2007. április 2., hétfő, 9:58
A világban való tájékozódás során igen nagy részben támaszkodunk a látásunkra, így érthető, hogy mekkora jelentősége van életminőségünkben az éles látásnak. Összeállításunkból megismerheti a látásélességet befolyásoló állapotokat, ezek vizsgálati módszereit és kezelési lehetőségeit.
A látásélesség azt mutatja meg, hogy a szem egy bizonyos távolságból mekkora optikai jeleket képes elkülönítve felismerni. Hazánkban az 5 méterről történő vizsgálat terjedt el. A látásélesség jellemzésénél az egyén látását a - nagy társadalmi átlag alapján elfogadott - normális látáshoz viszonyítják. A normális látás 5/5, amit így lehet "lefordítani": az egyén 5 méterről akkora jelet ismer fel, amekkorát az egészséges szem is 5 méterről látna. 5/10-es látásélességű személy viszont 5 méterről csak akkora betűt tud elolvasni, amit a jól látó már 10 méterről is felismerne. (Létezik 5/5-nél jobb látásélesség is, de viszonylag kevés embernek ennyire jó a szeme.)
A látásélességet az ún. látáspróba-tábla olvasásával lehet lemérni. Ezen felülről lefelé csökkenő méretű betűk vagy számok találhatók. A tábla úgy lett megszerkesztve, hogy egy jó látásélességű személy 5 méterről nézve még éppen lássa a legalsó számot. A legfelső számot egészséges szemmel már 50 méterről is látni lehet. A látásélességet mindig külön-külön kell megvizsgálni a két szemre. A beteg egyik szemét letakarva a másikkal felülről lefelé olvassa a számokat/betűket. Látásélességét az a legkisebb betűméret jellemzi, amelyet még ki tudott olvasni.
Természetesen a látás élessége nem csak távolra fontos, hanem közeli tárgyakhoz is. Ezért a közeli látásélesség felmérésére külön teszt létezik: 33 cm-ről kell különböző méretű nyomtatott szövegeket olvasni. Az eredményt a távoli látással megegyező elv alapján jelölik.
Mi okozhatja a látásélesség romlását?
A látásélesség romlásának messze leggyakoribb okai a szem fénytörési hibái. Valamennyire jellemző az, hogy a szembe érkező fénysugarak nem egyesülnek egyetlen pontban az ideghártyán, ezért nem jön létre éles kép. A fénytörési hibákat optikai módszerekkel korrigálni lehet (utóbbiakat ld. később). A látásélesség romlásának négy típusát különböztetjük meg:
- Rövidlátó emberek a közeli tárgyakat jól látják, de a távoliakat nem képesek élesen látni.
A rövidlátás szimulációja
- A túllátók épp ellenkezőleg: a közeli tárgyakat nem képesek élesen látni.
A távollátás szimulációja
- Asztigmatizmus (belső szemtengelyferdülés) esetén a szaruhártya alakja nem szabályos gömbfelület. Valamelyik irányban domborúbb, egy másik - legtöbbször az előzőre merőleges - irányban pedig laposabb a felszíne.
Az asztigmia szimulációja
- Öregszeműségről (presbiópiáról) akkor beszélünk, amikor a szemlencse rugalmasságának élettani csökkenése következtében a szem fokozatosan elveszíti fókuszálási képességét. Ez átlagosan negyven éves korban kezdődik, és nem jelent betegséget, része a természetes öregedési folyamatnak. Ilyenkor egyre nehezebbé válik a közeli tárgyak élesen látása.
A látásélesség romlását nemcsak fénytörési hibák okozhatják. A látás élessége néha csak átmeneti jelleggel változik. Hátterében a szem túlerőltetése, kifáradása, éppen zajló gyulladásos megbetegedése, vagy akár fejfájás is állhat. Vannak olyan szembetegségek is (például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szürkehályog vagy az időskori makuladegeneráció), amelyek úgy rontják a látást, hogy azon nem lehet szemüveggel segíteni. Ezek kezelése összetett, hosszú távú orvosi feladat, ezekről korábbi anyagainkban talál bővebb információt.
