Eldöntetlen vitaminvita - Mikor szedjünk vitamintartalmú étrend-kiegészítőket?

2007. március 7., szerda, 7:00

A patikákban, a drogériákban számtalan vitamintartalmú étrend-kiegészítő található a polcokon. A laikusnak nehezére eshet eldönteni, hogy vajon szükségesek, egyáltalán valóban hasznosak-e ezek a készítmények, és ha igen, melyikük a legmegbízhatóbb. Ennél meglepőbb viszont az, hogy a tudományos világ sincs ezzel másként: ahány tanulmány vagy vizsgálat készül, mind más és más következtetésre jut a multivitaminokkal kapcsolatban. A változatos palettáról nem hiányoznak a szélsőséges vélemények sem: egyesek feltétlenül javasolják a mesterséges vitaminkészítményeket, mások viszont azok halálozási kockázatot növelő hatásáról számolnak be.

Tudományos vita a mesterséges vitaminkészítmények hatásairól

Ez a tudományos vita nem új keletű: évek óta világszerte folynak kutatások a mesterséges vitaminkészítmények hatásának tudományos szintű vizsgálatára. Legutóbb a Journal of the American Medical Association (JAMA) c. amerikai tudományos folyóiratban jelent meg egy nagy összefoglaló tanulmány, mely szerint az egészségi állapot javítása érdekében szedett egyes vitaminkészítmények növelhetik a halálozás kockázatát.

A Dr. Goran Bjelakovic (Koppenhágai Egyetemi Kórház, Dánia) vezetése alatt álló nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta az A-, C-, E-vitaminnal, béta-karotinnal valamint szelénnel kapcsolatban 2005-ig publikált tanulmányokat. Ezeket az étrend-kiegészítőket antioxidáns hatásukra hivatkozva a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek megelőzésére is alkalmas szerekként forgalmazzák, sőt a kereskedelemben sokszor az öregedést lassító hatásukat is kiemelik.

A kutatók a vizsgálatba eredetileg beválasztott 815 klinikai tanulmányt szigorú rostálásnak vetették alá a megbízhatóság különböző kritériumai szerint. A tanulmányok között a mesterséges vitaminok hasznos és káros hatását bizonyító munkák egyaránt szerepeltek. Amikor azonban 47 darabra szűkítették a kört (ezekben összesen 180 000 fő vett részt), ezeknek a legmegbízhatóbbnak ítélt kutatásoknak az eredménye már egybevágónak bizonyult: az A- és E-vitamin, valamint a béta-karotin nem az előírások szerint történő szedése fokozza a halálozási kockázatot (a kutatók véleménye szerint a C-vitamin és a szelén további vizsgálatot igényelnek).

Nem működik a minél több, annál jobb elv

Mielőtt bárkiben pánikot keltene a fenti eredmény és rohanna a szemétbe üríteni a konyhában található multivitamin tablettáit, érdemes megvizsgálni, hogy mik is azok a vitaminok, miért van szükség rájuk, és milyen természetes vagy mesterséges úton juthatnak a szervezetünkbe.

"A vitaminok nélkülözhetetlen szerves vegyületek: létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, az immunvédekezésben, az enzimek működésében, a vérképzésben és így tovább. Ezekből a vegyületekből csekély a napi szükséglet, de nélkülük nincs megfelelő életműködés. Mindegyik vitaminnak megvan a saját szerepe a szervezetben, egymást nem pótolják és nem is helyettesítik. Ha közülük valamelyik is hiányzik, akkor egyes anyagcsere-folyamatok károsodnak, és kóros tünetek jelentkezhetnek. Testünk - egy-két kivételtől eltekintve - nem képes felépíteni a vitaminokat, ezért ezeket a táplálkozással kell biztosítanunk a szervezet számára. Változatos étrendnél egészséges gyermekek és felnőttek szervezetében nem alakulhat ki vitaminhiány" - mondja Nógrádi Katalin, az [origo] dietetikusa.

