A HPV-, azaz humán papillóma vírusok okozzák a méhnyakrákos megbetegedések 99,7%-át. A Budapesten megnyíló első hazai HPV-centrumban komplex ellátásban részesülnek a páciensek, ami magában foglalja a nőgyógyászati vizsgálatot, az esetleges vírusmeghatározást ("HPV-szűrést"), a beteg felvilágosítását és szükség esetén a terápiás javaslat megbeszélését. A centrum egyelőre egy húsz négyzetméteres szoba, de a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának orvosai azt remélik, hogy ez hamarosan szűknek bizonyul.

Adatok
A hazai 16-19 éves lányoknak mintegy harmada fertőzött a HPV-vírussal, de egy tiniambulancián már 60%-os fertőzöttséget is mértek.
A méhnyakrák évente mintegy 500 áldozatot szed Magyarországon.
A méhnyakrák okozta halálozás Magyarországon körülbelül tízszer gyakoribb, mint Európa fejlettebb országaiban.
Méhnyakszűrésen a becslések szerint a hölgyeknek mindössze 30-40%-a vesz részt, a legrosszabb a helyzet a szociálisan hátrányos helyzetű csoportokban.
Az amerikai nők egynegyede HPV-fertőzött
Gyógyítható daganat: méhnyakrák
Magyarországon is elérhető a méhnyakrák elleni védőoltás
Az ingyenes méhnyakszűrést még mindig nem veszik igénybe elegen
Az óvszerhasználat megfelelő védelmet nyújt a humán papillomavírussal szemben
Az egyik ilyen hely jövő hétfőtől a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján megnyíló első hazai HPV-centrum, ahol a nők többek között a vírusfertőzés pontosabb meghatározását kérhetik. A humán papillóma vírusnak ugyanis több mint 100 típusát ismerik, melyek nem egyformán veszélyesek, azaz nem mindegyik növeli a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. A HPV-fertőzöttek legnagyobb részében nem is alakul ki méhnyakrák. A fertőzöttségi adatok azonban önmagukban is riasztóak: a 15-55 éves nők negyede-harmada élete során legalább egyszer megfertőződik a vírus valamelyik változatával. Becslések szerint a fertőzöttek 2-10%-ában vannak jelen a rák szempontjából nagy kockázatú vírusok, és e csoport tagjainak mintegy 8%-a lesz daganatos beteg. Fontos tehát tudni, hogy ha valaki fertőzött, akkor milyen vírusváltozat támadta meg, és még fontosabb a rendszeres ellenőrzés, amíg a fertőzés fennáll.
Ebben segítenek szerte az országban a nőgyógyászati szakrendelések, és természetesen a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján is sok éve zajlik ez a munka. A centrum létrehozása annyiban jelent újdonságot, hogy itt most integrálják az összes ezzel kapcsolatos tevékenységet, komplex szolgáltatást nyújtva az egyénre szabott tanácsadástól a vizsgálatokon át a kezelési helyre való irányításig. A centrum az ország egész területéről fogad pácienseket, háziorvosi beutaló nélkül is, előzetes telefonos egyeztetés után. A vizsgálatra március 28-ától lehet jelentkezni a 06-1-459-1500-as telefonszám 3360-as mellékén, hétköznaponként 8-15 óráig. A rendelési idő egyelőre hétfőnként, 14 és 16 óra között van, de ez később igény szerint bővülhet.
A centrumba egy már meglévő rákszűrési eredménnyel lehet bejelentkezni, vagy akinek ilyen aktuálisan nincs, illetve az egészségügyi átszervezések miatt most ilyen szempontból „elveszti a fonalat”, itt is kérheti a szűrővizsgálatot, amiért csak a vizitdíjat, 300 forintot kell befizetni. Ha a vizsgálatok HPV-fertőzést állapítanak meg, akkor a páciens kérheti a pontos vírusmeghatározást - mondja Dr. Sobel Gábor klinikai orvos. Ez már nem ingyenes: egy magyar diagnosztikai cégnek kell csekken befizetni 5000 (ötezer) forintot, ez a cég végzi a centrum számára a levett vírusminta elemzését.
A vírusvizsgálat után több forgatókönyv lehetséges. Mint azt Dr. Pajor Attila, a klinika igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, a HPV-fertőzések 70-80%-át a szervezet magától leküzdi az első évben (két év alatt ez az érték már 90%-ra nő), főképp a 40 év alatti korosztályokban. Ehhez azonban nagyon fontos az immunrendszer jó állapota. A centrum szakemberei ezzel kapcsolatban is adnak tanácsokat, hiszen nehéz eligazodni a sok immunerősítő szer dzsungelében. Szükség esetén gyógyszeres kezelés is elérhető - léteznek olyan szerek, amelyek mind a sejtes, mind az antitestes immunitást segítik a vírus leküzdésére. A legfontosabb azonban a páciens állapotának rendszeres ellenőrzése. Mindezeket egyénre szabott tanácsadáson beszélik meg a pácienssel a centrum szakemberei. Amennyiben pedig rákmegelőző állapotot, esetleg daganatos betegséget állapítanak meg a vizsgálatok során, a megfelelő kezelőhelyre irányítják a beteget.

