A dohányzásról való leszokást elősegítő programba bevont dohányosok feltűnően nagyobb valószínűséggel hagynak fel káros szenvedélyükkel, mint azok, akikben felelősségre vonással próbálnak meg bűntudatot ébreszteni - állítják kanadai pszichológusok, a torontói egyetem honlapján olvasható tanulmányban.
Ajánló
Egyelőre nagyon drága az elektronikus cigaretta
Élelmiszerek, amelyek elrontják a cigaretta ízét
A dohányosoknak kisebb a munkabírása
A belső motiváció szerepe a leszokásban
A szenvedélybetegséget kutató kanadai intézet (Gaming Research Institute, Alberta) a motiváció eredményességéről szóló pszichológiai elméletek szerepéről tartott nemzetközi találkozót: a résztvevők megállapodtak abban, hogy az alkoholbetegeknél és a játékszenvedély alanyainál egyaránt csak a belső elhatározás képes meghozni a valódi megoldást. A szenvedélybetegségekkel és mentális egészséggel foglalkozó amerikai nemzeti intézet (National Institute of Mental Health; NIMH) legutóbbi vizsgálata szintén erre utal: a kutatásban résztvevők kontrollcsoportja egy leszokást segítő eszközökről szóló listát kapott, ezen kívül arra ösztönözték őket, hogy orvosuktól kérjenek segítséget; a speciális programba bevont alanyokkal ezzel szemben folyamatos konzultációt folytattak. A programban résztvevőket kikérdezték a dohányzási történetükről, általános orvosi kórelőzményeikről, emellett életcéljaikról is. Finom - ráutaló - rábeszéléssel arra ösztönözték őket, hogy a kifejezetten rájuk szabott leszoktatási tervezet kialakításában maguk is vegyenek részt.
A dohányosok által tapasztalt támogatás és választási lehetőség összességében erősebb motivációt, gyógyszerszedési szándékot és fokozottabb kötelességtudatot eredményezett. A szakemberek szerint a program olyan járulékos támogatást nyújthat a dohányosoknak, amelyre egy orvosi rendelés során egyszerűen nincs alkalom. A módszer az eddigi tapasztalatok szerint sikeresen alkalmazható továbbá a fogorvosokkal szemben fóbiát érzőknél, a diabéteszeseknél, hogy jobban elfogadják az inzulinkezelés szükségességét, illetve abban, hogy a túlsúlyosakat rávegyék a szükséges életmód-változtatásra - olvasható a torontói egyetem honlapján.
Új magyar adatok a dohányzásról
Magyarországon jelenleg minden harmadik felnőtt cigarettázik, a dohányosok háromnegyede pedig 18 évesen vagy még fiatalabb korában kezdett el hódolni e káros szenvedélynek - többek között ez derült ki a Gallup Intézet és az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) legújabb, áprilisban készült jelentéséből. A kutatás alapján kijelenthető, hogy az elmúlt években nem változott szignifikánsan a dohányzók aránya a magyarországi népesség körében: a felmérés szerint a nők negyede, míg a férfiak 42 százaléka dohányzik rendszeresen.
A kutatás szerint a dohányosoknak majdnem fele szeretne felhagyni szenvedélyével, ugyanakkor a leszokási hajlandóság drasztikusan csökkent a felsőfokú végzettségűek körében. A magyarok kétharmada egyetért azzal, hogy tiltani kellene a dohánytermékek reklámozását az üzletekben, a lakosság fele pedig úgy gondolja, hogy a nyilvános helyeken való dohányzást is tiltani kellene, és azt szeretnék, hogy csak különleges engedéllyel rendelkező üzletek árusíthassanak dohányárukat. A lakosság fele nem engedélyezné a dohánygyáraknak, hogy azok sport- vagy közéleti rendezvényeket szponzoráljanak.
A zárt nyilvános helyszíneken való dohányzásról továbbra is rendkívül szigorúan vélekednek a magyarok, sőt a lakosság harmada még a szabadban rendezett rendezvényeken is betiltaná a dohányzást. A lakosság kétharmada támogatná azt az intézkedést is, hogy valamennyi szórakozóhelyen, munkahelyen, valamint a közintézményekben is megtiltsák a dohányzást. A nemdohányzók csaknem harmada kénytelen otthon vagy a munkahelyén cigarettafüstöt szívni, noha négy megkérdezettből hárman azon a véleményen vannak, hogy senki se legyen kitéve a passzív dohányzás kellemetlenségének és ártalmainak - mutat rá a vizsgálat.
Forrás: MTI
