Kínában, ahol az orvosok már szinte rutinszerűen transzplantálják a legkülönfélébb sejttípusokat, köztük különféle őssejteket, csak 2008-ban történik meg az első szervezett vizsgálatsorozat ezen a téren - írja a Nature. A cikk kapcsán hazai szakemberek véleményét idézzük.
Ajánló
Részletesen az őssejtekről a Babázó rovatában
Korábban:
Az 1-es típusú cukorbetegség kezelése őssejtekkel: biztató eredmények
Sejtátültetéssel is megállítható lenne a látásromlás
A világ első idegi őssejt-átültetése
Szívbillentyűt hoztak létre magzatvízből vett őssejtekből
Hazai tapasztalatok az őssejt-beültetésről
Új lehetőség az izomsorvadás őssejtekkel történő gyógyítására
Videó ajánló
A betegek részéről azonban olyan óriási az elvárás ezen a területen, hogy néhány országban szinte vaktában, kellő megalapozottság nélkül kezdték alkalmazni az őssejteket az utóbbi években. "A világ őssejtkutatói és orvosai minden erőfeszítéssel azon dolgoznak, hogy az évek óta végzett kísérletekből minél hamarabb biztonságos gyógyító eljárás születhessen. Néhány, kevésbé szigorúan szabályozott országban azonban egyelőre sokkal inkább bizonytalan emberkísérletekről van szó" - mondta a közelmúltban Dr. Regéczy Nóra, az Országos Gyógyintézeti Központ köldökzsinórvér őssejtbankjának vezetője az [origo] vendégszobájában.
"Nagyon fontos lenne, hogy a humán beültetések kellően ellenőrzött körülmények között történjenek, és pontosan megismerhetőek legyenek a módszerek és a beültetett sejtek. Éppen ez a Kínában, Oroszországban és még ki tudja hol zajló emberi őssejtbeültetéses kísérletek legnagyobb hiányossága: nem lehet tudni, hogy pontosan milyen sejteket ültetnek be, milyen módszerrel, és hogy hány sikertelen próbálkozásra jut egy, a kirakatba állított csodálatos gyógyulás - mondta korábban Madarász Emília, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének szakembere az [origo]-nak.
Tény, hogy Kínában a rengeteg beavatkozás miatt legalább sok tapasztalatra tehetnének szert az orvosok és a kutatók, a fentiek miatt a terület mégis kaotikus. Ezen próbál meg változtatni Wise Young Hong Kong-i származású neurológus, aki nagy fába vágta a fejszéjét: összehangolná a transzplantációkat végző kínai orvosok munkáját. Az általa létrehozott, China SCINet névre keresztelt Hong Kong-i székhelyű hálózat első feladata egy 2008-ban induló őssejtterápia "normális" klinikai próbáinak megszervezése. Négyszáz beteg sérült gerincébe ültetnek majd be köldökzsinórvérből származó őssejteket, s a betegek fele az idegsejtek növekedését serkentő lítiumot is kap. A vizsgálat célja igazolni a feltevést: az őssejtek - mintegy "pilléreket" képezve a sérült gerincvelői szakaszon - lehetővé teszik, hogy az idegsejtek nyúlványai áthidalják és ezáltal regenerálják a károsodott részeket.
A 2008-as kombinált terápiás vizsgálatot előzetes tanulmányok fogják felvezetni mind a lítiumos kezelések, mind a köldökzsinórvér-őssejtterápia kapcsán. A hálózat jelenlegi húsz központja már megfigyeléseket végez azokon betegeken, akik a jövőben részt vesznek az említett vizsgálatban. Az egységes előkészítés érdekében Kína mintegy hatvan legjobb ortopéd- és gerincsebésze gyűlt össze a közelmúltban az ország délnyugati részén fekvő tartományi főváros, Kunming egy katonai kórházában. Noha több mint három napot vett igénybe, a szakemberek a tudományos értekezlet végére együttesen alakítottak ki egy közös stratégiát a beavatkozás elvégzésére.
Miért nem közlik az eredményeket?
Kínában - és más országokban, például Oroszországban, Ukrajnában - sokkal több betegségben, néha gátlástalanul próbálkoznak új, esetleg veszélyes beavatkozásokkal is. Fontos lenne egységes szabályok betartása, vagy legalább az eredmények közreadása onnan is. Mivel az ilyen klinikáknak igazi szakmai közleményei nem ismertek, pontos véleményt mondani nem tudok. De az etikai gond kettős: ha valóban tudnak valamilyen csodát, akkor miért nem teszik elérhetővé a szakma, és így a betegek széles köre számára? Ha nem tudnak ilyet, akkor közönséges sarlatánok, akik a betegek pénzét elvéve végeznek emberkísérleteket - mondta olvasóink kérdéseire Dr. Sarkadi Balázs akadémikus, a volt Országos Gyógyintézeti Központ nemzetközileg elismert őssejtkutatója az [origo] vendégszobájában.
