A svéd Karolinska Intézet munkatársai Harkány Tibor vezetésével a Science c. folyóiratban publikálták azon eredményeiket, amelyek szerint az agyunkban természetes módon is termelődő, a marihuána hatóanyagához nagyon hasonló molekuláknak alapvető szerepük van a magzati agy fejlődésében. A kutatók szerint ezek alapján egyértelmű, hogy terhesen semmiképp sem ajánlott marihuánát fogyasztani, mivel ez károsan befolyásolhatja az idegsejtek normális működéséhez szükséges sejtkapcsolatok létrejöttét.
A magzati agyban viszonylag rövid idő alatt megy végbe az a folyamat, amelynek során az agyban található többszázmilliónyi idegsejt kapcsolatot teremt egymással: később ez a hálózat fogja meghatározni, hogy képesek leszünk-e emlékezni, mozogni, gondolkodni vagy beszélni. Ha a hálózat bármilyen módon sérül a magzat fejlődése során, az később maradandó károsodásokat - koncentrációzavart, csökkent szociális képességeket vagy hiperaktivitást - eredményezhet.
Az egyes idegsejtek fejlődése és túlélése szempontjából alapvető fontosságú, hogy felismerjék társaikat, és később képesek legyenek a többi neuronnal való folyamatos információcserére. Az idegsejtek különféle kémiai anyagok segítségével ismerik fel egymást: a sejtek attól függően lépnek kapcsolatba egy másik idegsejt-csoporttal, hogy ezek az anyagok jelen vannak-e vagy sem. Harkány Tibor és munkatársai legújabb, minden eddiginél alaposabb vizsgálatsorozatuk során felfedezték, hogy a neuronok megfelelő összeköttetéseinek kialakulásában már az agyfejlődés igen korai szakaszában - vemhes egereknél a tizenharmadik-tizennegyedik nap környékén - is alapvető szerepük van az endokannabinoidoknak nevezett molekuláknak, amelyek az agyban termelődnek, kémiai szerkezetük pedig nagyon hasonlít a marihuána hatóanyagához (tetrahidrokannabinol; THC). (Az endokannabinoid rendszerről az [origo] Tudomány rovatának korábbi cikkében olvashat részletesebben: Magyar agykutatók új eredményei az endokannabinoid rendszerről).
Az endokannabinoidok a THC-val megegyező módon, az idegsejtek felszínén található CB1 nevű kannabionoid-receptoron (jelfogó molekulán) keresztül befolyásolják az idegsejtek működését, ezen keresztül pedig azt, hogy a magzat agyának idegsejtjei mely idegsejtekkel lépnek kontaktusba, illetve mikor fogják elutasítani egy másik neuron kapcsolódási kísérletét. "Az eredmények egyértelműen alátámasztották, hogy az endokannabinoidok már nagyon korán, az idegsejt-kapcsolatok kialakulásának kezdeti fázisában is meghatározó szerepet töltenek be, befolyásolva ezzel, hogy az idegsejt-nyúlványok milyen irányban növekedjenek a még plasztikus, fejlődő agyon belül. Az endokannabinoidoknak a tanulási folyamatokra gyakorolt hatása már eddig is ismert volt, az azonban nem, hogy mindez már az agyfejlődés igen korai szakaszában is ennyire meghatározó" - tudtuk meg Katona Istvántól (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet), a cikk egyik társszerzőjétől. A kutatócsoport szerint ezek az eredmények már elégséges bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a terhesség alatti marihuána-fogyasztás komoly veszélyt jelenhet a magzat szempontjából, és életre szóló károsodásokat okozhat a születendő gyermeknek - olvasható az intézet sajtóközleményében.
Korábbi állatkísérletek eredményei a mostani kutatáshoz hasonlóan részben már bizonyították, hogy az endokannabinoidok rendkívül fontos szerepet játszanak az embrionális agyfejlődésben. Szabályozzák azoknak a szinkron idegsejtkisüléseknek a mértékét, gyakoriságát, amelyek elengedhetetlenek a megfelelően gazdag elágazású, nagy információfeldolgozó és memóriakapacitással rendelkező idegsejthálózatok kifejlődéséhez. A kannabisz-receptorok túlzott aktiválódása csökkent kapacitású, gyérebben huzalozott neuronhálózat kialakulását eredményezheti, míg alulműködése epilepsziát okoz. Egy olaszországi laboratóriumban korábban már szintén igazolták, hogy kannabisszal kezelt vemhes patkány újszülötteinek agyában az idegsejtek közötti összeköttetések megerősödése (ami a memória és tanulás alapja) kevésbé tartós, mint a normális újszülöttekben. Emberek esetében is sikerült bizonyítékot találni rá, hogy a terhesség alatt marihuánát is rendszeresen fogyasztó anyák gyermekeinél gyakrabban lépnek fel koncentráció-, tanulási és figyelemzavarok, mint azoknál, akiknek édesanyja a szülést megelőző kilenc hónap során tartózkodott a drogfogyasztástól (a marihuánás cigaretta ezen kívül rákkeltő anyagokat is tartalmaz, így már csak ezért is ajánlott kerülni a fogyasztását).