Az időskori makuladegeneráció szimulációja
A szürkehályog szimulációja
Cukorbetegek korai retinakárosodása
Cukorbetegek késői retinakárosodása
A látásélesség legtöbbször fokozatosan, apránként romlik. Az ilyen változásokhoz hajlamosak vagyunk hozzászokni anélkül, hogy észrevennénk azokat. Érdemes tudatosan odafigyelnünk erre, egyrészt azért, mert a látásromlás akár komolyabb szembetegség jele is lehet, másrészt pedig a nem megfelelően korrigált látás a szem túlerőltetéséhez vezethet. Ezért legjobb, ha bármilyen problémával, a látás akár csekély változásával is szemorvoshoz fordulunk.
Aki szemüveget, kontaktlencsét visel, annak érdemes évente egyszer elmenni szemorvoshoz. Negyven éves kor fölött pedig ha semmilyen problémánk nincs, akkor is érdemes legalább két évente felkeresni a szemészt. Az olvasószemüveg felírása jó alkalom egy átfogó szemvizsgálatra is. Cukorbetegség, vagy magas vérnyomás esetén gyakoribb ellenőrzés válhat szükségessé.
A látásélesség vizsgálata a szem törőerejének meghatározására szolgál. Ennek szemüveg felírásakor van a legnagyobb jelentőssége, de mivel a szem működéséről így nyerhető az egyik legalapvetőbb információ, ezt a próbát minden szemészeti vizsgálat alkalmával elvégzik.
A beteg aktív közreműködését igénylő ún. szubjektív vizsgálat esetén a látáspróba-tábla számait kell olvasni a korábban már leírt módon. Akinek szemüvege van, azt olvastathatja az orvos szemüveggel és anélkül is, majd különböző erősségű próbalencsék közül kiválasztja azt, amelyikkel az illető szeme éleslátóvá tehető. Ugyanez a menete a közeli látás vizsgálatának is.
A látásélesség vizsgálata történhet ún. objektív módon is, ilyenkor nem a betegnek kell megmondania, hogy mikor lát élesen, hanem vagy az orvos (a beteg előtt ülve, és a szemébe világítva), vagy egy számítógép (automata refraktométer) méri meg a szem fénytörését. A legmegbízhatóbb megoldás általában az, ha valamelyik objektív módszert az olvasási próbával egészítik ki.
Amennyiben szükségesnek véli, az orvos szemtükörrel vagy réslámpával meg tudja vizsgálni a szem belsejét, és esetleg további vizsgálatokat (például szemnyomásmérést vagy látótérvizsgálatot) is végeztethet. Ezekkel az esetlegesen fennálló egyéb problémák is kiszűrhetők.
Válassza a legmegfelelőbb szemüveget!
Ez a felszólítás furcsának tűnhet, hiszen a szemész a vényre felírja (vagy a látszerész beméri), kinek milyen szemüvegre van szüksége. Ez természetesen igaz a törőerőt (tehát a dioptriát) illetően, azonban ez még nem minden.
Laikus számára átláthatatlanul széles választék áll rendelkezésre szemüvegekből. Itt most nem a keret divatos tervezésre kell gondolni, hanem a lencse optikai, fizikai kialakítására. A fennálló látásprobléma igénye szerint eltérő optikai kialakítású lencsék léteznek. Az egyfókuszú lencsék egész területén egy állandó dioptria található, míg a többfókuszúaknál változik a törőerő. Ide tartoznak a bi- és trifokálisok (közeli, közepes és távoli látáshoz elkülönített területen más-más dioptria található) és a progresszív lencsék (ezekben a közelitől a távoli korrekcióig fokozatos az átmenet.) Nem mindenki tud hozzászokni egyik vagy másik típus viseléséhez, a megfelelő változatot mindenkinek magának kell kitapasztalni. Ehhez sok türelemre, és egy megbízható látszerészre van szükség.
Anyagát tekintve üveg és műanyag megoldások léteznek, utóbbiakból könnyebb, vékonyított lencsék is kialakíthatók. Különböző bevonatokkal lehet kezelni ezeket: például színezett, vagy éppen fény hatására sötétedő, UV-sugárzást kiszűrő, karcolódástól védő vagy tükröződést megakadályozó rétegek kerülhetnek a lencse felületére. Az anyagi megfontolások mellett az életmód, a munkavégzés, az aktivitás fajtája szerint egyénenként más-más megoldás a legmegfelelőbb.
