Az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatócsoportja a koponyán keresztül végzett mágneses stimuláció segítségével vizsgálja azokat az agyhullámokat, amelyek szerintük alapvető fontosságúak a pihentető alvás szempontjából. Bár a kutatás elsődleges célja az alvás szerepének jobb megértése, az eljárás elméletileg azt is lehetővé tenné, hogy mindössze két-három óra alvással pihenjük ki magunkat.
Ajánló
Új alvásdiagnosztikai központ nyílik Budapesten
Új eredmények az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáról
A nyálból is lemérhető, hogy mennyire vagyunk fáradtak
Komoly problémát jelent a rendszeres kialvatlanság
Az alvás és az elhízás kapcsolata
A horkolás is lehet rosszindulatú
Videó ajánló
A kutatócsoport felfedezte, hogy miként lehet mesterséges úton is kiváltani azokat a "lassú" agyhullámokat, amelyek elméletük szerint kulcsszerepet játszanak abban, hogy reggel kipihenten ébredjünk és képesek legyünk az újabb információk feldolgozására. A lassú agyhullámok az alvás legmélyebb szakaszára jellemzőek a leginkább, de az alvással töltött idő 80%-ában ki lehet mutatni a jelenlétüket. Tononi és kollégái a transzkraniális mágneses stimulációnak (TMS) nevezett módszert használták fel arra, hogy az alvó vizsgálati alanyok agyában előidézzék ezeket a hullámokat, és egy elektroenkefalográf (EEG) segítségével rögzítsék az agy elektromos aktivitásának változásait.
A TMS során az agyra nézve ártalmatlan mágneses hullámokat bocsátanak keresztül a koponyán, amelynek hatására az agyban elektromos impulzusok keletkeznek. A kutatók megfigyelték, hogy ha a készüléket az agy egy bizonyos pontja felett helyezik el, akkor az agy egész területén a lassú agyhullámokkal megegyező agyhullámokat lehet kiváltani, vagyis utánozhatóak azok a folyamatok, amelyek a mélyebb alvást kísérik. Ez elméletileg felveti annak lehetőségét is, hogy a készülék alkalmazásával néhány óra alvással csaknem ugyanannyira kipihenjük magunkat, mintha nyolc órát aludtunk volna - olvasható az egyetem sajtóközleményében.
A lassú agyhullámok mesterséges úton történő aktiválásával a jövőben akár az álmatlanságot is kezelni lehetne (az álmatlanság során feltehetően csökken a lassú agyhullámok előfordulási gyakorisága), ehhez azonban előbb még be kell bizonyítani, hogy ezek az agyhullámok pontosan milyen módon regenerálják az agyat. Csak ezt követően fog kiderülni az is, hogy a néhány órás "stimulációs" alvás valóban pótolhatná-e a csaknem mindenki számára szükséges hat-nyolc órás alvásmennyiséget.
[origo] egészség
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Új alvásdiagnosztikai központ nyílik Budapesten: Az alvászavarban szenvedők számára új alvásdiagnosztikai vizsgálati hely nyílik Budapesten, ahol szakorvosi javaslatra és szakfelügyelettel, a legkorszerűbb műszerekkel végzik az éjszakai, bennfekvéses vizsgálatokat.
Az agy stimulálásával javítható a perifériás látás: A University College London kutatói a különböző agyi területek egymásra gyakorolt hatásának felmérésére végeztek vizsgálatokat. Eközben sikerült egy olyan módszert kifejleszteniük, amelynek segítségével speciális célokra fokozható az agyműködés. Az eljárásnak a jövőben egyes központi idegrendszeri betegségek kezelésében és a látás javításában is szerepe lehet.
Ígéretes módszer a migrén kezelésére: Egy újonnan kifejlesztett eszköz új kezelési módot jelenthet a migrénben szenvedők számára. Bár a pontos mechanizmus tisztázásához még további vizsgálatok szükségesek, az eddigi klinikai kísérletek eredményei biztatóak.