Ilyen centrumokra, ilyen összehangolt szakmai munkára nagy szükség van, a hazai adatok ugyanis továbbra is elkeserítők. 2006-ban 1535 új méhnyakrákos esetet regisztráltak. Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás körülbelül 10-szer gyakoribb, mint Európa fejlettebb országaiban: évente mintegy félezer hölgy lesz a betegség áldozata, és ez az érték már 15 éve nem csökken. A tragikus különbség oka főképp az, hogy az esetek egy része túl későn, már gyógyíthatatlan stádiumban kerül felismerésre - holott az idejében felismert méhnyakrák 100%-ban gyógyítható! A késői felismerés oka pedig az, hogy a hölgyek nagyobb része nem vesz részt az országos ingyenes szűrővizsgálaton, melynek fő célja az úgynevezett rákmegelőző állapotok, illetve a korai stádiumú rákok felismerése. 2006-ban mintegy kétmillió behívót küldtek ki, és a nők mindössze 5%-a jelent meg a vizsgálaton, ami egyenesen elkeserítő.

Ennél azért persze többen elmennek szűrésre, hiszen évente átlagosan 160 ezer terhesség fordul elő (a kismamákat meg kell vizsgálni ilyen szempontból is), illetve sokan nőgyógyászati magánrendelésekre járnak. A lakosság valódi átszűrtségét a szakemberek 30-40%-ra becsülik. Sajnos azonban a hazai női népesség szűrési kultúráját nem lehet egységesen vizsgálni. A klinikán eddig „magánszorgalomból” megjelent, egészségtudatos hölgyek főképp a középosztályból, illetve az a fölötti rétegből kerültek ki, akik főképp az internetről tájékozódnak. A rosszabb szociális körülmények között élők eleve kevéssé tájékozottak, esetleg gondot jelent nekik az utazás kifizetése is, amíg eljutnak egy vizsgálóhelyre. Pedig itt lenne a legtöbb tennivaló: a rosszabb szociális helyzetben lévőknél ugyanis gyakran a higiénés viszonyok is rosszabbak (ami kedvez a HPV-fertőzésnek), és a vitaminokban szegényebb táplálkozás miatt általában rosszabb az immunrendszer állapota is.
A közelmúltban megjelent első védőoltás (ami a centrumban is kérhető) a jelenlegi közel 90 ezer forintos árával a rosszabb szociális helyzetben élőknek elérhetetlen, de a középosztály tagjainak sem csekély kiadás. Csak remélni lehet, hogy az Országos Egészségbiztosítás Pénztárral jelenleg zajló tárgyalások eredményesek lesznek, és legalább a fiatalabb korosztályban legalább részben finanszírozza majd az állam.

Az oltás valóban nagyon hatékony, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a jelenleginél sokkal kedvezőbb finanszírozási feltételek mellett sem fogja kiváltani az évenkénti nőgyógyászati vizsgálatok szerepét, amelynek része a méhnyak vizsgálata. A rosszabb szociális helyzetben lévő réteg bevonására azonban a mostaninál sokkal határozottabb és célzottabb intézkedésekre van szükség.
Pajor professzor kérdésünkre elmondta: a HPV által okozott egyéb rákos megbetegedésekkel, illetve ezek lehetséges megelőzésével szakmai profiljuk miatt az új centrumban nem foglalkoznak. Mint arról rovatunkban már többször beszámoltunk, az utóbbi években kiderült: a HPV-vírusfertőzés jelentős szerepet játszik a fej-nyaki daganatok 30-40%-ának kialakulásában, sőt a legújabb adatok alapján az emlőrákok egy részével is összefüggésbe hozható. A fiatalkorú lakosság általános oltása tehát nem csupán a méhnyakrák (illetve egyéb ritka, nemi szerveket érintő rákok) megelőzésében lenne fontos. Minderről egy következő anyagunkban olvashatnak majd részletesen.
Simon Tamás
Az egyéb gyulladásos betegségek elősegítik a vírus bejutását, mert fellazítják a hámot.
A nagyobb partnerszám növeli a kockázatot, mert így több vírussal találkozhat az adott személy, amelyek között nagyobb eséllyel fordulnak elő rákot okozó változatok.
A HPV-fertőzöttség és a dohányzás kombinációja többszörösére növeli a rák kialakulásának kockázatát.
A rossz higiénés feltételek növelik a fertőzés kockázatát.
A HPV-fertőzés megelőzhető és meg is lehet belőle gyógyulni, így a méhnyakrák is elkerülhető. A prevenció elsődleges módjának a néhány hónapja már hazánkban is elérhető HPV-vakcina tekinthető. A vakcina elsősorban a még szexuális életet nem élő serdülőknek javasolt, de hatékony a 16-26 év közötti lányok és asszonyok esetében is.
A néhány hónapja hozzáférhető védőoltás mellett a nők többsége számára a megelőzéshez vezető legfőbb út egyelőre még az úgynevezett másodlagos prevenció, az évente ajánlott „rákszűrés” - amelynek elvégzése egyébként a méhnyakrák elleni vakcinával beoltott hölgyeknél is szükséges - és a gondozás.
A másodlagos prevenciót szolgálja az ún. citológiai szűrés és a méhnyak mikroszkópos vizsgálata, a kolposzkópia, valamint a HPV-fertőzés kimutatása.