A jelenleg az USA-ban kutató Young elmondása szerint két fő oka van annak, hogy Kínában szeretne dolgozni. A gerincvelői bántalmakkal élő betegek száma folyamatosan növekszik az elmúlt évtized során az országban. A kutató ezt az autópiac növekedésével és a betegek túlélését jelentősen meghosszabbító, magas szintű betegellátással magyarázza. Kínában jelenleg több ilyen beteg ember él, mint bármely más országban. A másik ok, hogy ott gyorsan és olcsón lehet a kísérleteket kivitelezni. A viszonylag kevés kórházban sok beteg gyűlik össze. "Betegek százaival vagy ezreivel találkozhatsz egyetlen ilyen központban" - mondja Young. A szóban forgó műtétek költsége pedig egy beteg esetében várhatóan 20 000 amerikai dollár lesz, ami nagyjából egyötöde az amerikai áraknak - írja a Nature 2007. március 29-i száma (Chinese network to start trials of spinal surgery).
Korábban úgy gondolták, hogy a szöveti őssejtek elkötelezettek egy bizonyos fejlődési irányba, vagyis hogy egy bizonyos típusú felnőtt őssejtből kizárólag a megfelelő szövetféleség sejtjei alakulhatnak ki: például a vérképző őssejtek csak a vér sejttípusaivá fejlődhetnek. Az elmúlt évek kutatásai során azonban mindinkább előtérbe került az az elmélet, hogy lehetséges a szöveti őssejtek átalakulása. A szöveti őssejtek egy részének "rugalmassága" (ún. plaszticitása) nagyobb lehet, mint korábban gondolták: az "alaphelyzettől" eltérő szöveti környezetben az "alapprogramjuktól" eltérő sejtekké fejlődhetnek. A beültetés után egyrészt ez hozhat javulást. A másik lehetőség, hogy a beültetett őssejtek serkentik a szervezet saját regenerációs folyamatait.
Meglepő módon Kínában, ahol az orvosok már szinte rutinszerűen transzplantálják a legkülönfélébb sejttípusokat, ez a kísérlet lesz az első szervezett vizsgálatsorozat. Hongyun Huang például - a beinjingi Chaoyang Kórház híres sebésze, aki egyébként Young tanítványa volt - műtétek százait hajtotta már végre (Nature 437, 810-811; 2005 and 440, 850-851; 2006). Most ún. magzati Schwann-sejtekkel, magzati szaglóhámsejtekkel és ezek kombinációjával végez kísérleteket, amelyeknek - elmondása alapján - megvan a stabil, tudományos alapjuk. Kritikusai azonban szkeptikusak. Szerintük általánosan jellemző a kínai orvosok munkájára, hogy megelégszenek a betegek által megerősített sikerekkel, s nem követik nyomon azok felépülését, gyógyulását. "Huang sokszor próbálkozhat" - jegyzi meg rosszallóan James Guest neurológus, a Miami Egyetem gerincvelői bántalmakkal foglalkozó kutatóközpontjának munkatársa, utalva a betegek számára, akikkel Huang kapcsolatba kerülhet.
Az első szervezett kínai őssejtvizsgálatban a köldökzsinórvérből kinyert őssejteket alkalmazzák
Guest azonban reméli, hogy Young hálózata egységesíti majd a gerincműtéteket Kínában, hozzátéve, hogy "a vállalkozás sikere a tudományosan hitelt érdemlő nemzetek közé emelheti az országot". Young hírneve mindenképpen garanciát jelent a szakemberek szemében. "Nem kétséges, hogy ő képes végrehajtani egy klinikai vizsgálatot" - mondja John Steeves, az International Collaboration On Repair Discoveries ("nemzetközi együttműködés a gyógyításért") nevű szervezet igazgatója.
Most azonban amellett, hogy a kezeléseknek magas szintűnek és következetesnek kell lennie, a kínai szakembereknek nagy gondot kell majd fordítaniuk a betegek utókezelésére is. Guest egyébként attól tart, hogy eredményeik közzététele kapcsán a kínaiak már nem lesznek olyan lelkiismeretesek. Más, gerincvelő bántalmakkal foglalkozó klinikusok pedig azt szorgalmazzák, hogy a lítium hatásaival, illetve a köldökzsinórvér-őssejtekkel kapcsolatban sokkal több, állatkísérletekből származó információra lenne szükség az emberi próbák megkezdéséig.
[origo] egészség
