Létezik egy kísérleti rákgyógyszer, amely patkányokban csökkenti a daganatok méretét, ráadásul mellékhatások nélkül. A kutatók már az emberi klinikai kipróbálást tervezik, ennek lefolytatása azonban évekbe telhet. A Nature című folyóirat beszámolója szerint eközben haldokló rákbetegek elkezdték szedni az engedélyezés nélküli szert, és az interneten gyűjtik eredményeiket.
Ajánló
Korábban:
Az emlőrák megelőzése már nem a jövő
Károsíthatja a csontokat az egyik rákgyógyszer
Rákgyógyítás: kinek jusson korszerű gyógyszer?
Újabb rákgéneket sikerült azonosítani
Miért nem lesz minden anyajegyből daganat?
Új tudományos felfedezés - kutatóorvosok a rák gyógyításáért
Idén januárjában a University of Alberta (Edmonton, Kanada) kutatócsoportja Evangelos Michelakis vezetésével a diklór-acetát jelentős rákellenes hatásáról számolt be a Cancer Cell című tudományos folyóiratban. A DCA egy egyszerű felépítésű, kisméretű molekula, amely az ún. mitokondriumok - a sejtek energiatermelő központjai - egyik enzimének gátlásán keresztül fejti ki hatását (cikkünk végén részletes háttérinformáció található a DCA-ról.) A vegyületet már évek óta vizsgálják különböző mitokondriális betegségek modellkísérleteiben, azonban gyógyszerként eddig még nem nyert engedélyezést.
A mitokondriumok a programozott sejthalál (szakkifejezéssel az apoptózis) szabályozásáért is felelősek. Michelakis felvetette, hogy a daganatsejtek talán gátolják saját mitokondriumaikat annak érdekében, hogy megakadályozzák a sejthalált, a DCA-val viszont ismét aktiválni lehetne ezeket a sejtalkotókat és így az apoptózist. Ezért a kutatók DCA-t adagoltak az emberi tüdőrák modellezésére alkalmazott patkányoknak. A daganatok növekedése egy héten belül megállt, három hónappal később pedig a kezelés nélkül hagyott állatoknál tapasztalható méret felére zsugorodott a DCA-val kezelt rágcsálókban a daganat - számol be az eredményekről a Nature.
Más kísérleti vegyületekkel is tapasztaltak hasonló hatást állatoknál, de a DCA mind közül kiemelkedik azzal, hogy az eddigi adatok szerint érintetlenül hagyja az egészséges sejteket. Korábbi, más jellegű betegség kezelésénél történt emberi alkalmazás során viszonylag biztonságosnak bizonyult, szájon át adható, és könnyen behatol a szövetekbe.
Az egyesek által máris csodaszerként emlegetett vegyület rákgyógyszerré fejlesztésével kapcsolatban azonban nehézségek merültek fel. Mivel a közismert szerkezetű DCA-t már évek óta vizsgálják, a molekula nem szabadalmaztatható, ezért a profitorientált gyógyszergyárak nem érdekeltek egy konkrét gyógyszer igen költséges kifejlesztésében és engedélyeztetésében. Ezért Michelakis most támogatókat keres annak érdekében, hogy saját, kisméretű klinikai kipróbálásba kezdhessen néhány hónapon belül.
Akiknek minden nap számít - rákbetegek kezdeményezése
Mindeközben Jim Tassano, egy kaliforniai vállalkozó, aki haldokló barátja számára keresett alternatív rákterápiás gyógymódokat, rábukkant a DCA-ra. Egy hatásos, biztonságos szert keresett, amelyet könnyű beszerezni: a DCA éppen megfelelt elképzeléseinek. Ezért vegyszergyártó cégektől rendelt belőle egy kisebb mennyiséget, majd egy vegyésszel kidolgoztatta a vegyület otthoni előállításának módszerét.