Miután tudományos vizsgálatok sora támasztotta alá a - többek között éppen a vitamintartalmánál fogva - helyesen összeállított étrend egészségre gyakorolt számos jótékony hatását, kialakult az a nézet, hogy ezeket a hasznos anyagokat mesterségesen, tiszta formában előállítva, a táplálék kiegészítéseként is be lehet juttatni a szervezetbe. Így terjedtek el fokozatosan az 1980-as évektől kezdve a különféle vitamin- és ásványianyag tartalmú étrend-kiegészítők. Ezeket a készítményeket napjainkban nagyon sokan fogyasztják, sőt egyre többen és egyre többet vásárolnak belőlük.


"Fontos tisztázni, hogy a vitaminok nem olyan dolgok, amelyeknél a minél több, annál jobb elv működik" - hangsúlyozza Nógrádi. A szakember elmondta: az egészséges embereknek ajánlott napi felvétel (Recommended Dietary Allowance; RDA) a vitaminok többségénél meghatározott (az ajánlott adagokról részletesen lásd korábbi összeállításunkat). Egyes vitaminoknál a biztonságos felső határt is megállapították. "A megfelelő vitaminellátottság valóban nagyon fontos az egészség megőrzése érdekében, de tudni kell, hogy nemcsak az elégtelen, hanem egyes esetekben a túlzott vitaminfelvétel is súlyos következményekkel járhat" - mondja Nógrádi.

Magyarországon 1996 óta van jogszabályi előírás az étrend-kiegészítőkre, és 2004 óta csak az európai uniós szabályozás előírásainak megfelelő termék hozható forgalomba. A rendelet pontosan rögzíti az étrend-kiegészítőkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, s azt is körvonalazza, hogy mennyi a minimális mennyiségük a termék napi adagjában (ez a napi ajánlott felvétel 15%-a). Ugyanakkor a felső határ nincs meghúzva: sajnos a rendelet nem rögzíti a termékek megengedett maximális vitamin-, illetve ásványianyag-tartalmát, ami így akár az ajánlott napi mennyiség többszöröse is lehet. Van más veszélyforrás is: több európai országban és az Egyesült Államokban is piacra kerültek olyan készítmények, amelyek egyes összetevőinek élettani hatását nem tisztázták tudományos vizsgálatokkal. Ezek között az egészségre ártalmas anyagok is előfordultak.

Vonzó vitamintabletták

A modern, felgyorsult életvitel mellett sokaknak nincs ideje megfelelő rendszerességgel megfelelő minőségű táplálékot fogyasztani. Ezért vonzó megoldásnak tűnhet, hogy csak "bekapunk egy tablettát", és már ki is küszöböltük az egészségtelen táplálkozás káros hatását. Úgy gondolhatjuk, hogy ettől javul a közérzetünk, erősödik a szervezetünk, de legalábbis így nyugtatjuk meg lelkiismeretünket.

Ez eddig rendben is van, de egyesek ennél sokkal többet remélnek ezektől a készítményektől: rák- és infarktusmegelőző csodaszereknek hiszik a multivitaminokat, és a hosszú, egészséges élet biztosítékainak. Tegyük hozzá: nem is egészen alaptalanul, hiszen a tudományos szakirodalomban számtalan tanulmány foglalkozik a mesterséges vitaminpótlás előnyös hatásaival. Például a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói egy 2002-ben megjelent tanulmányukban egyenesen javasolják a multivitaminok mindennapi fogyasztását. Véleményüket az egyes vitaminok hiánya esetén kialakuló betegségek megelőzésével támasztják alá. A tanulmányban felhívják a figyelmet a folsav, a B6- és a B12-vitamin hiányának szívbetegséget, vastagbél- és emlődaganatot okozó, valamint a D-vitamin-hiány csontritkuláshoz vezető hatására.

