A várható élettartam terén Magyarország az ötvenegy európai ország között a harminckilencedik helyet foglalja el. Az egyik hazai gyógyszercég egészségmegőrző és betegségmegelőző programot indított, hogy ez az arány javulhasson. A projekt első lépéseként ezerfős felmérést végeztek a tizenöt évesnél idősebb lakosság egészség-tudatosságának feltérképezése érdekében. Az egészségindex mérésére egyelőre nem léteznek nemzetközi szabványok, így a kezdeményezés igazán újszerűnek nevezhető.
Ajánló
Az [origo] egészség életmód aloldala
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
A vesekárosodás tünetmentes, de szűrhető
A magas koleszterinszint tünetek nélkül öl
A krónikus stressz bizonyítottan növeli a halálozási arányt
Nehéz szabadulni a dohányzástól
Sétáljuk magunkat egészségesre!
A tájékozott beteg - működjön együtt orvosával!
Húsz éven belül járványszerű méreteket ölthet a világon a cukorbetegség
Hogyan élhetnek a férfiak 85 évig?
Csökkenhet a szív- és érrendszeri megbetegedések száma
Interaktív ajánló
Informáltság és egészség-tudatosság Magyarországon
Az átfogó egészségmegőrző program nyitányaként a TNS Hungary 2007 elején 1004 fő megkérdezésével végzett felmérést a magyarok általános egészségi állapotáról: a minta a nemek, az életkor, a végzettség és településtípus tekintetében országosan reprezentatívnak tekinthető, vagyis a kutatás eredményei a lakosság 15 évesnél idősebb tagjainak valódi arányait tükrözik. Az egészséggel kapcsolatos különféle témakörök számszerűsítésére a felmérés készítői hatféle önálló indexet - információs index, egészség-tudatosság index, lehetőség index, akció index, bevallott egészségi állapot index és percepciós index - hoztak létre, amelyek mindegyike 0 és 100 közötti értéket vehetett fel. A hatféle index értékeiből számított összesített index (Béres Egészség Hungarikum Index) végül szintén egy 100 pontos skálán mutatja a magyar lakosság általános egészségtudatát.
Információs index: mennyire vagyunk jól informáltak az egészség témakörében?
A megkérdezettek 27%-a szerint átlagosan napi fél órát szükséges sportolni ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, 23% szerint azonban a fizikai munka is helyettesítheti a sportolást (a szükséges mozgást biztosíthatjuk akár a napi rendszerességgel végzett, fél órás intenzív gyaloglással is, mivel egy kiadós, jó tempójú séta csaknem annyi kalóriát éget el, mintha edzőteremben dolgoznánk. Erről korábbi anyagunkban olvashat részletesebben: Sétáljuk magunkat egészségesre!).
A válaszadóknak csupán 16%-a állította, hogy a daganatos betegségek egyik lehetséges oka a helytelen vagy egészségtelen táplálkozás, a válaszolók 56%-a pedig még nem sosem hallotta a testtömegindex kifejezést. Az index alapjául szolgáló egyéb kérdésekre (például: Naponta hányszor kell étkezni ahhoz, hogy egészségesek legyünk?; Okozhat-e a cukorbetegség szív- és érrendszeri betegségeket?) adott további válaszok alapján az Információs index értéke 63 pontra jött ki, vagyis a magyar lakosság közepesen tekinthető tájékozottnak az egészség témakörében.
Egészség-tudatosság index: Mennyire fontos az egészség megőrzése az attitűdök szintjén?
A megkérdezettek 47%-a, azaz kevesebb, mint fele értett egyet teljes mértékben azzal az állítással, hogy "az egészségem megőrzéséért én vagyok a felelős". A felmérésben szereplők csupán 41%-a tekintette nagyon fontosnak, hogy a lehető legegészségesebben éljen, és csak 29%-uk vélte úgy, hogy aktívan is tesz valamit a betegségek megelőzéséért. A további kérdésekre (a család egészségének védelméről való gondoskodás, illetve annak eldöntése, hogy ki vagy mi felelős saját egészségünkért, stb.) adott válaszok alapján a magyar lakosság nem gondolkodik tudatosan az egészségéről: az index értéke 55-nek adódott, ami a második legalacsonyabb pontszám volt a felmérés során.
Lehetőség index: Mennyire áll módunkban mindent megtenni saját egészségünk érdekében?
A megkérdezettek 19%-ának volt olyan betegsége vagy sérülése, amely kismértékben korlátozta, 11%-ának pedig olyan, amely nagymértékben akadályozta őt a napi szokásos tevékenységének elvégzésében (az index számításának alapjául ezen felül a társadalmi státusz szolgált). A lehetőség indexé volt a második legmagasabb érték (70), vagyis a magyar lakosságnak igenis lenne lehetősége az egészséges életmódra.
Akció index: Konkrétan mit teszünk a saját egészségünk érdekében?