Tassano két internetes oldalt is indított idén februárban. Az elsőn (thedcasite.com) a DCA-val kapcsolatos információk és egy betegeknek fenntartott chat-szoba található. A másikon pedig (buydca.com) Tassano a saját gyártmányú DCA-t árulja - azzal a megjelöléssel, hogy az állatorvosi célokra szolgál, mivel az Egyesült Államokban az emberi használatra szánt gyógyszereknek gyógyszerhatósági (FDA) engedéllyel kell rendelkezniük. Tassano azonban meg van győződve arról, hogy a betegek világszerte nem állatoknak, hanem saját részükre vásárolják a szert. Állítása szerint néhány száz ember vásárolt már az ő weboldalán keresztül. A thedcasite.com című oldalon számos - Tassanótól, vegyszergyáraktól vagy más forrásból beszerzett - DCA-t szedő beteg számol be előnyös tapasztalatairól.
Közülük néhányan azt tervezik, hogy adatbázist hoznak létre Tassano weboldalán annak érdekében, hogy a DCA-val kapcsolatos eredményeket rendszerezettebb formában gyűjthessék. Terveik szerint a rák típusát, egyes orvosi adatokat és az adagolást kellene közzétenni - mondja az egyik szervező, a seattle-beli Susan Hirasawa, aki előrehaladott emlőrákban szenved. Elmondása szerint ez nem egy hivatalos klinikai vizsgálat, csak információval szeretnének szolgálni mások számára, akik DCA-t szednének.
Kísérleti szerek haldoklóknak? - Érvek és ellenérvek
Michelakis és más kutatók aggasztónak tartják a betegek kezdeményezését. Rámutatnak: annak ellenére, hogy a DCA általánosságban biztonságosnak tűnik, egy korábbi humán kipróbálást le kellett állítani, mert a DCA-t kapó betegeknél perifériás idegkárosodás lépett fel (Neurology 66, 324-330; 2006). Véleményük szerint kontrollcsoport nélkül nem lehet majd megmondani, vajon a betegek állapotában esetleg tapasztalt javulást ténylegesen a DCA okozta-e. Ráadásul a nem gyógyászati célra gyártott vegyület veszélyes szennyeződéseket is tartalmazhat.
Michelakis véleménye szerint a betegek kezdeményezése rombolja egy szabályos klinikai vizsgálat lefolytatásának esélyét, és teljes egészében negatív fejleménynek tekinti azt. Elmondása szerint a betegek aláássák a kontrollált klinikai vizsgálatért tett erőfeszítéseket, például azáltal, hogy ha egyeseknél káros mellékhatások lépnek fel, akkor a szer rossz hírnévre tesz szert. Az FDA szóvivője a Nature-nek elmondta: hivataluk kivizsgálja az esetet.
Állandó a harc az engedély nélküli kísérleti szerekhez azonnali hozzáférést követelő haldokló betegek és az elővigyázatosságot, illetve a klinikai vizsgálatokat sürgető orvosok között. A betegek azzal érvelnek, hogy ők nem várhatnak évekig a kutatási eredményekre, ezért joguk van az engedély nélküli szerekhez hozzáférni, tekintet nélkül az esetleges kockázatokra.
Azonban vannak ellenérvek is. A klinikai vizsgálat fázisába lépő rákgyógyszer-jelöltek kb. 95%-a végül nem nyer engedélyezést, sokuk azért, mert emberben mégsem bizonyulnak hatásosnak, vagy nem biztonságos az alkalmazásuk. Így a betegek saját életük megrövidítését, vagy hátralévő napjaik kellemetlenebbé tételét kockáztatják. George Annas, a Boston University bioetikai szakértője így vélekedik: "A betegek azzal érvelnek: Ugyan mit veszíthetek? Az igazság az, hogy a hátralévő életüket veszthetik."
Megfontolandó továbbá az is, hogy ha a betegek szabadon hozzáférnek a DCA-hoz - vagy más nem engedélyezett szerhez -, akkor nem lesz semmi, ami a klinikai vizsgálatokban való részvételre ösztönözze őket. Összességében több betegen segít az, ha az engedély nélküli gyógyszerekhez korlátozott marad a hozzáférés, és lefolytatják a megfelelő vizsgálatokat - érvelnek az etikai szakértők.
