[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW
 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Megnyitott az első hazai HPV-centrum [origo] egészség 2007. március 28., szerda, 0:00

A HPV-, azaz humán papillóma vírusok okozzák a méhnyakrákos megbetegedések 99,7%-át. A Budapesten megnyíló első hazai HPV-centrumban komplex ellátásban részesülnek a páciensek, ami magában foglalja a nőgyógyászati vizsgálatot, az esetleges vírusmeghatározást ("HPV-szűrést"), a beteg felvilágosítását és szükség esetén a terápiás javaslat megbeszélését. A centrum egyelőre egy húsz négyzetméteres szoba, de a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának orvosai azt remélik, hogy ez hamarosan szűknek bizonyul.


Adatok

A hazai 16-19 éves lányoknak mintegy harmada fertőzött a HPV-vírussal, de egy tiniambulancián már 60%-os fertőzöttséget is mértek.

A méhnyakrák évente mintegy 500 áldozatot szed Magyarországon.

A méhnyakrák okozta halálozás Magyarországon körülbelül tízszer gyakoribb, mint Európa fejlettebb országaiban.

Méhnyakszűrésen a becslések szerint a hölgyeknek mindössze 30-40%-a vesz részt, a legrosszabb a helyzet a szociálisan hátrányos helyzetű csoportokban.

Ajánló

Az amerikai nők egynegyede HPV-fertőzött

Gyógyítható daganat: méhnyakrák

Magyarországon is elérhető a méhnyakrák elleni védőoltás

Az ingyenes méhnyakszűrést még mindig nem veszik igénybe elegen

Az óvszerhasználat megfelelő védelmet nyújt a humán papillomavírussal szemben

Algakivonattal a méhnyakrák ellen

Részletesen a méhnyakrákról

Daganatok.hu

Rakgyogyitas.hu

„A sajtónak köszönhetően a hozzánk forduló hölgyek zöme ma már tisztában van azzal, hogy létezik a HPV-vírus, és a fertőzöttség estenként komoly kockázatot rejt magában a méhnyakrák kialakulása szempontjából” - mondja Dr. Ács Nándor egyetemi docens, a centrum szakmai tanácsadója. „Nagyon sok hölgy jön hozzánk máshol elvégzett nőgyógyászati rákszűrésről, ezen belül az úgynevezett citológiai vizsgálatról olyan eredménnyel, amely HPV-fertőzés gyanúját veti fel. Ilyenkor ezek a hölgyek szeretnének pontosabb diagnózist kapni, szeretnék pontosabban kivizsgáltatni az állapotukat egy olyan helyen, ahol ehhez adottak a feltételek.”

Az egyik ilyen hely jövő hétfőtől a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján megnyíló első hazai HPV-centrum, ahol a nők többek között a vírusfertőzés pontosabb meghatározását kérhetik. A humán papillóma vírusnak ugyanis több mint 100 típusát ismerik, melyek nem egyformán veszélyesek, azaz nem mindegyik növeli a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. A HPV-fertőzöttek legnagyobb részében nem is alakul ki méhnyakrák. A fertőzöttségi adatok azonban önmagukban is riasztóak: a 15-55 éves nők negyede-harmada élete során legalább egyszer megfertőződik a vírus valamelyik változatával. Becslések szerint a fertőzöttek 2-10%-ában vannak jelen a rák szempontjából nagy kockázatú vírusok, és e csoport tagjainak mintegy 8%-a lesz daganatos beteg. Fontos tehát tudni, hogy ha valaki fertőzött, akkor milyen vírusváltozat támadta meg, és még fontosabb a rendszeres ellenőrzés, amíg a fertőzés fennáll.

Ebben segítenek szerte az országban a nőgyógyászati szakrendelések, és természetesen a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján is sok éve zajlik ez a munka. A centrum létrehozása annyiban jelent újdonságot, hogy itt most integrálják az összes ezzel kapcsolatos tevékenységet, komplex szolgáltatást nyújtva az egyénre szabott tanácsadástól a vizsgálatokon át a kezelési helyre való irányításig. A centrum az ország egész területéről fogad pácienseket, háziorvosi beutaló nélkül is, előzetes telefonos egyeztetés után. A vizsgálatra március 28-ától lehet jelentkezni a 06-1-459-1500-as telefonszám 3360-as mellékén, hétköznaponként 8-15 óráig. A rendelési idő egyelőre hétfőnként, 14 és 16 óra között van, de ez később igény szerint bővülhet.