Az endokannabinoidoknak a korai agyfejlődésben újonnan feltárt szerepe alapján Harkány Tibor is azt hangsúlyozza, hogy így már csaknem biztosra vehető, hogy a magzat idegi fejődését hátrányosan érinti a terhesség alatti marihuánafogyasztás: "Sikerült egy igen lényegesnek tekinthető folyamatot azonosítanunk, de ennek nemcsak az agyfejlődés pontosabb megértése szempontjából van jelentősége, hanem új támpontokat adhat a terhesség alatti drogfogyasztásnak a magzat idegsejtjeire gyakorolt hatásának tisztázásában is. Ez semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, ha tekintetbe vesszük, hogy a marihuána jelenleg a leggyakrabban fogyasztott illegális drogok közé tartozik, amellyel egyre többen élnek" - mondta Harkány.
[origo] egészség
Az endokannabinoid rendszer az elmúlt évtizedben felismert, igen nagy jelentőségű kémiai jelátviteli-rendszer szervezetünkben: számos élettani folyamatban játszik szerepet, molekuláris alkotóelemei pedig sok betegség esetében jelenthetnek potenciális gyógyszercélpontot. Freund Tamás (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Agykéreg kutatócsoport) és munkatársai még 1999-ben fedezték fel, hogy az endokannabinoidok receptora, a CB1 az idegrostok végződésén található, feladata pedig az ingerületátvivő-anyagok felszabadulásának szabályozása. A kutatók legutóbb arra keresték a választ, hogy honnan származnak azok az endokannabinoidok, amelyek aktiválják ezeket a receptorokat: azt találták, hogy a leggyakoribb endokannabinoidot szintetizáló enzimfehérje az idegsejtek egy speciális területén, az ún. dendrittüskékben található (a dendrittüskék körülbelül egy mikrométeres átmérőjű képződmények, amelyek különálló funkcionális egységeket képviselnek az idegsejtek fogadó nyúlványain, a dendriteken). A dendrittüskékre érkeznek azok a serkentő szinapszisok, amelyek megváltozása szolgál a tanulási és memóriafolyamatok alapjául az agyban, kóros működésük pedig szerepet játszik többek között a függőségek kialakulásában az agyi jutalmazó-központokban és az agykérgi magasabbrendű kognitív folyamatokban. Régóta ismert volt, hogy a kannabisz-származékok is befolyásolják ezeket a tanulási folyamatokat, de a magyar kutatók eredményei alapján a jelenség neurobiológiai hátteréről is sikerült képet kapni - olvasható az MTA honlapján egy korábbi közleményben.
Az egyes idegsejtek fejlődése és túlélése szempontjából alapvető fontosságú, hogy felismerjék társaikat, és később képesek legyenek a többi neuronnal való folyamatos információcserére. Az idegsejtek különféle kémiai anyagok segítségével ismerik fel egymást: a sejtek attól függően lépnek kapcsolatba egy másik idegsejt-csoporttal, hogy ezek az anyagok jelen vannak-e vagy sem. Harkány Tibor és munkatársai legújabb, minden eddiginél alaposabb vizsgálatsorozatuk során felfedezték, hogy a neuronok megfelelő összeköttetéseinek kialakulásában már az agyfejlődés igen korai szakaszában - vemhes egereknél a tizenharmadik-tizennegyedik nap környékén - is alapvető szerepük van az endokannabinoidoknak nevezett molekuláknak, amelyek az agyban termelődnek, kémiai szerkezetük pedig nagyon hasonlít a marihuána hatóanyagához (tetrahidrokannabinol; THC). (Az endokannabinoid rendszerről az [origo] Tudomány rovatának korábbi cikkében olvashat részletesebben: Magyar agykutatók új eredményei az endokannabinoid rendszerről).
Az endokannabinoidok a THC-val megegyező módon, az idegsejtek felszínén található CB1 nevű kannabionoid-receptoron (jelfogó molekulán) keresztül befolyásolják az idegsejtek működését, ezen keresztül pedig azt, hogy a magzat agyának idegsejtjei mely idegsejtekkel lépnek kontaktusba, illetve mikor fogják elutasítani egy másik neuron kapcsolódási kísérletét. "Az eredmények egyértelműen alátámasztották, hogy az endokannabinoidok már nagyon korán, az idegsejt-kapcsolatok kialakulásának kezdeti fázisában is meghatározó szerepet töltenek be, befolyásolva ezzel, hogy az idegsejt-nyúlványok milyen irányban növekedjenek a még plasztikus, fejlődő agyon belül. Az endokannabinoidoknak a tanulási folyamatokra gyakorolt hatása már eddig is ismert volt, az azonban nem, hogy mindez már az agyfejlődés igen korai szakaszában is ennyire meghatározó" - tudtuk meg Katona Istvántól (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet), a cikk egyik társszerzőjétől. A kutatócsoport szerint ezek az eredmények már elégséges bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a terhesség alatti marihuána-fogyasztás komoly veszélyt jelenhet a magzat szempontjából, és életre szóló károsodásokat okozhat a születendő gyermeknek - olvasható az intézet sajtóközleményében.
