Egerekkel és majmokkal világszerte folytatnak kísérleteket annak kiderítésére, hogy a disznók hasnyálmirigyéből származó sejtek beültetésével lehetséges-e a cukorbetegség kezeléséhez elegendő mennyiségű inzulint termeltetni. Az embereken végzett hasonló próbálkozások közül eddig egy sem volt sikeresnek mondható, ausztrál kutatók azonban a napokban egy kivételesnek tekinthető esetről számoltak be.
Disznóból származó hasnyálmirigysejtek (pirossal látható az inzulin) (Forrás: www.joslin.org)
Ajánló
A leheletből is ki lehetne mutatni a cukorbetegséget
Az eddigi legrészletesebb vizsgálat a 2-es típusú cukorbetegség genetikai hátteréről
Cukorbetegség májátültetést követően
Újfajta kiszerelésű inzulin került forgalomba
Húsz éven belül járványszerű méreteket ölthet a világon a cukorbetegség
Mesterséges hasnyálmirigyet fejlesztenek cukorbeteg gyerekeknek
A disznók hasnyálmirigysejtjeinek működése hasonló az emberi sejtekéhez, így a korábbi kísérletek során ezeket próbálták beültetni például egerekbe, illetve majmokba. Emberek esetében is történtek hasonló próbálkozások, eddig azonban egy sem bizonyult eredményesnek, kivéve egy mostani esetet, amely ismét felvillantotta annak lehetőségét, hogy az eljárást egyszer valóban eredményesen lehet majd alkalmazni. 1996-ban ausztrál kutatók hat cukorbeteg hasüregébe ültettek be újszülött disznókból származó béta-sejteket; négy betegnél a sejtek nem maradtak életben, mivel az immunrendszer elpusztította őket, két betegnél viszont a sejteket egy kapszulába helyezték, így a beültetést követően továbbra is aktívak maradtak. Az új-zélandi Michael Heyer esetében a bevatkozást követően 30%-kal sikerült csökkenteni a kívülről bevitt inzulin mennyiségét, de egy év elteltével ismét vissza kellett állnia a szokásos adagra, ezért a kutatók kudarcként könyvelték el a próbálkozást.
Heyer azonban a következő években saját bavallása szerint egyre jobban érezte magát, így a kutatók tíz év elteltével leellenőrizték, hogy mi lett a beültetett sejtek sorsa. Azt tapasztalták, hogy a kapszulák még mindig a helyükön vannak, sőt azóta beágyazódtak a szövetek közé, és kis mennyiségben ugyan, de folyamatosan képesek inzulint termelni. A canberra-i Living Cell Technologies kutatói a Xenotransplantation című folyóirat legutóbbi kiadásában számoltak be az eredményekről.
"Igaz, hogy mindeddig csak egyetlen ilyen esetről van tudomásunk, az eredmények ennek ellenére bátorítóak" - nyilatkozta Bob Elliot, a cég tudományos tanácsadója. Ausztráliában 2009-ig vélhetően nem kezdődhetnek meg a klinikai vizsgálatok, mivel az országban a vírusveszély miatt egyelőre tiltják az állatokból származó szervek emberekbe történő beültetését, ezért a cég Oroszországban fogja megkezdeni a próbákat, várhatóan a jövő hónapban.
[origo] egészség
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
A leheletből is ki lehetne mutatni a cukorbetegséget: A Mississippi Egyetem kutatói olyan újfajta tesztet fejlesztettek ki, amelynek segítségével a szervezetbe való külső beavatkozás nélkül, már a leheletből is kimutathatóvá válna az 1-es típusú cukorbetegség.
Az eddigi legrészletesebb vizsgálat a 2-es típusú cukorbetegség genetikai hátteréről: Az Imperial College London kutatói új tanulmányukban olyan mutációk azonosításáról számoltak be, amelyek hordozójuknál nagymértékben megnövelhetik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyeit. Az eredmények jelentőségét az adja, hogy első alkalommal sikerült egy betegség genetikai hátterét a mostanihoz hasonló alapossággal, a teljes emberi genetikai állományra kiterjedően vizsgálni.