A centrumba egy már meglévő rákszűrési eredménnyel lehet bejelentkezni, vagy akinek ilyen aktuálisan nincs, illetve az egészségügyi átszervezések miatt most ilyen szempontból „elveszti a fonalat”, itt is kérheti a szűrővizsgálatot, amiért csak a vizitdíjat, 300 forintot kell befizetni. Ha a vizsgálatok HPV-fertőzést állapítanak meg, akkor a páciens kérheti a pontos vírusmeghatározást - mondja Dr. Sobel Gábor klinikai orvos. Ez már nem ingyenes: egy magyar diagnosztikai cégnek kell csekken befizetni 5000 (ötezer) forintot, ez a cég végzi a centrum számára a levett vírusminta elemzését.

A vírusvizsgálat után több forgatókönyv lehetséges. Mint azt Dr. Pajor Attila, a klinika igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, a HPV-fertőzések 70-80%-át a szervezet magától leküzdi az első évben (két év alatt ez az érték már 90%-ra nő), főképp a 40 év alatti korosztályokban. Ehhez azonban nagyon fontos az immunrendszer jó állapota. A centrum szakemberei ezzel kapcsolatban is adnak tanácsokat, hiszen nehéz eligazodni a sok immunerősítő szer dzsungelében. Szükség esetén gyógyszeres kezelés is elérhető - léteznek olyan szerek, amelyek mind a sejtes, mind az antitestes immunitást segítik a vírus leküzdésére. A legfontosabb azonban a páciens állapotának rendszeres ellenőrzése. Mindezeket egyénre szabott tanácsadáson beszélik meg a pácienssel a centrum szakemberei. Amennyiben pedig rákmegelőző állapotot, esetleg daganatos betegséget állapítanak meg a vizsgálatok során, a megfelelő kezelőhelyre irányítják a beteget.



Ilyen centrumokra, ilyen összehangolt szakmai munkára nagy szükség van, a hazai adatok ugyanis továbbra is elkeserítők. 2006-ban 1535 új méhnyakrákos esetet regisztráltak. Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás körülbelül 10-szer gyakoribb, mint Európa fejlettebb országaiban: évente mintegy félezer hölgy lesz a betegség áldozata, és ez az érték már 15 éve nem csökken. A tragikus különbség oka főképp az, hogy az esetek egy része túl későn, már gyógyíthatatlan stádiumban kerül felismerésre - holott az idejében felismert méhnyakrák 100%-ban gyógyítható! A késői felismerés oka pedig az, hogy a hölgyek nagyobb része nem vesz részt az országos ingyenes szűrővizsgálaton, melynek fő célja az úgynevezett rákmegelőző állapotok, illetve a korai stádiumú rákok felismerése. 2006-ban mintegy kétmillió behívót küldtek ki, és a nők mindössze 5%-a jelent meg a vizsgálaton, ami egyenesen elkeserítő.


Dr. Sobel Gábor, a HPV-centrum orvosa

Ennél azért persze többen elmennek szűrésre, hiszen évente átlagosan 160 ezer terhesség fordul elő (a kismamákat meg kell vizsgálni ilyen szempontból is), illetve sokan nőgyógyászati magánrendelésekre járnak. A lakosság valódi átszűrtségét a szakemberek 30-40%-ra becsülik. Sajnos azonban a hazai női népesség szűrési kultúráját nem lehet egységesen vizsgálni. A klinikán eddig „magánszorgalomból” megjelent, egészségtudatos hölgyek főképp a középosztályból, illetve az a fölötti rétegből kerültek ki, akik főképp az internetről tájékozódnak. A rosszabb szociális körülmények között élők eleve kevéssé tájékozottak, esetleg gondot jelent nekik az utazás kifizetése is, amíg eljutnak egy vizsgálóhelyre. Pedig itt lenne a legtöbb tennivaló: a rosszabb szociális helyzetben lévőknél ugyanis gyakran a higiénés viszonyok is rosszabbak (ami kedvez a HPV-fertőzésnek), és a vitaminokban szegényebb táplálkozás miatt általában rosszabb az immunrendszer állapota is.

