Az amerikai Iowa Egyetem kutatói egy a napokban megjelent tanulmányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy az évek óta egyre nagyobb népszerűségnek örvendő gyógynövénykivonatok használatának akár hátrányos következményei is lehetnek: a kutatók azt tanácsolják, hogy mielőtt komolyabb kúrába kezdenénk, feltétlenül konzultáljunk orvosunkkal az esetleges mellékhatásokról.
Valóban hatásos-e a gyógynövény, amit szedünk?
A Mayo Clinic hivatalos folyóiratában megjelent tanulmány a sokak által használt gyógynövények lehetséges veszélyeit tekinti át: Aditya Bardia és munkatársai úgy vélik, hogy a gyógynövénykészítmények fogyasztóinak - a kivonatok meglepően nagy forgalmát figyelembe véve - jóval több háttérinformációval kellene rendelkezniük a szerek esetleges mellékhatásaival kapcsolatban. Az elmúlt évtizedben az USA-ban csaknem 83%-kal nőtt a gyógynövény-kivonatok éves forgalma: 1996-ban mindez még csak 12,2 milliárd, 2006-ban viszont már 22,3 milliárd dollár bevételt jelentett a forgalmazóknak.
A kutatócsoport szerint az egyik leggyakoribb tévedés ezekkel a szerekkel kapcsolatban, hogy mivel természetes eredetűek, az emberek automatikusan ártalmatlannak is hiszik őket, bármilyen mennyiségben. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) korábbi kutatása szerint az amerikaiak körülbelül 19%-a használ rendszeres ilyen készítményeket: ezt az esetek több mint felében egy-egy betegség gyógyítása céljából teszik, és nem csak az általános jó közérzet elősegítése végett. Ezzel még nem is lenne baj, ha az alkalmazott hatóanyagok valóban hatásosak lennének az adott problémára, csakhogy a vizsgált növények nagyjából kétharmadánál az adott hatóanyag betegséggel szembeni hatásosságát még sosem támasztották alá klinikai vizsgálatokkal - olvasható a tanulmányban.
Felesleges kiadások a gyógyulás reményében?
Ennek következtében a fogyasztók igen sok pénzt költenek olyasmire, aminek gyakorlatilag nincsen gyógyító hatása; mindez nem jelent különösebb egészségügyi kockázatot abban az esetben, ha a készítmény nem ártalmas - folytatják a szerzők. Több kivonatról is ismert azonban, hogy az arra érzékenyeknél kellemetlen mellékhatások is felléphetnek: enyhébb formában hányinger vagy hányás, súlyosabb esetekben viszont életveszélyes állapotok alakulhatnak ki, például vese- vagy májelégtelenség. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) 2002-ben felhívást tett közzé a kavagyökér májra gyakorolt esetlegesen káros hatásáról, a súlycsökkentés céljából alkalmazott csikófark-kivonat forgalmazását pedig be is tiltotta, miután szedését több mint száz halálesettel hozták összefüggésbe. Annak is fennállhat a veszélye, hogy a megvásárolt növénykivonatok nem valódiak, és a hamisítás során nehézfémekkel - higannyal vagy ólommal - szennyeződnek.
"A legnagyobb veszély egyértelműen akkor fenyeget, ha már szedünk valamilyen gyógyszert, és a kivonat hatóanyagai kölcsönhatásba lépnek az orvos által felírt gyógyszer hatóanyagával: ez előfordulhat például az enyhe depresszió kezelésére gyakran alkalmazott orbáncfű-kivonattal, amelyről már ismert, hogy jelentősen rontja egyes HIV-gyógyszerek, illetve néhány szívgyógyszer hatékonyságát" - mondja Bardia. Azért, hogy ezt elkerüljük, a kutatók tanácsa alapján mindenképpen érdemes konzultálnunk háziorvosunkkal, mielőtt gyógynövénykúrába kezdenénk, ha pedig új gyógyszert írnak fel számunkra, kérdés nélkül is számoljunk be róla, milyen kivonatokat fogyasztunk.
A kutatócsoport szerint az egyik leggyakoribb tévedés ezekkel a szerekkel kapcsolatban, hogy mivel természetes eredetűek, az emberek automatikusan ártalmatlannak is hiszik őket, bármilyen mennyiségben. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) korábbi kutatása szerint az amerikaiak körülbelül 19%-a használ rendszeres ilyen készítményeket: ezt az esetek több mint felében egy-egy betegség gyógyítása céljából teszik, és nem csak az általános jó közérzet elősegítése végett. Ezzel még nem is lenne baj, ha az alkalmazott hatóanyagok valóban hatásosak lennének az adott problémára, csakhogy a vizsgált növények nagyjából kétharmadánál az adott hatóanyag betegséggel szembeni hatásosságát még sosem támasztották alá klinikai vizsgálatokkal - olvasható a tanulmányban.
Felesleges kiadások a gyógyulás reményében?
