A szervezet működése, az egészség fennmaradása és a vastagbél működése között szoros kapcsolat van. A káros bomlástermékeket termelő rothasztó baktériumok túlsúlya a bélben különféle betegségek kialakulásához vezethet: ide tartoznak a Candida által okozott gombafertőzés és más gyakran jelentkező bélfertőzések, a vastagbélrák, az irritábilis bélszindróma (IBS), a májkárosodás és az emelkedett koleszterinszint. Az említett betegségek hatására csökken a szervezet ellenállóképessége, fáradtság és emésztési panaszok jelentkeznek, illetve allergiás reakciók is kialakulhatnak. A bélben lévő hasznos baktériumok azonban képesek kivédeni ezeket a káros hatásokat.
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
A csecsemők bélbaktériumainak szerepe
Lehetséges kapcsolat a bélbaktériumok és az elhízás között
Az élelmi, diétás rostok szerepe a táplálkozásban
Interaktív ajánló
Probiotikumok
A probiotikumok humánbarát vagy "jó" - nem mérgező hatású - baktériumok, melyek a vastagbélben fejtik ki pozitív hatásukat. A probiotikumok közé tartozó baktériumtörzsek közül a tejsavbaktériumok a legjelentősebbek és a legismertebbek: a tejsavbaktériumok közös jellemzője, hogy a tejcukorból tejsavat képeznek (erről kapták nevüket is, illetve ez alapján sorolják őket egy csoportba). A tejsavbaktériumok a bélflóra egyensúlyának fenntartásában játszanak fontos szerepet. A probiotikumok olyan anyagcseretermékeket termelnek, amelyek közvetlenül hatnak egészségünkre. A probiotikumok közé tartozó legismertebb és legfontosabb baktériumtörzsek a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium.
Prebiotikumok
A prebiotikumok természetes tápanyagok, illetve a probiotikumok kizárólagos tápanyagai: egyszerű cukrokból felépülő úgynevezett oligoszacharidok, melyek emésztetlenül kerülnek a vastagbélbe, és segítik a hasznos baktériumok elszaporodását. A prebiotikumok tulajdonképpen vízben oldódó élelmi rostok, és számos élelmiszerben megtalálhatóak.
Szimbiotikumok
A szimbiotikumok a pro- és a prebiotikumok együttesét jelölik, amelyben összegződik a két baktériumok és a tápanyagok előnyös hatása.
A bélflóra és az immunrendszer működése
Szervezetünk immunanyagának megközelítőleg 70%-át a bélflóra termeli, ezért ennek károsodása veszélyezteti az immunrendszer optimális működését. A bélflóra optimális baktérium-összetételének, illetve egyensúlyának felborulását több tényező együttes vagy egyenkénti jelenléte okozhatja, például a hosszabban tartó antibiotikumos kezelés, az egyoldalú táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a stressz, az utazási izgalmak (utazók hasmenése), a kemoterápia, illetve a radiológiai kezelés.
A probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek anyagcserében kifejtett hatása
A probiotikumok abban különböznek a közönséges tejsavbaktériumoktól, hogy károsodás nélkül jutnak le a tápcsatornán keresztül a vastagbélbe, és mindvégig ellenállnak a gyomorsav, az epesavak és az emésztőenzimek hatásának. A vastagbélbe kerülve elszaporodnak, majd megtapadnak a bélfalon, kifejtve előnyös hatásaikat.
A probiotikumok szerepet játszanak a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, a fertőzések elleni védelemben, megakadályozzák a kórokozók elszaporodását, erősítve ezzel a szervezet ellenállóképességét. A vastagbélbe kerülő, még emésztetlen szénhidrátokat lebontják, valamint növelik a fehérjék, zsírok, ásványi anyagok és a vitaminok felhasználását. Csökkentik a koleszterinszintet és antioxidáns aktivitásuk révén gátolják a káros szabadgyökök képződését, ezen kívül vitaminokat (K- és B-vitaminok, folsav) termelnek. Segítik a megfelelő bélmozgást, megakadályozzák a székrekedés kialakulását, és védenek a fertőzést okozó baktériumok ellen, ezen kívül hozzájárulnak a májzsugorodás és a vastagbélrák megelőzéséhez. A probiotikumok gátolják az esetenként ártalmas baktériumok (pl. E. coli) elszaporodását is.
A károsodott bélflóra normál működésének visszaállítását probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával segíthetjük elő. A vastagbélben lévő hasznos baktériumok még nagyobb mennyiségben sem okoznak kárt a bélflórában, ezért a tejsavbaktériumokat tartalmazó étrend fogyasztása előnyös a szervezetünknek. Egy élelmiszer (például tejtermék) akkor probiotikumos, ha megfelelő mennyiségű - grammonként legalább 106 darab - probiotikumot tartalmaz és ez a szám a termék szavatosságának ideje alatt, illetve lejártáig sem változik. Probiotikomokat tartalmaznak a tejtermékek (érlelt sajtok, sajtkrémek, joghurt, savanyú tejszín és túrókészítmények, vajkrémek), húsáruk, italok, és általában a fermentált élelmiszerek.
A prebiotikumok általában tejtartalmú élelmiszerekben, tésztafélékben és húsárukban találhatók. A leggyakrabban előforduló prebiotikumok (oligoszacharidok) például a frukto-oligoszacharidok, galakto-oligoszacharidok és a laktulóz. A szimbiotikumok főként tejtermékekben találhatóak meg.
Nógrádi Katalin
dietetikus
