2007. április 26., csütörtök, 8:20
A normál testsúly meghatározása leggyakrabban az úgynevezett BMI-vel (testtömegindex) történik. A BMI normál értéke 20-25 között van. Soványságról akkor beszélhetünk, ha valakinek a testtömegindexe 20-18 közötti, a 18 alatti érték pedig a kórosan sovány kategóriát jelenti: a testsúly ebben az esetben megközelítőleg 20%-kal alacsonyabb a normálisnál. A soványságot minden esetben meg kell különböztetni az alultápláltságtól.
A soványság oka
Az alacsony testsúly nem jelent minden esetben betegséget. Egészséges embereknél az alacsonyabb testtömeg genetikai adottság vagy alkati sajátosság miatt állhat fenn. Sovány szülők, nagyszülők esetében a családtagok, gyermekek is örökölhetik ezt az adottságot: megfelelő táplálkozás és életmód mellett a normálisnál kb. 10%-kal kisebb testsúly még kedvező is lehet szervezetük egészséges működéséhez, bár egyes embereket külső megjelenésükben zavarhat ez az állapot.
A soványság kialakulhat helytelen táplálkozási szokások - kismennyiségű étel fogyasztása, rendszertelen étkezés, alkoholizmus - következtében is, de az alacsony testsúly számos betegség kísérő tünete is lehet. Ebben az esetben alultápláltság (malnutríció) jön létre, amelyre bizonyos nélkülözhetetlen tápanyagok hiánya a jellemző. Az anorexián kívül kóros alultápláltsági állapotot okozhatnak a különféle emésztési és felszívódási zavarok, a hormonális- és anyagcsere-betegségek, a szív-, vese-, máj- vagy hasnyálmirigy-betegség, a gyulladásos bélbetegségek, a táplálékallergia, a gluténérzékenység, a refluxbetegség, a daganatos megbetegedések, a cisztás fibrózis vagy a depresszió. Az egyes tápanyagok hiánya tovább ronthatja a fennálló betegséget és a beteg állapotát. Kóros tápláltsági állapot alakulhat ki továbbá, ha a naponta elfogyasztott táplálék valamilyen okból nem fedezi a szervezet energiát biztosító (fehérje, zsír és szénhidrát) és az energiát nem adó (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, víz) tápanyagainak szükségletét. A kiváltó okok között szerepelhet még gyógyszerszedés miatti étvágytalanság és a fogyókúra, amennyiben rövid időn belül történő nagyobb mértékű testsúlycsökkentést eredményez. Alultápláltság esetén az alapbetegség gyógyításával érhető el a hízás.
Hízókúra, roborálás
Hetente fél kilogramm testsúlygyarapodásnál többre nem kell törekedni, mivel nem szabad megterhelni a szervezetet. Növelni kell az étrendben a fehérjék, a zsiradékok és a szénhidrátok mennyiségét, mert ez adja a többletenergiát. Ha napi 500 kcal-val fogyasztunk többet, mint amennyit a szervezetünk felhasznál, akkor elérhetjük a megközelítőleg heti fél kilogrammos súlygyarapodást, de oda kell figyelni a mikrotápanyagok és a napi 1,5-2 liter folyadék felvételére is, amelyeknek kiemelkedő szerepük van az energiát adó tápanyagok hasznosulásában.
Fontos a rendszeres, naponta többször, ötször vagy hatszor történő étkezés, de nem szabad túlterhelni az emésztőrendszert. A tízórai és az uzsonna lehet például gyümölcs vagy gyümölcsturmixok, illetve olajos magvak kis mennyiségben. Az étrend tartalmazzon utóvacsorát is, ami lefekvés előtt fél órával kis mennyiségű étel fogyasztását jelenti (például egy doboz kefir, két darab keksz, egy darab zsírszegény kockasajt, egy lágy tojás, stb). A tányérra mindig kis adagokat kell tenni, mert a nagyobb adag étel látványa elveheti étvágyunkat. Ne édesítsük túl az ételeket, és erős, csípős fűszereket sem ajánlatos használni, de a többi, főleg zöld fűszer használata előnyös, mivel javítják az étvágyat, az ízetlen étel pedig rontja az evés élvezetét.