Olvasószemüveget készen is lehet vásárolni. Az előre gyártott lencsék olcsóbbak, könnyen beszerezhetőek, azonban van egy hátrányuk: nem nyújtanak egyénre szabott megoldást, ezért használatuk során fejfájás, szemfáradtság, rossz közérzet alakulhat ki. Ráadásul néha az előre gyártott lencse minősége sem megfelelő, és ami még fontosabb: aki üzletben vásárolja a szemüvegét, az kihagyja az orvosi vizsgálatot.
Kezelje helyesen kontaktlencséjét!
A kontaktlencsének sok előnye van a szemüveggel szemben: teljesebb látóteret, pontosabb térlátást biztosít, sokan kényelmesebbnek érzik viselésüket, aktív mozgás vagy sportolás esetén biztonságosabbak, egyesek esztétikai szempontból is megfelelőbbnek tartják.
Az egyes lencse típusok más-más előnyökkel rendelkeznek. A lágy lencsék gyorsan megszokhatók, könnyen felhelyezhetők, nagyon kényelmesek, és biztosan a helyükön maradnak. A gázáteresztő lencsék viszont valamivel kevesebb ápolást igényelnek, ritkábban képződik rajtuk szennyező lerakódás, nem annyira sérülékenyek és rövid ideig tartó kiszáradás sem teszi tönkre ezeket. A rövid idő után eldobandó lencséken kevésbé képződnek lerakódások és szennyeződések, és valamivel kevesebb ápolást igényelnek, míg a hosszabb távú lencsék olcsóbbak, de több törődést igényelnek.
Mindenki, aki szeretne kontaktlencsét hordani, szemész szakorvos vizsgálata alapján dönthet emellett. A szemész az egyén látásának és életmódjának legmegfelelőbb típust tudja ajánlani. A kontaktlencse használata ellenjavallt bizonyos szemészeti betegségek esetén.
A kontaktlencse-viselés bizonyos fokú önfegyelmet, rendszeres, napi higiénés rutin kialakítását és betartását igénylő feladat. A gondatlan ápolás, a higiénés szabályok be nem tartása, a helytelen felhelyezési és levételi technika, a túlhordás, a szemészeti ellenőrzés elmulasztása súlyos szemészeti problémák forrása lehet.
Érdeklődjön részletesen, és fontolja meg alaposan a műtéti megoldást!
Látásélesség-javító (ún. refraktív) műtét is többféle létezik már. Leggyakoribbak napjainkban az excimer lézeres beavatkozások. Ezeknek több típusa is ismert (PRK, LASIK és LASEK), amelyek közös jellemzője az, hogy a szaruhártya felszíni görbületének módosítása útján éles látást biztosítanak szemüveg vagy kontaktlencse viselése nélkül.
Sokak számára ez nagyon vonzó lehetőségnek tűnik, ám a műtét elvégzésének szigorú kritériumai vannak. Csak megadott dioptria tartományon belüli eltérések (-12 és +6 D között) korrigálhatók így, és életkori megszabások is vannak. Rövid- illetve távollátás, asztigmia kezelésére kiválóan alkalmasak ezek a műtétek, az öregszeműség kezelésére viszont nem használhatók. Egyes szemészeti vagy belgyógyászati betegségek kizáró tényezőként szerepelnek.
Aki szeretne látásjavító műtétet, annak részletes szemészeti kivizsgáláson kell keresztül mennie. Ennek során a látásélesség mellett számos más tényezőt is felmérnek. A vizsgálati eredmények birtokában az alkalmasság eldöntése, és a beteg számára legalkalmasabb kezelési eljárás kiválasztása a szakember feladata.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mint minden műtéti beavatkozásnak, a lézeres látásjavításnak is vannak kockázatai, ritkán szövődmények is kialakulhatnak. Az anyagi megfontolások mellett tehát az összes egyéb információ birtokában, az orvossal minden részletet megbeszélve, reális elvárásokat kialakítva kell elhatározásra jutni.
Dr. Heksch Katalin
