Michael Cowley és munkatársai egereken végzett kísérleteik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a magas zsírtartalmú étrend érzéketlenné teheti az agyat az étvágycsökkentő hatásáról ismert leptin nevű hormonnal szemben. Az eredmények magyarázatot adhatnak rá, hogy miért nem bizonyultak sikeresnek azok a vizsgálatok, amelyekben leptin beadásával próbálták csökkenteni az elhízás mértékét.

Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
Újabb kudarc az elhízás elleni gyógyszerek kutatásában
A magas fehérjetartalmú étrend lehetséges előnyei
Elhízásra hajlamosító zsírsavak
Interaktív ajánló
BMI-kalkulátor
Gyermek BMI-kalkulátor
Derék-csípő kalkulátor
Ideális testsúly kalkulátor
A kutatók azonos génállománnyal rendelkező egereket vizsgáltak: az állatok egy része kalóriadús, zsírban gazdag táplálékot kapott, más részük pedig alacsony kalóriatartalmú, zsírszegény diétában részesült. Az utóbbi csoportba tartozó egerek mind megtartották normál súlyukat, a magas zsírtartalmú étrendet fogyasztó egereknél pedig az állatok vagy meghíztak, vagy soványak maradtak (az egyelőre nem világos, hogy ebben a csoportban miért nem hízott meg az összes állat). A kutatók ezt követően eltávolították az állatok hipotalamuszát, majd megvizsgálták az idegsejtek leptinre adott reakcióját. Az elhízott egerekből vett sejtekben nem kezdődött meg az étvágycsökkentő hatású vegyületek termelése, vagyis nem reagáltak a hormonra, ellentétben a sovány állatok sejtjeivel, függetlenül attól, hogy milyen étrendet kaptak - olvasható a New Scientist hírportálján.
Az elhízott egerek idegsejtjeiben az SOCS-3 nevű vegyület felhalmozódását lehetett megfigyelni, amelyről feltételezik, hogy meggátolja az idegsejteket a leptin felismerésében. "Valószínű, hogy a kövér emberek egy részét az említett biokémiai mechanizmusok is komolyan gátolják a fogyásban, és nem pusztán az akaraterő hiányáról van szó, ahogyan azt sokan gondolják" - mondta Cowley.
A vizsgálat további részében az elhízott egereket a korábbival azonos kalóriatartalmú, de alacsony zsírtartalmú diétában részesítették, aminek következtében az állatok veszítettek súlyukból. Miután sikerült fogyniuk, a kutatók újból elemezték a hipotalamuszból vett sejtek leptinre adott válaszát, és azt tapasztalták, hogy visszanyerték a hormonra való érzékenységüket, ez alapján tehát visszafordítható változásról van szó. Cowley és munkatársai a jövőben olyan gyógyszerek kifejlesztését tervezik, amely csökkentené a hipotalamusz sejtjeiben az SOCS-3 szintjét, elősegítve ezzel a leptinérzékenység fennmaradását.
[origo] egészség
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Étvágycsökkentő aminosav: Patkányokkal folytatott kísérletek szerint a leucin nevű aminosav képes jelentősen csökkenteni az állatok étvágyát. Az eredmények nyomán újra előtérbe kerültek azok az elképzelések, amelyek szerint a csekély mennyiségben szervezetünkbe kerülő ún. mikrotápanyagok étrendbeli szabályozása hatékony lehetne az elhízás, illetve más betegségek ellen is.
Újabb kudarc az elhízás elleni gyógyszerek kutatásában: Újabb, a korábbi állatkísérletek eredményei alapján ígéretesnek tartott gyógyszerről derült ki, hogy emberek esetében nem tekinthető hatékonynak az elhízás kezelésében. A klinikai próbák során az MK-0557 nevű vegyülettel kezelt vizsgálati alanyok egy év elteltével mindössze másfél kilogrammal fogytak többet, mint a hatóanyagot nem tartalmazó készítménnyel kezelt csoport tagjai.
Súlycsökkentő tudomány: Az elhízás a dohányzás és az alkoholizmus után harmadik az elvileg elkerülhető, adott esetben betegséghez és halálhoz vezető civilizációs ártalmak közül. A hazai népesség 40 százaléka túlsúlyos és mintegy ötöde elhízott. Az arány évről-évre romlik, pedig sosem késő testsúlycsökkentésbe kezdeni, nem beszélve a megelőzés tudatos vállalásáról. Egyes becslések szerint 2020-2030-ra a felnőtt lakosság döntő része túlsúlyos vagy elhízott lesz. Az ijesztő adatok a fogyást elősegítő gyógyszeres terápia előnyeit bemutató sajtótájékoztatón hangoztak el.