Ennek következtében a fogyasztók igen sok pénzt költenek olyasmire, aminek gyakorlatilag nincsen gyógyító hatása; mindez nem jelent különösebb egészségügyi kockázatot abban az esetben, ha a készítmény nem ártalmas - folytatják a szerzők. Több kivonatról is ismert azonban, hogy az arra érzékenyeknél kellemetlen mellékhatások is felléphetnek: enyhébb formában hányinger vagy hányás, súlyosabb esetekben viszont életveszélyes állapotok alakulhatnak ki, például vese- vagy májelégtelenség. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) 2002-ben felhívást tett közzé a kavagyökér májra gyakorolt esetlegesen káros hatásáról, a súlycsökkentés céljából alkalmazott csikófark-kivonat forgalmazását pedig be is tiltotta, miután szedését több mint száz halálesettel hozták összefüggésbe. Annak is fennállhat a veszélye, hogy a megvásárolt növénykivonatok nem valódiak, és a hamisítás során nehézfémekkel - higannyal vagy ólommal - szennyeződnek.
"A legnagyobb veszély egyértelműen akkor fenyeget, ha már szedünk valamilyen gyógyszert, és a kivonat hatóanyagai kölcsönhatásba lépnek az orvos által felírt gyógyszer hatóanyagával: ez előfordulhat például az enyhe depresszió kezelésére gyakran alkalmazott orbáncfű-kivonattal, amelyről már ismert, hogy jelentősen rontja egyes HIV-gyógyszerek, illetve néhány szívgyógyszer hatékonyságát" - mondja Bardia. Azért, hogy ezt elkerüljük, a kutatók tanácsa alapján mindenképpen érdemes konzultálnunk háziorvosunkkal, mielőtt gyógynövénykúrába kezdenénk, ha pedig új gyógyszert írnak fel számunkra, kérdés nélkül is számoljunk be róla, milyen kivonatokat fogyasztunk.
Gyógyszer mellé gyógynövény
A gyógynövénykészítmények a prevenció és a terápia terén is jó szolgálatot tehetnek, de ha gyógyszert is kap a beteg, sokféle kölcsönhatás lehetőségével kell számolnunk. Leginkább akkor, ha a lyukaslevelű orbáncfű kivonatát, illetve orális alvadásgátlókat szed.
Napjainkban világszerte elismerik a gyógynövények terápiás létjogosultságát, az orvosoknak el kell azonban érniük, hogy a beteg a létfontosságú orvosi kezelést ne a tudtuk nélkül egészítse ki vény nélkül kapható készítményekkel. Az "ami természetes, az nem árthat" elv alapján sokan nyúlnak prevenciós vagy terápiás céllal a gyógynövényekhez. Ebben - a hatóanyagok alacsony koncentrációja miatt - nincs is különösebb kockázat, bár bizonyos nemkívánatos hatások fellépése előfordulhat. Amikor azonban szintetikus gyógyszerekkel együtt szedi a beteg a növényi készítményeket, a kölcsönhatások akár életveszélyesek is lehetnek.
A kölcsönhatásokról beszámoló közlemények megbízhatósága az esetek egy részében megkérdőjelezhető. Az American Journal of Therapeutics 2003. május-júniusi számában a legnagyobb egészségügyi adatbázisok felhasználásával átfogó elemzés jelent meg a témáról. Szerzői szerint a publikációkban mindössze a feltételezett interakciók 43 százalékát részletezik klinikai vizsgálat vagy egyszerű esetleírás formájában. Az egyes kölcsönhatások egyértelmű megállapításához gyakran nincsen elegendő adat. A dokumentációk alapján sok a lehetséges, de közel sem biztos összefüggés a gyógyszerek és a gyógynövénykészítmények hatása között.
A keretes írás forrása: Medical Tribune (Bokor Dóra)
Napjainkban világszerte elismerik a gyógynövények terápiás létjogosultságát, az orvosoknak el kell azonban érniük, hogy a beteg a létfontosságú orvosi kezelést ne a tudtuk nélkül egészítse ki vény nélkül kapható készítményekkel. Az "ami természetes, az nem árthat" elv alapján sokan nyúlnak prevenciós vagy terápiás céllal a gyógynövényekhez. Ebben - a hatóanyagok alacsony koncentrációja miatt - nincs is különösebb kockázat, bár bizonyos nemkívánatos hatások fellépése előfordulhat. Amikor azonban szintetikus gyógyszerekkel együtt szedi a beteg a növényi készítményeket, a kölcsönhatások akár életveszélyesek is lehetnek.
A kölcsönhatásokról beszámoló közlemények megbízhatósága az esetek egy részében megkérdőjelezhető. Az American Journal of Therapeutics 2003. május-júniusi számában a legnagyobb egészségügyi adatbázisok felhasználásával átfogó elemzés jelent meg a témáról. Szerzői szerint a publikációkban mindössze a feltételezett interakciók 43 százalékát részletezik klinikai vizsgálat vagy egyszerű esetleírás formájában. Az egyes kölcsönhatások egyértelmű megállapításához gyakran nincsen elegendő adat. A dokumentációk alapján sok a lehetséges, de közel sem biztos összefüggés a gyógyszerek és a gyógynövénykészítmények hatása között.
A keretes írás forrása: Medical Tribune (Bokor Dóra)
- Valóban hatásos-e a gyógynövény, amit szedünk?
- A legnépszerűbb hazai gyógynövénykészítmények