A megkérdezettek 56%-a háromszor étkezik egy nap és csupán a válaszadók 12%-a étkezik napi öt alkalommal. A résztvevők 30%-a szokott dohányozni, a megkérdezettek 53%-a pedig sosem szokott sportolni vagy aktív testmozgást végezni annak érdekében, hogy megőrizze egészségét. Akik viszont saját bevallásuk szerint sportolnak, azok közül 29% a mindennapi gyaloglást is sportnak értelmezi. Az egyéb kérdések között szerepeltek továbbá a legutóbbi egészségügyi szűrések, például vérnyomás-, vércukorszint- és koleszterinszint-mérés időpontjai is. Az index értéke a válaszok alapján 56, amiből levonható a következtetés, hogy hiába van lehetőségünk az egészséges életmódra, mégsem teszünk meg érte mindent!
Bevallott egészségi állapot index: Mennyire valljuk egészségesnek magunkat?
A válaszolók 48%-a jónak vagy nagyon jónak érezte saját egészségi állapotát az elmúlt egy évben, 72%-uk pedig az elmúlt egy évben egy napot sem töltött otthon betegség miatt. A megkérdezettek 67%-a tartotta magát normál testsúlyúnak, testtömegindexük alapján azonban csupán 47% volt normál testsúlyú, 37%-uk már a túlsúlyosnak, 12%-uk pedig az elhízottnak tekinthető (az elemzés során a 25 alatti BMI-vel rendelkezőket a normál testsúlyú, a 25 és 30 közötti értéket a túlsúlyos, a 30 feletti értékkel jellemezhető személyeket pedig az elhízott kategóriába sorolták). Az index alapjául szolgáló egyéb kérdések: szenvedtek-e a megkérdezettek például asztmában, cukorbetegségben, fejfájásban, illetve magas vérnyomásban? 73 ponttal ez volt legmagasabb értékű index, az azonban némileg csökkenti az értékelhetőségét, hogy "önbevalláson" alapult: nem mindenki válaszolt őszintén arra a kérdésre, amely a betegségeit firtatta.
Percepciós index: Milyennek ítéljük a magyar lakosság általános egészségi állapotát?
A válaszadóknak csupán 15%-a vélte úgy, hogy a magyar lakosság egészségi állapota a közepesnél jobb. Ez a legalacsonyabb értékű index (39), vagyis a megkérdezettek igen rossznak értékelik a magyar lakosság általános egészségi állapotát.
Összesített értékelés
Az összesített egészség index 59 pontot mutat: a részindexek adatai alapján elmondható, hogy összességében jól informáltnak tartjuk magunkat az egészség témakörében, azonban nem igazán gondolkodunk tudatosan az egészségünkről. A legtöbben úgy tartják, hogy van lehetőségük az egészséges életmódra, de közel sem tesznek meg mindent az egészségük érdekében, és az is kiderült, hogy jóval egészségesebbnek valljuk magunkat, mint amennyire egészségesnek tartjuk a magyar lakosságot általában. A magyar emberek vonatkozásában első alkalommal készült a mostanihoz hasonló egészségindex, ezért dr. Makara Péter, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgató-helyettese modellértékűnek minősítette a projektet és biztosította a szervezőket az állam aktív részvételéről: a felmérést évente megismétlik majd.
Az egészségmegőrző program
A program fő célja, hogy segítséget nyújtson az egyénnek egészsége megőrzésében: a szükséges szellemi és fizikai erőfeszítéseket megtéve részben megelőzhetőek lennének a súlyos betegségekkel járó állapotok és a kórházi ellátás kényszere, amennyiben ez rajtunk múlik. A program első tevékenységeként a feltárt ellentmondásokra és az egészségtudat szakértők által irányított, hiteles formálására koncentrál majd a program - tájékoztatott dr. Béres József, a cél érdekében létrehozott Béres Egészség Hungarikum Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki egyben kifejezte abbéli reményét is, hogy a Béres cég harmincnyolc éve folytatott betegségmegelőző missziója végre kiteljesedhet az országos program megvalósításával.
A projekt ismeretterjesztő tevékenységével kulcsfontosságú betegségmegelőzési témákra helyezi majd a hangsúlyt, például hogy tehetünk-e a népbetegségnek számító daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek, a csontritkulás, vagy az immunrendszer egyes megbetegedéseinek megelőzéséért, és ha igen, akkor hogyan. A gyakorlati lépések közé tartozik, hogy az Alapítvány munkatársai Kelet-Magyarország nagyobb városaiban felveszik a kapcsolatot az önkormányzatokkal a lakosság közvetlenebb megszólítása érdekében, a Magyar Egészségügy napján pedig társadalmi kerekasztalt kezdeményeznek az egészségmegőrzés meghatározó szakmai, politikai és társadalmi szereplőinek bevonásával.
Radnai Anna - Illyés András