Peter Jacobsen, a University of Michigan etikai és egészségügyi jogi szakértője kételkedik abban, hogy a betegek kezdeményezéséből bármi jó származhat. Állítása szerint a betegek annyira kétségbeesetten akarnak eredményt elérni, hogy semmi esély nincs arra, hogy elfogulatlan eredményeket közöljenek, és semmilyen módszer nem biztosítja beszámolóik pontosságát. "Én személy szerint nem bízom ezekben az adatokban" - mondja. "Éppen elég nehéz megbízni bennük egy klinikai vizsgálat esetén is, hát még így."
Dr. Heksch Katalin írása a Nature alábbi cikke alapján készült:
Cancer patients opt for unapproved drug (Nature 446, 474-475; 2007. március 29.)
Egy hazai vélemény
"A cikkben említett kezdeményezés, mely a betegek részéről indult - még ha emberileg érthető is -, a többség számára biztos, hogy káros. Ma a gyakorló orvos számára elképzelhetetlen, hogy a megfelelő evidenciák nélkül bármilyen készítményt adjon betegének. A szükséges evidenciák pedig csak megfelelően tervezett és ellenőrzött klinikai vizsgálatok alapján szerezhetők meg. A készítményhez való széleskörű hozzáférhetőség, ellehetetleníti e vizsgálatok elvégzését. Ezért olyan nagy a felelőssége a média nyilvánosságát befolyásoló szakújságíróknak, kutatóknak és gyógyító orvosoknak. Felesleges időnek előtte túlzott nyilvánosságot adni olyan bizonytalan kimenetelű terápiás eljárásoknak, melyek hatásossága még bizonyítást igényel. Sajnos az ilyen fajta "csodaszerek" hazánkban is a betegek féktelen vámszedői. Addig, amíg nem bizonyosodott be egy készítmény hatásossága, nem tekinthető gyógyszernek, használata pedig nem szolgálja sem a mostani betegek, sem a jövendőbeli betegek érdekeit" - mondta Bodoky György professzor.
A Nature által ismertetett helyzetről megkérdeztünk egy hazai szakembert is. Mint azt Prof. Dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológusok Társaságának elnöke elmondta, emberileg teljesen érthető, hogy egy végstádiumba került beteg számára minden reményt jelentő szalmaszál kapaszkodót jelenthet. A szakember szerint ugyanakkor világosan kell látni, hogy egy valóban végstádiumú beteg semelyik "csodaszertől" nem remélheti gyógyulását. Nagyon fontos kérdés a kezelőorvos felelőssége, hiszen az ő kötelessége, hogy az általa kezelt, majd gondozott beteg az esetleges halál lehetőségét is megpróbálja elfogadni.
"A cikkben említett kezdeményezés, mely a betegek részéről indult - még ha emberileg érthető is -, a többség számára biztos, hogy káros. Ma a gyakorló orvos számára elképzelhetetlen, hogy a megfelelő evidenciák nélkül bármilyen készítményt adjon betegének. A szükséges evidenciák pedig csak megfelelően tervezett és ellenőrzött klinikai vizsgálatok alapján szerezhetők meg. A készítményhez való széleskörű hozzáférhetőség, ellehetetleníti e vizsgálatok elvégzését. Ezért olyan nagy a felelőssége a média nyilvánosságát befolyásoló szakújságíróknak, kutatóknak és gyógyító orvosoknak. Felesleges időnek előtte túlzott nyilvánosságot adni olyan bizonytalan kimenetelű terápiás eljárásoknak, melyek hatásossága még bizonyítást igényel. Sajnos az ilyen fajta "csodaszerek" hazánkban is a betegek féktelen vámszedői. Addig, amíg nem bizonyosodott be egy készítmény hatásossága, nem tekinthető gyógyszernek, használata pedig nem szolgálja sem a mostani betegek, sem a jövendőbeli betegek érdekeit" - mondta Bodoky György professzor.