A közelmúltban megjelent első védőoltás (ami a centrumban is kérhető) a jelenlegi közel 90 ezer forintos árával a rosszabb szociális helyzetben élőknek elérhetetlen, de a középosztály tagjainak sem csekély kiadás. Csak remélni lehet, hogy az Országos Egészségbiztosítás Pénztárral jelenleg zajló tárgyalások eredményesek lesznek, és legalább a fiatalabb korosztályban legalább részben finanszírozza majd az állam.


Dr. Ács Nándor, a HPV-centrum szakmai tanácsadója

Az oltás valóban nagyon hatékony, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a jelenleginél sokkal kedvezőbb finanszírozási feltételek mellett sem fogja kiváltani az évenkénti nőgyógyászati vizsgálatok szerepét, amelynek része a méhnyak vizsgálata. A rosszabb szociális helyzetben lévő réteg bevonására azonban a mostaninál sokkal határozottabb és célzottabb intézkedésekre van szükség.

Pajor professzor kérdésünkre elmondta: a HPV által okozott egyéb rákos megbetegedésekkel, illetve ezek lehetséges megelőzésével szakmai profiljuk miatt az új centrumban nem foglalkoznak. Mint arról rovatunkban már többször beszámoltunk, az utóbbi években kiderült: a HPV-vírusfertőzés jelentős szerepet játszik a fej-nyaki daganatok 30-40%-ának kialakulásában, sőt a legújabb adatok alapján az emlőrákok egy részével is összefüggésbe hozható. A fiatalkorú lakosság általános oltása tehát nem csupán a méhnyakrák (illetve egyéb ritka, nemi szerveket érintő rákok) megelőzésében lenne fontos. Minderről egy következő anyagunkban olvashatnak majd részletesen.

Simon Tamás

A megfertőződés kockázatai

A HPV-vírus alapvetően nemi úton terjed, és főképp a méhnyak mikrosérülésein át jut be a hámsejtekbe.

Az egyéb gyulladásos betegségek elősegítik a vírus bejutását, mert fellazítják a hámot.

A nagyobb partnerszám növeli a kockázatot, mert így több vírussal találkozhat az adott személy, amelyek között nagyobb eséllyel fordulnak elő rákot okozó változatok.

A HPV-fertőzöttség és a dohányzás kombinációja többszörösére növeli a rák kialakulásának kockázatát.

A rossz higiénés feltételek növelik a fertőzés kockázatát.

Elsődleges és másodlagos prevenció

A HPV-fertőzés megelőzhető és meg is lehet belőle gyógyulni, így a méhnyakrák is elkerülhető. A prevenció elsődleges módjának a néhány hónapja már hazánkban is elérhető HPV-vakcina tekinthető. A vakcina elsősorban a még szexuális életet nem élő serdülőknek javasolt, de hatékony a 16-26 év közötti lányok és asszonyok esetében is.

A néhány hónapja hozzáférhető védőoltás mellett a nők többsége számára a megelőzéshez vezető legfőbb út egyelőre még az úgynevezett másodlagos prevenció, az évente ajánlott „rákszűrés” - amelynek elvégzése egyébként a méhnyakrák elleni vakcinával beoltott hölgyeknél is szükséges - és a gondozás.

A másodlagos prevenciót szolgálja az ún. citológiai szűrés és a méhnyak mikroszkópos vizsgálata, a kolposzkópia, valamint a HPV-fertőzés kimutatása.
Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

Még több hír>>


Tisztelt Látogatónk!

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

- A szerkesztők

Felhasználónév:

Jelszó:

Elfelejtette jelszavát?  |  Regisztráció

24 ÓRA HÍREI

AJÁNLÓ

Géndiagnosztika Géndiagnosztika Korszerű kockázatelemzés a magzati rendellenességek szűrésére.
Vastagbélrák, végbélrák Vastagbélrák Minden fontos információ a vastagbélrákról egy helyen.
Korszerű rákdiagnosztika A legkorszerűbb onkológiai diagnosztikai eljárások ismertetése

AJÁNLÓ

SZAVAZÁS

Milyen rendszeresen jár tüdőszűrésre?
  • Évente
  • Néhány évente
  • Már nagyon régen voltam
  • Még soha nem voltam
A szavazás állása

PARTNEREK

MTI AFP

SZAKMAI PARTNEREK

Medical Tribune Magyar Orvosi Kamara