Szinte minden pszichiátriai zavar hátterében állhat agyi működészavar - véli Janka Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, a Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont egyik alprogramjának vezetője. A kisiklott gének által meghatározott fehérjék gyógyszeres manipulálásával vélhetően megelőzhető lesz a depresszió, az alkohol- vagy drogfüggőség.
A lélek fehérjéi
Ajánló
Új eredmények a nikotinfüggőség genetikai hátteréről
A szorongásoldó gyógyszerek az ízérzékelést is befolyásolják
A józanság segít helyrehozni az alkoholizmus által okozott idegrendszeri károkat
Hajlamosak vagyunk többet inni, ha dohányzunk is
Génterápiával a depresszió ellen
A génállomány befolyásolhatja az antidepresszánsok hatását
Videó ajánló
- Igen, mert nem egy hivatalos bizottság döntött, hanem a diákok maguk választották meg évfolyamonként a legjobb oktatókat. Ha a fiatalok látják, hogy a pszichiátria nem elmaradott, hanem dinamikusan fejlődő része az orvostudománynak, és érdeklődésüket sikerül felkelteni, talán többen választják ezt a szakterületet.
Miért gondolnák elmaradottnak?
- A régebben végzett kollégák közül sokan nem tudják, hogy milyen nagy volumenű változások történtek a tudománynak ezen a területén. Ehhez három szakterület látványos fejlődése járult hozzá alapvetően. Az első a molekuláris biológia, azon belül a genomika és a fehérjetudomány, a proteomika, de újabban már ide tartozik a sejthártya fő alkotóelemeinek tudománya is, a lipidomika is. A második fontos lépés a képalkotó eljárások ugrásszerű fejlődése. A PET, a funkcionális MR és a SPECT a lelki folyamatok kiváltásakor és zajlásakor, egészségeseknél és pszichiátriai betegeknél egyaránt képes megjeleníteni az agytevékenységet (az említett képalkotó eljárásokról korábbi anyagunkban olvashat bővebben: Képalkotó hibridek). A harmadik terület a kognitív idegtudomány, amely pszichológiai mérőmódszerekkel és a hozzárendelt műszeres vizsgálatokkal szintén objektivizálni tudja az agyműködést.
A pszichiátriai betegségek hátterében sok esetben genetikai hajlam áll. Mikor tudjuk ezt úgy megérteni, hogy kézzel fogható terápiás eredményt hozzon?
- Vannak olyan adatok, amelyeken érdemes elgondolkozni. A szerotonin-visszavétel folyamatában kulcsszerepet játszó transzporter fehérjének van egy rövidebb és egy hosszabb, genetikailag kódolt formája. A rövidebbel rendelkezők egyértelműen hajlamosabbak arra, hogy különböző életesemények, fokozott stressz hatására depresszióssá váljanak. Ha ebben az esetben gyógyszer segítségével beavatkozunk, akkor úgy gondoljuk, helyrehozzuk, kompenzáljuk a genetikai alapú egyedi sebezhetőséget. Ha ezáltal az agy hosszabb ideig jól működik, a tartósan pozitív üzenetek talán át is írhatják a géneket, vagy módosíthatják azok átírását. Így egyes receptorok vagy az említett transzporter fehérje később beavatkozás nélkül is képes lehet tartósan jól működni, a beteg tehát teljesen meggyógyulhat.
Vajon az őssejtterápia is hozhat előrelépést a pszichiátriában?
- A kisiklott gének hatását szerintem elsősorban gyógyszerekkel lehet kivédeni a pszichiátriában. Ha valamilyen szűrés révén megtudnánk, hogy valaki genetikailag hajlamosabb valamilyen pszichés zavarra, kellő figyelemmel megelőzhetnénk nála a depressziót, az alkohol- vagy drogfüggőséget. Úgy vélem, az őssejtbeültetés a depresszió esetén nem, de az Alzheimer-kór gyógyításában talán eredményezhet változást.
Milyen szerepet játszik a pszichiátriai kutatásokban az ön által vezetett Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont?
- Pszichiátriai alprogramunkban elsősorban a proteomika - az agyban a tényleges élettani működéseket végző fehérjék - területén próbálunk ismereteket szerezni a legfontosabb molekuláris jellegzetességekről. A gén csak lehetőséget teremt valamilyen tulajdonság kifejeződésére, de a megvalósulást a fehérjék jelentik. Ezek a géneknél sokkal nagyobb számban és változatosságban expresszálódnak, és sokféle változatban illeszkedhetnek össze. A proteinek vizsgálata ma még nagyon új, és még viszonylag kevés a kész eredmény. A Tudásközpontban vizsgáljuk például öngyilkosságot elkövetők agyának proteomikai eltéréseit, vagy egyes szorongásra hajlamosabb állattörzseknél keressük a génproduktumok, az egyes fehérjék változásait.
Jellemző fehérjeváltozásokat rendelhetünk bizonyos pszichiátriai kórállapotokhoz?
- Egyelőre nem tudjuk, hogy ez a feltételezés megállja-e a helyét. Példaként említeném, hogy szorongásra hajlamos állattörzsekben mi és más kutatók is a normálistól eltérőnek találtuk a glioxaláz enzimet. A távolabbi cél természetesen az, hogy a fehérjeeltérések korrekciójához próbáljunk új molekulákat kifejleszteni, amelyekből egyszer gyógyszerek lehetnek. A kutatások több klinikai területen is zajlanak, így vizsgáljuk az Alzheimer-kórt, a szorongásos és depressziós állapotokat vagy a Parkinson-betegséget. Emellett a pszichiátriai betegségek minél korábbi felismerésére alkalmas innovatív diagnosztikai eljárásokat is fejlesztünk.
Dr. Lakatos László
Forrás: Medical Tribune, a kiadó engedélyével
