A Dana-Farber Rák Intézet kutatói szerint a bőr barnulásában is aktívan részt vesz az a fehérje, amely eddig főként a rákkal szembeni általános védőfunkciójáról volt ismert.
Ajánló
Első alkalommal sikerült megfigyelni az UV-sugárzás DNS-károsító hatását
A kutatócsoport egy tavalyi tanulmányában már kimutatta, hogy az UV-sugárzás hatására a bőrben található sejtek - az ún. keratinociták - egy olyan hormont választanak ki, amely a bőr festékanyagait előállító sejtekbe jutva serkenti a melanin nevű pigment termelődését, vagyis a bőr barnulását. A hormon létrejöttéhez szükség van a pro-opiomelanokortin (POMC) nevű fehérje bomlására, amelynek mennyisége nagymértékben emelkedik, ha a bőrsejteket UV-sugárzásnak teszik ki, az azonban mindeddig ismeretlen volt, hogy pontosan mitől emelkedik az említett fehérje koncentrációja.
A kutatók először emberi és egerekből származó bőrsejteket tettek ki UV-sugárzásnak, majd hat óra elteltével azt tapasztalták, hogy a POMC és a p53-as fehérje koncentrációja egyaránt gyors növekedésnek indul, a melanin termelődését serkentő hormon szintje pedig a normálishoz képest csaknem a harmincszorosára emelkedik. A kutatócsoport ezt követően olyan egereket vizsgált, amelyek egy részében a p53-at kódoló gén hiánya miatt nem volt jelen a fehérje: az eredmények azt mutatták, hogy a normális állatoknál az UV-sugárzás hatására jelentősen nő a POMC koncentrációja, a p53-hiányos csoportban azonban egyáltalán nem indul be a POMC termelődése, így nem is barnulnak le az állatok - olvasható az intézet sajtóközleményében.
"Ismert, hogy a bőrrák legveszélyesebb formája, a melanoma kisebb gyakorisággal alakul ki azoknál, akik könnyebben lebarnulnak, illetve már eleve sötétebb bőrűek. Azáltal, hogy a p53 elősegíti a bőr barnulását, egyben a melanoma ellen is védelmet nyújt, tehát ilymódon is csökkenti a daganatok kialakulásának veszélyét" - mondta Fischer.
[origo] egészség
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Miért nem lesz minden anyajegyből daganat?: Az életkor előrehaladtával és a bőr elöregedésével különféle elváltozások, kinövések keletkeznek a hámfelületen, amelyeknek azonban csak egy része válik idővel rosszindulatú daganattá. A michigani egyetem kutatói szerint erre az egyik sejtalkotó működése adhat magyarázatot, amely képes gátolni az anyajegyek festékanyagait termelő sejtek génaktivitását.
Első alkalommal sikerült megfigyelni az UV-sugárzás DNS-károsító hatását: Az Ohio Egyetem kutatóinak első alkalommal sikerült megfigyelniük, hogy az UV-sugárzás milyen módon károsíthatja a DNS kémiai szerkezetét. Igaz ugyan, hogy a mostani kísérleteket mesterséges, csak egyféle bázist tartalmazó DNS-szálakkal végezték, és nem élő sejtben, azonban az eredmények így is elősegíthetik annak mélyebb megértését, hogy a túlzott napsugárzás milyen módon függhet össze például a bőrrák kialakulásával.
