Zsírdús étrendek
Ajánló
A kövérség károsan befolyásolhatja a fogamzóképességet
Itt az egyes ételféleségek különböző pontértékeket kapnak. Jellemző, hogy a zsírok, a zsíros ételek egy-két pontot kapnak, a szénhidrátok viszont akár több száz pontot is elérhetnek. A fogyókúrázónak úgy kell összeállítania az étrendjét, hogy naponta 40 pontnál többet ne gyűjtsön össze, vagyis ennyi pontértékű táplálékot juttathat a szervezetébe. A diéta hátránya, hogy emeli a koleszterinszintet, érelmeszesedésre hajlamosít.
Tejszínhab-eper diéta
Hiába ízletes, hosszú távon tarthatatlan. A fogyni vágyó egy hét után már rá sem tud nézni az eperre és a tejszínhabra. A tejszínhab nagy zsírtartalma következtében megemelkedik a vérzsírszint és megnő a szív- és érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés kialakulásának kockázata.
Elválasztó diéta (testkontroll étrend)
Időben elválasztja egymástól a nagy fehérje- és szénhidráttartalmú élelmiszereket. Délig csak gyümölcsöt szabad fogyasztani, a nap többi részében pedig húsféléket és salátát. Ezen belül a diéta egy-egy napot szentel a különböző tápanyagoknak is. Van szénhidrát-, keményítő-, protein- (fehérje), illetve gyümölcsnap is. Az étrend kialakításának van azonban egy bökkenője. Nevezetesen az, hogy egyes élelmiszerekben a fehérje és a szénhidrát együttesen fordul elő. A nagy szénhidráttartalmú gabonafélék például 10-15 százalékban növényi fehérjét is tartalmaznak. Egészséges embereknél, akiknek jól működik az emésztőrendszerük, nem kell szétválasztani az élelmiszereket egymástól (hasnyálmirigyünk a minden tápanyagot lebontó különböző enzimeket azonos időben termeli).
Az étrend támogatói azt javasolják, a kúrát folytatók igyanak desztillált vizet, és iktassanak ki étrendjükből minden tejterméket. Így azonban a diéta hosszú távú követőinek körében vitamin- és ásványianyag-hiány alakulhat ki.
GI-diéta és "glücky" étrend
Az Egyesült Államokban óriási népszerűségnek örvendő GI-diéta a glikémiás indexen (GI) alapul, vagyis azon, hogy az egyes élelmiszerek milyen hatást gyakorolnak vércukorszintünkre, és eszerint osztályozza őket. Az alacsony glikémiás indexű élelmiszercsoport (ide tartoznak a rostban gazdag élelmiszerek) lassan, míg a magas glikémiás indexűek (például a magas feldolgozottsági fokú élelmiszerek és az édességek) gyorsan emelik a vércukorszintet. A diéta az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztását javasolja: teljes kiőrlésű gabonaféléket, hüvelyeseket, durumtésztát, barna rizst, zöldségféléket, gyümölcsöket. Nem ajánlja a fehér kenyér és a finomított termékek (cukor) fogyasztását. Az étrend előnye az élelmiszerek nagy rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma. A GI-étrend, annak ellenére, hogy alacsony glikémiás indexű élelmiszereket tartalmaz, nem minden esetben energiaszegény. A hüvelyesek glikémiás indexe például kifejezetten alacsony, energiatartalmuk viszont magas.
A GI-rendszerből kiinduló, azt továbbfejlesztő "glücky" étrend nem engedélyezi a glutén étrendbe iktatását. Ellenzői szerint azonban ez felesleges, mert glutént, illetve gluténtartalmú élelmiszereket csak a lisztérzékenységben szenvedőknek tilos fogyasztaniuk.
Néhány napos kúrák
A hosszabb távon folytatható kúrák mellett ajánlanak a fogyókúrázóknak olyan, legfeljebb négy napig tartó diétákat is, amelyek csak egyfajta élelmiszert tartalmaznak. Ezeknek az ún. monodiétáknak sincsen táplálkozástudományi hátterük, alapjuk.
Szerencsés volna, ha a nagy súlytöbblettel rendelkező fogyni vágyók ahelyett, hogy gondolkozás nélkül belefognak valamelyik felkapott diéta kipróbálásába, inkább a szakemberek által javasolt egészséges étrend alapján kísérelnék meg csökkenteni a súlyukat. Régóta ismételgetik a szakértők: a lassú, heti 0,5-1 kg fogyás az ideális. Igaz, 20-30 kg-os testsúlytöbbletnél ez nem csekély kitartást és akaraterőt, azonkívül hosszabb időt vesz igénybe, de megéri ezt az utat választani: aki így fogyókúrázik, az könnyebben megtartja a súlyát és az egészsége sem károsodik.
Nógrádi Katalin
dietetikus
- Divatos diéták
- Fehérje- és zsiradékdús, szénhidrátszegény étrendek
- Fehérjeszegény étrendek
- Zsírdús étrendek