Sok vitamin antioxidáns (szabadgyökfogó) tulajdonsággal rendelkezik - ilyen például a C- vagy az E-vitamin. Ezek elméletileg alkalmasak több súlyos betegség megelőzésére. Az antioxidáns hatású vitaminok feltételezett előnyös hatását (az ún. "gyökfogó elméletet") két dologra alapozzák. Az első egy epidemiológiai megfigyelés, amely szerint a táplálékkal vagy mesterséges kiegészítésként nagyobb mennyiségű antioxidánst fogyasztók körében kisebb a betegségek előfordulása. A másik laboratóriumi vizsgálatokon alapul, amelyek az oxidatív kémiai folyamatok szerepére utalnak számos betegség kialakulásánál (így az érelmeszesedés, a szívbetegség, a daganatok, egyes neurodegeneratív betegségek és idült tüdőbetegségek esetében is.)

A 13 000 fő bevonásával végzett francia SUVIMAX felmérés 2004-es eredményei szerint (amelyet nyolc éves követés után szűrtek le) egy C-, és E-vitaminból, béta-karotinból, cinkből és szelénből álló "antioxidáns koktél" napi fogyasztása férfiaknál jelentősen csökkentette a rákos megbetegedések kockázatát, valamint az összhalálozást. Nőknél ugyanakkor ez az előnyös hatás nem jelentkezett, és a vitaminkészítmény egyik nemet sem védte meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától. Ez a tanulmány azért is érdekes, mert egyes korábbi vizsgálatokkal szemben az antioxidánsok reális, táplálékkal elfogyasztható dózisainak hatását mérte fel.


Az Amerikai Szívgyógyász Társaság saját újságjaként megjelenő Stroke c. folyóiratban 2006-ban megjelent egy közlemény, mely szerint a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását csökkenti a kombinált B-vitamin-terápia. (Ez azért is érdekes, mert előzőleg norvég kutatók azt találták, hogy a kombinált B6-, B12- és folsavterápia nem csökkenti a kardiovaszkuláris rizikót, sőt bizonyos esetekben még káros is lehet.) A cikk szerint az időskorúak (65 év felettiek) több mint 20%-ának alacsony B12-szintje van, tehát feltehetőleg nagyon sok egyénnél lenne szükség a pótlásra.

Más tanulmányok az E-vitamin prosztatarák, időskori makuladegeneráció és vesebetegség megelőző hatására utalnak. Hosszan lehetne tovább sorolni a vitaminkészítmények szedését alátámasztó tanulmányokat. Amint azonban a későbbiekben látni fogjuk, mára legalább ennyi kutatási eredmény bizonyítja ezeknek a szereknek a hatástalanságát, vagy éppen káros hatásukat. Egészséges felnőttek esetében tehát nem eldöntött a kérdés.

Milyen esetekben lehet szükség vitaminpótlásra?

Vannak viszont olyan speciális állapotok, amikor a szervezet vitaminszükséglete megemelkedik, esetleg olyan mértékben, hogy azt már táplálékkal nehéz lenne kielégíteni.

Ilyen például a nagyon intenzív fizikai megterhelés (például rendszeres, kemény fizikai munka vagy versenyszintű sportolás), a terhesség és szoptatás időszaka, bizonyos krónikus betegségek (pl. felszívódási zavarok), egyes gyógyszerek tartós szedése, nagyon szigorú diéta vagy fogyókúra, illetve olyan káros szokások, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus.

Ezekben az esetekben orvos vagy dietetikus tanácsát kikérve, egyénre szabottan javasolható a táplálék mellett mesterséges formában is kiegészíteni a vitaminfelvételt. Csecsemőkorban pedig az anyatej nem fedezi a D- és K-vitamin-szükségletet, ezért ilyenkor ezeket gyógyszer formájában pótolni kell.

Érvek és tanulmányok a multivitaminok ellen

Az 1990-es évek közepe óta felmerült a gyanú, hogy a mesterséges készítményekben bevitt antioxidánsok korábban feltételezett pozitív hatása nem megalapozott, sőt túl nagy mennyiségben fogyasztva károsak is lehetnek. Először 1994-ben jelentek meg egy Finnországban végzett nagy klinikai vizsgálat eredményei, melyek felvetették a káros hatás lehetőségét. Azóta több vizsgálat is a résztvevők körében megemelkedett összhalálozásról számolt be.

