dermatitiszt kontakt dermatitisznek nevezzük. Ezek az anyagok, vagy az ép bőrt károsítják, vagy már meglévő krónikus gyulladást lobbantanak fel. Az irritáló hatású anyagokat csoportosíthatjuk erősségük szerint. A gyenge hatásúak esetében több napig tartó ismételt érintkezés szükséges a reakció kiváltásához: ilyenek a szappanok, detergensek, aceton, de akár a víz is. Erős hatású anyagoknál (pl. savak, lúgok) már 1-2 perces behatási idő is elegendő ahhoz, hogy nagyon súlyos gyulladást és károsodást okozzon a bőrben.
A kontakt dermatitisz allergiás eredetű is lehet. Az allergiás kontakt dermatitisz kiváltó anyagai lehetnek a helyileg alkalmazott gyógyszerek, pl. bizonyos antibiotikumok (penicillin, szulfonamidok), helyi érzéstelenítők (benzocain, lidocain), illetve egyes bőrfertőtlenítők (jód). Sajnos gyakran a ruhagyártás során felhasznált anyagok, kozmetikumok, mosószerek és öblítő szerek is kiválthatnak allergiát.
Bizonyos anyagok fény hatására váltanak ki allergiát. Ennek kialakulásához a vegyi anyag mellett a fény hatása is szükséges. Ilyenkor a tünetek napfényre adott túlzott reakció formájában jelentkeznek. Ennek leggyakoribb kiváltói közé tartoznak a borotválkozás utáni arcszeszek, parfümök, sminkeléshez használt szerek. Bizonyos gyógyszerek (pl. egyes antibiotikumok) szedése is kiválthat fényallergiát, ezt fontos elkülöníteni a kontakt dermatitisztől. Gyakran látjuk, főleg gyermekkorban, hogy bizonyos ételallergiák (laktóz-érzékenység, lisztérzékenység) ekcémaszerű bőrtüneteket váltanak ki.
Tünetei, felismerése
A bőrtünetek súlyossága igen változó lehet. A tünetei igen enyhék is lehetnek, ilyenkor csak bőrpírt észlelünk. Gyakori a viszketés és a hólyagképződés, súlyos esetben duzzanat jelentkezik. A tünetek bármely - a kiváltó anyaggal érintkezett bőrfelületen - kialakulhatnak. A gyulladás széle jellegzetesen éles, a kontaktus helyére korlátozódik, később azonban szóródhat is.
A betegség lefolyása változó. Ha a kiváltó ágenst sikerül megtalálni, és eliminálni, akkor néhány nap alatt csökken a duzzanat, megszűnik a bőrpír és beszáradnak a hólyagok. A kiváltó anyag folyamatos hatása, felülfertőzés vagy vakarás viszont tovább ronthatja a tüneteket, és a folyamat krónikussá válhat.
Az ekcéma igen hasonlíthat a bőrt érintő egyéb gyulladásokra, ezért minden elhúzódó dermatitisz esetén gondolni kell arra, hogy a tüneteket allergén, vagy egyéb irritáló hatású anyag okozza. Fontos, hogy az orvos tisztában legyen azzal, hogy a beteg milyen munkahelyen dolgozik, mi a hobbija, milyen lakásban lakik, tartanak-e állatot. Fontos adat lehet az utóbbi időben történt kozmetikum- (szappan, testápoló parfüm), valamint mosószerváltás is.
Kezelése és megelőzése
A terápia legfontosabb eleme a kiváltó anyag kerülése. Amennyiben a kiváltó anyagot nem kerüli el az érintett, akkor a tünetek kiújulnak, a meglévő tünetek tovább súlyosbodnak. Ha a bőrreakció kiváltásában a fényexpozíciónak is szerepe van, akkor a betegeknek kerülniük kell a közvetlen napfényt. A gyulladt terület hűsítő borogatása enyhíti a tüneteket. Helyileg alkalmazott szteroid tartalmú krémek használata a panaszokat megszűnteti, a krémet maximum naponta két-háromszor vékonyan felkenve kell használni.
A kezeléshez hasonlóan a megelőzésben is a kiváltó anyag kerülése az elsődleges. Amennyiben az ekcémát mosószer okozza, a készítményt cseréljük le, illetve használatukkor viseljünk gumikesztyűt. Napfény által kiváltott ekcéma esetén használjunk fényvédő krémeket, tartózkodjunk az erős napfénytől, nyáron lehetőleg maradjunk az árnyékban, az arc védelmére javasolt kalap viselése.
[origo] egészség