Háttérinformáció a hatóanyagról
Két olcsó vegyület segíthet a daganatos betegségek legyőzésében - A mitokondrium az onkoterápia kulcsa? címmel a Medical Tribune című, magyar nyelven is megjelenő orvosi lap Dr. Varga Zoltán alábbi írását közli az új rákellenes hatóanyagról.
Lehet, hogy mégsem a mutációkban, hanem az anyagcserezavarok terén kell keresnünk a hatékony daganatterápia kulcsát? A régóta ismert - és laktátacidózis kezelésére már alkalmazott - olcsó diklór-acetát (DCA) a mitokondriumra hatva többféle tumorsejt elpusztítására képes - állítják a University of Alberta (Edmonton) kutatói rosszindulatú tüdő-, emlő és agydaganatos sejtvonalakon végzett vizsgálataik eredménye alapján (Cancer Cell 2007;11:37-51). Ráadásul az egészséges sejteket nem károsítja, mellékhatásai - fájdalom, zsibbadás, járászavar - pedig eltörpülnek a gyógyulás lehetősége mellett.
Sok ép sejttel ellentétben a daganatokban nagy a mitokondriumok membránpotenciálja, a kulcsfontosságú Kv1.5 káliumcsatorna pedig alig expresszálódik. Mindez együtt vezet oda, hogy a tumorsejtek ellenállnak az apoptózisnak.
A DCA gátolja a mitokondriális piruvát-dehidrogenáz kináz (PDK) enzimet, növeli a sejtorganellum H2O2-tartalmát és aktiválja a káliumcsatornát. Mindez azonban nem érvényes az egészséges sejtekre, csak a rákosan elfajultakra, ez lehet a szelektivitás alapja. Az eredmény az apoptózis folyamatának beindulása, a proliferáció mérséklődése, a tumor növekedésének elmaradása, sőt teljes visszafejlődése.
A klinikai vizsgálatok valószínűleg jótékonysági szervezetek, egyetemek vagy az állam támogatásával zajlanak majd, ugyanis a gyógyszervállalatok számára a szer nem jelent üzletet, mivel nincs szabadalma - fűzi kommentárként a hírhez a New Scientist című tudományos hetilap január 20-i száma.
Lehet, hogy mégsem a mutációkban, hanem az anyagcserezavarok terén kell keresnünk a hatékony daganatterápia kulcsát? A régóta ismert - és laktátacidózis kezelésére már alkalmazott - olcsó diklór-acetát (DCA) a mitokondriumra hatva többféle tumorsejt elpusztítására képes - állítják a University of Alberta (Edmonton) kutatói rosszindulatú tüdő-, emlő és agydaganatos sejtvonalakon végzett vizsgálataik eredménye alapján (Cancer Cell 2007;11:37-51). Ráadásul az egészséges sejteket nem károsítja, mellékhatásai - fájdalom, zsibbadás, járászavar - pedig eltörpülnek a gyógyulás lehetősége mellett.
Sok ép sejttel ellentétben a daganatokban nagy a mitokondriumok membránpotenciálja, a kulcsfontosságú Kv1.5 káliumcsatorna pedig alig expresszálódik. Mindez együtt vezet oda, hogy a tumorsejtek ellenállnak az apoptózisnak.
A DCA gátolja a mitokondriális piruvát-dehidrogenáz kináz (PDK) enzimet, növeli a sejtorganellum H2O2-tartalmát és aktiválja a káliumcsatornát. Mindez azonban nem érvényes az egészséges sejtekre, csak a rákosan elfajultakra, ez lehet a szelektivitás alapja. Az eredmény az apoptózis folyamatának beindulása, a proliferáció mérséklődése, a tumor növekedésének elmaradása, sőt teljes visszafejlődése.
A klinikai vizsgálatok valószínűleg jótékonysági szervezetek, egyetemek vagy az állam támogatásával zajlanak majd, ugyanis a gyógyszervállalatok számára a szer nem jelent üzletet, mivel nincs szabadalma - fűzi kommentárként a hírhez a New Scientist című tudományos hetilap január 20-i száma.