Dohányos férfiaknál például az E-vitamin és a béta-karotin mesterséges és túlzott mértékű pótlása fokozhatja a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Egy másik vizsgálat pedig az A-vitamin és béta-karotin együttes adása mellett a tüdőrák és a kardiovaszkulásris betegségek gyakoribbá válását írta le.

A Nemzetközi Rák Ügynökség 1997-es állásfoglalása szerint a sok friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztóknál alacsonyabb a daganatos betegségek előfordulási aránya. Ugyanakkor nem sikerült meggyőző adatokkal alátámasztani, hogy az elfogyasztott élelmiszerek egy-egy táplálék-kiegészítő formájában bevitt összetevőjének önmagában kifejezett rákmegelőző hatása volna.

Az 1993 és 2003 között lefolytatott HOPE vizsgálat kiértékelésében az áll, hogy az 55 év feletti, már szív- vagy cukorbetegségben szenvedő résztvevőknél az éveken át tartó E-vitamin-pótlás nem előzte meg a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseket, sőt a szívelégtelenség előfordulását növelte.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság 2004-es összefoglalója szerint a legtöbb eddigi nagy vizsgálatnak nem sikerült bizonyítani az antioxidánsok mesterséges adásának előnyös hatását szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Egy a nők egészségével foglalkozó felmérés pedig menopauza utáni hormonpótlásban részesülőknél egyenesen a kombinált C- és E-vitamin-terápia szívre káros hatására hívta fel a figyelmet. Más kutatók a koszorúér szűkülete miatt gyógyszeresen kezelt betegeknél írtak le állapotromlást antioxidáns-kiegészítő terápia mellett.

A kutatók többféleképpen magyarázzák az ellentmondásos eredményeket. Egyrészről a különböző vizsgálatokat nehéz egymással összehasonlítani, mert mindben más-más vitamint és más-más adagban adtak, ráadásul eltérő ideig (és eltérő végkimenetelt vettek figyelembe). Nem elhanyagolható a vizsgálatban résztvevők közötti különbség sem: az életkor, a tápláltsági és az általános egészségi állapot befolyásolhatják az eredményeket. Egyes kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy a multivitaminok szedése az egészségmagatartás részét képezi: a vitaminkészítményeket rendszeresen fogyasztó személyek általában egyébként is egészségtudatosabban viselkednek, ezért megbetegedési kockázatuk csökkenése nem csupán a vitaminkészítmény szedésnek köszönhető. Végül érdemes megemlíteni, hogy a különböző tanulmányok között azért is nehéz eligazodni, mert egyesek mögött igen erős gyógyszeripari lobby és támogatás állhat, míg mások valóban tudományos semlegességgel készültek.

Amit biztosan tudunk

A felsorolt ellentmondások miatt az alábbiakban összefoglaljuk a mesterséges vitaminkészítményekkel kapcsolatos, bizonyított tényeket.

- A vitaminok és ásványi anyagok különböző kémiai formában fordulhatnak elő. Sok étrend-kiegészítő az olcsóbban előállítható, ugyanakkor a szervezet számára kevésbé hasznosítható formát tartalmazza.

- Ezzel szemben a természetes formában, táplálékkal elfogyasztott vitaminok felszívódási képessége nagyobb, jobban hasznosulnak, mint a laboratóriumban készített változatok. Az ételek a vitaminok mellett más értékes anyagokat (például rostokat, ásványi anyagokat) is tartalmaznak. Ezek szintén hozzájárulnak szervezetünk egészséges működéséhez. A zöldségek, gyümölcsök tehát nem pusztán vitamintartalmuk miatt, hanem sokkal inkább összes alkotóelemük finom összhangja és egyensúlya segítségével hatnak előnyösen a szervezetben.