Korábbi állatkísérletek eredményei a mostani kutatáshoz hasonlóan részben már bizonyították, hogy az endokannabinoidok rendkívül fontos szerepet játszanak az embrionális agyfejlődésben. Szabályozzák azoknak a szinkron idegsejtkisüléseknek a mértékét, gyakoriságát, amelyek elengedhetetlenek a megfelelően gazdag elágazású, nagy információfeldolgozó és memóriakapacitással rendelkező idegsejthálózatok kifejlődéséhez. A kannabisz-receptorok túlzott aktiválódása csökkent kapacitású, gyérebben huzalozott neuronhálózat kialakulását eredményezheti, míg alulműködése epilepsziát okoz. Egy olaszországi laboratóriumban korábban már szintén igazolták, hogy kannabisszal kezelt vemhes patkány újszülötteinek agyában az idegsejtek közötti összeköttetések megerősödése (ami a memória és tanulás alapja) kevésbé tartós, mint a normális újszülöttekben. Emberek esetében is sikerült bizonyítékot találni rá, hogy a terhesség alatt marihuánát is rendszeresen fogyasztó anyák gyermekeinél gyakrabban lépnek fel koncentráció-, tanulási és figyelemzavarok, mint azoknál, akiknek édesanyja a szülést megelőző kilenc hónap során tartózkodott a drogfogyasztástól (a marihuánás cigaretta ezen kívül rákkeltő anyagokat is tartalmaz, így már csak ezért is ajánlott kerülni a fogyasztását).
Az endokannabinoidoknak a korai agyfejlődésben újonnan feltárt szerepe alapján Harkány Tibor is azt hangsúlyozza, hogy így már csaknem biztosra vehető, hogy a magzat idegi fejődését hátrányosan érinti a terhesség alatti marihuánafogyasztás: "Sikerült egy igen lényegesnek tekinthető folyamatot azonosítanunk, de ennek nemcsak az agyfejlődés pontosabb megértése szempontjából van jelentősége, hanem új támpontokat adhat a terhesség alatti drogfogyasztásnak a magzat idegsejtjeire gyakorolt hatásának tisztázásában is. Ez semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, ha tekintetbe vesszük, hogy a marihuána jelenleg a leggyakrabban fogyasztott illegális drogok közé tartozik, amellyel egyre többen élnek" - mondta Harkány.
[origo] egészség
Endokannabinoidok az agyban
Az endokannabinoid rendszer az elmúlt évtizedben felismert, igen nagy jelentőségű kémiai jelátviteli-rendszer szervezetünkben: számos élettani folyamatban játszik szerepet, molekuláris alkotóelemei pedig sok betegség esetében jelenthetnek potenciális gyógyszercélpontot. Freund Tamás (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Agykéreg kutatócsoport) és munkatársai még 1999-ben fedezték fel, hogy az endokannabinoidok receptora, a CB1 az idegrostok végződésén található, feladata pedig az ingerületátvivő-anyagok felszabadulásának szabályozása. A kutatók legutóbb arra keresték a választ, hogy honnan származnak azok az endokannabinoidok, amelyek aktiválják ezeket a receptorokat: azt találták, hogy a leggyakoribb endokannabinoidot szintetizáló enzimfehérje az idegsejtek egy speciális területén, az ún. dendrittüskékben található (a dendrittüskék körülbelül egy mikrométeres átmérőjű képződmények, amelyek különálló funkcionális egységeket képviselnek az idegsejtek fogadó nyúlványain, a dendriteken). A dendrittüskékre érkeznek azok a serkentő szinapszisok, amelyek megváltozása szolgál a tanulási és memóriafolyamatok alapjául az agyban, kóros működésük pedig szerepet játszik többek között a függőségek kialakulásában az agyi jutalmazó-központokban és az agykérgi magasabbrendű kognitív folyamatokban. Régóta ismert volt, hogy a kannabisz-származékok is befolyásolják ezeket a tanulási folyamatokat, de a magyar kutatók eredményei alapján a jelenség neurobiológiai hátteréről is sikerült képet kapni - olvasható az MTA honlapján egy korábbi közleményben.