A roboráló (feltápláló) étrend energia- és fehérjegazdagságot jelent. Ez az egészséges, de hízni vágyó emberek esetében, illetve betegség esetén is - a beteg állapotától függően - naponta 2300-3300 kcal kalóriafelvételt jelent. Ezen belül a fehérje és az összetett szénhidrátok mennyiségét kell megemelni (fehérje: 1-1,2 g/ttkg, szénhidrát: 350-500 g/nap). A zsiradékok felhasználásával nem szabad túlzásokba esni: mennyiségük ne haladja meg a napi energiaszükséglet 30 %-át. Elsősorban növényi olajokat lehet használni, amelyek vitaminokat tartalmaznak, előnyös az esszenciális zsírsavösszetételük és nem tartalmaznak koleszterint.
Az étrendben a fehérjét tejjel, tejtermékekkel, tojással, hússal, halhússal, húskészítményekkel, növényi fehérjékkel és fehérjealapú tápszerekkel biztosíthatjuk. Szerepeljen a menüben minél többször zöldség- és főzelékféle, burgonya, rizs, gyümölcsök, kenyér és tésztafélék. A friss gyümölcsök és zöldségek segítik a szervezet vitamin-, ásványi anyag- és nyomelem-ellátottságát. A pektint tartalmazó gyümölcsök és zöldségek biztosítják az emésztéshez szükséges élelmi rostokat is. Hízókúrában, roboráláskor a túlzott mértékű rostfogyasztás nem ajánlott. A túlzott cukorral történő ízesítést kerülni kell, mert csak az "üres" kalóriát növeli, nem tartalmaz tápanyagokat.
Az ételek dúsítása különféle tápanyagokkal
Fehérjék:
Az ételeket dúsíthatjuk különböző élelmiszerekkel, amelyek kis mennyiségben belekeverhetők a főtt ételbe, így kisebb adag fogyasztásakor is több energiát tartalmaz az ebéd, vagy a vacsora. Erre alkalmas a fehérjék közül például a felvert tojás, amit bele lehet csurgatni a főzelékbe folyamatos keverés mellett. Alkalmazhatunk még reszelt tojásfehérjét és sajtot, tejport vagy darálthúst és belsőséget (például máj).
Zsiradékok:
Például: kefir, joghurt, tejföl, folyékony tejszín, margarin, vaj, majonéz (salátákhoz), zsíros tejpor. Ezeket levesekhez, főzelékekhez, házi szendvicskrémekhez adhatjuk hozzá. A felhasznált zsiradék mennyisége ne legyen sok, mert hasmenést okozhat.
Szénhidrátok:
Méz, cukor (kis mennyiségben). A túl sok egyszerű cukor használata, illetve fogyasztása nem előnyös, mert átmeneti jóllakottságérzetet okoz, és a hízni vágyó nem kíván majd más, egészségesebb ételt. Az ételek dúsíthatók még lisztekkel, keményítővel, áztatott, kinyomkodott zsemlével és kenyérrel.
Tápszerek:
A hízókúra során jó hatást érhetünk el a különböző összetételű tápszerek használatával. A klinikai tápszerek kis mennyiségben és megfelelő összetételben tartalmazzák a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat. Az energiát adók mellett a vízben oldódó és a vízben nem oldódó vitaminok és a szükséges ásványi anyagok is megtalálhatók bennük. Kaphatók például ízesített és ízesítés nélküli tápszer italok, amelyek ízlés szerinti kiválasztással két étkezés között is fogyaszthatók. A tápszerporok ízesítés nélküliek, belekeverhetők az ételbe, melynek növelik a tápanyag-összetételét, de nem változtatják meg az étel ízét, jellegét. Ajánlottak például burgonyapürébe, főzelékekbe, mártásokba, turmixokba, töltelékekbe, palacsintába és vagdalt húsokba.
A rendszeres testmozgásról se feledkezzünk meg
Az alkati, nem betegségből eredő sovány embereknek a hízás érdekében - a megemelt energiafelvétel mellett - fontos kiegészítő a rendszeres testmozgás és fizikai aktivitás is. Könnyű, akár otthon is végezhető sportolási módot érdemes választani és naponta minimum fél órát mozogni. A rendszeres mozgás növeli az éhségérzetet és emeli a szervezet kalóriaigényét.
Az alultáplált, valamilyen betegségben szenvedő betegek roborálása, testsúlyuk növelése nagyon fontos kiegészítője az alapbetegségek orvosi kezelésének. Amennyiben azonban a soványság nem betegségből ered és nem is kórosan sovány valaki, akkor nem érdemes mindenáron hízásra ösztönözni magunkat.
Nógrádi Katalin
dietetikus