- A zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes elraktározni, egyesekből pedig kisebb mennyiséget maga is előállít. Nehéz viszont megállapítani a szervezet aktuálisan szükséges vitaminszintjét. Ezért ezek bevitelével vigyázni kell: előfordulhat kellemetlen tüneteket vagy komolyabb betegséget is okozó túladagolás.

- Más a helyzet a vízoldékony vitaminokkal: mivel ezeket a szervezet nem tárolja, a fel nem használt felesleg még aznap ki is ürül. Ezért végül, de nem utolsó sorban megfontolandó az anyagi érv is: míg a mesterséges készítmények vitamintartalmának egy jelentős része a WC-ben végzi, az ezekre fordított pénzt zöldségre és gyümölcsre is költhettük volna.

Konklúzió

Összefoglalásként elmondható, hogy vannak olyan speciális állapotok, amikor bizonyítottan szükség van vitaminpótlásra. Ilyenkor mindig az orvossal vagy dietetikussal egyeztetett készítményt és adagot kell szedni.

Egészséges felnőttek esetében azonban még hiányoznak a tudományos bizonyítékok az étrend-kiegészítők tényleges hatásairól. Ez nem jelenti azt, hogy időszakosan, szigorúan az előírt mennyiségben a jó minőségű vitaminkészítmények szedése káros lenne. Jelen cikk írója azonban úgy véli, hogy mivel a vitaminkészítmények pozitív hatásáról nincs kellő tudományos bizonyíték, ugyanakkor felmerült a káros hatások lehetősége is, talán jobb tartózkodni ezek rendszeres és túlzott fogyasztásától.

Szögezzük le: a vitamintartalmú étrend-kiegészítők amúgy sem felelnek meg minden elvárásnak, amit az átlagember velük szemben támaszt. A hosszú, egészséges életet csak egészséges életmóddal lehet elősegíteni, és semmilyen "csodaszer" nem spórolja meg nekünk az egészséges táplálkozásba (és testmozgásba) fektetendő energiát.

A vitaminvizsgálatok ellentmondásaival szemben az egészséges táplálkozási szokásokat vizsgáló tanulmányok véleménye teljesen egybehangzó. A gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend biztosan csak hasznunkra válhat. Ráadásul nem is kell "teljesíthetetlen" mennyiségekre gondolni. A példa kedvéért álljon itt néhány példa: A-vitaminból 10 dkg paradicsom vagy 2 db tojás, E-vitaminból 5 dkg dióbél, K-vitaminból 40 dkg zöldbab, B1- és B12-vitaminból 20 deka sertéshús, B2-vitaminból 7 dkg sertésmáj, B6-vitaminból 20 dkg tőkehalfilé, folsavból 25 dkg cékla, C-vitaminból 25 dkg málna fedezi a napi szükségletet.

Az ÁNTSZ állásfoglalása szerint az összes szükséges vitamin megszerezhető a természetes táplálkozással, feltéve, hogy változatos, helyesen összeállított és elegendő táplálékot vesz magához az ember. Ez azt jelenti, hogy naponta kell fogyasztani zöldséget, gyümölcsöt, gabonaféléket, tej és tejtermékeket, sovány húsfélét, hetente többször rizst vagy burgonyát, tojást, olajos magvakat, száraz hüvelyeseket, halat és körülbelül kéthetente belsőségekből készült ételeket.

Az Európai Unió Táplálkozási Tanácsa (EUFIC) szerint táplálkozási, szociális, kulturális és esztétikai okok vezethetnek hiányos vitaminfelvételhez. A étrend-kiegészítők a szükséges tápanyagok hiányos felvételének kompenzálására szolgálnak speciális esetekben, egyes személyek vagy szűk társadalmi csoportok számára. Az étrend-kiegészítők élelmiszerek, így a termékek jelölése és hirdetése nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére és kezelésére alkalmas, továbbá hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a testnek a szükséges tápanyagokkal való ellátására. David Byrne, egészségügyi és fogyasztóvédelmi uniós biztos szerint is a változatos étrend a legegészségesebb megoldás.

Dr. Heksch Katalin