Sajnos rengetegen vannak, akiknél az álmatlanság és a vele együtt járó kialvatlanság állandósult állapot, mert nem képesek elaludni, vagy nem tudják végigaludni az éjszakát. Ilyenkor beszélünk alvászavarról, amely nem csak kedélyünket, munkaeljesítményünket rontja, hanem számos súlyos betegség jele is lehet.
Alvászavarban szenved minden tizedik magyar
Ajánló
Új alvásdiagnosztikai központ nyílik Budapesten
Új eredmények az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáról
A nyálból is lemérhető, hogy mennyire vagyunk fáradtak
Komoly problémát jelent a rendszeres kialvatlanság
Az alvás és az elhízás kapcsolata
A horkolás is lehet rosszindulatú
Videó ajánló
Az alvászavarok enyhítésére még ma is ijesztően sokan olyan korszerűtlen készítményeket szednek, melyek rontják a természetes alvás folyamatát és számos kedvezőtlen mellékhatásuk lehet, mint például memóriazavar, a koncetráló-képesség csökkenése, a mozgás összerendezetlensége, elesés, az agyvérzés rizikójának megnövekedése és a szer iránti függőség kialakulása.
Az alvászavar gyógyításában áttörést hoztak a bizonyítottan hatékony, nem gyógyszeres terápiák, valamint az újgenerációs altatószerek. Ezeknek az alvásbarát altatóknak jóval kevesebb a mellékhatása, és miután az alvás folyamatára is kedvezőbben hatnak, mint a régebbi szerek, pihentetőbb alvást, frissebb másnapi ébrenlétet nyújtanak. A hozzászokás esélye is minimálisra csökken, mert "szükség szerint" alkalmazhatóak: nem kell minden este bevenni őket, és így a panaszok elmúltával könnyen elhagyhatóak.
A Magyar Pszichiátriai Társaság keretében működő Inszomnia Munkacsoport felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy az alvászavaruk mögött rejlő okok tisztázására minél előbb beszéljenek orvosukkal, akinek segítségével még a nagyobb bajokat megelőzve hozzájuthatnak a korszerű terápiákhoz, illetve hogy az esetek jelentős részében az életmód-változtatás is nagyon sokat segíthet a panaszok leküzdésében.
Az alvászavar az agyvérzés előjele is lehet
Az alvászavar mellett egy másik igen súlyos népegészségügyi probléma az agyi vérkeringési zavar, amely Magyarországon az 55 évnél fiatalabbaknál az Európai Uniós átlag hatszorosát éri el, a teljes lakosságra kivetítve pedig a dupláját. Kialakulásában a kezeletlen magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint játssza a főszerepet.
Az alvászavar és az agyvérzés összefügghet egymással, ugyanis amikor csökken az agy felé áramló vér mennyisége, az agyi kis vérerek kitágulnak, hogy minél több vért minél hosszabb ideig tudjanak befogadni. A kis vérerek károsodása azzal a veszéllyel járhat, hogy az átáramló vér mennyiségének éjszakai csökkenésekor nem tudják biztosítani az agysejteknek szükséges oxigént és cukrot. Enyhébb esetekben ez vészreakciót vált ki, így az agy riadóztatja a beteget, aki felébred, a súlyosabb helyzetekben azonban agyvérzés alakulhat ki és a beteg reggelre megbénulhat.
Éppen ezért nagyon fontos az alvászavarok kezelésének hatékonysága: szem előtt kell tartani, hogy olyan gyógyszert szedjen a beteg, ami nem csökkenti az agyon átáramló vér mennyiségét, valamint ami nincs sokáig a szervezetben, ugyanis az altatónak csak akkor kell hatni, amikor szükséges, és nem szabad, hogy hozzászokjon a páciens. Továbbá azok használatát is kerülni kell, amelyeket Magyarországon még altatónak írnak fel, más országokban viszont már csak műtéteknél használnak.
Az alvászavarban szenvedők számára nemrég új alvásdiagnosztikai vizsgálati hely nyílt Budapesten, ahol szakorvosi javaslatra és szakfelügyelettel, a legkorszerűbb műszerekkel végzik az éjszakai, bennfekvéses vizsgálatokat.
[origo] egészség
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Három óra alvással is kipihenhetnénk magunkat: Az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatócsoportja a koponyán keresztül végzett mágneses stimuláció segítségével vizsgálja azokat az agyhullámokat, amelyek szerintük alapvető fontosságúak a pihentető alvás szempontjából. Bár a kutatás elsődleges célja az alvás szerepének jobb megértése, az eljárás elméletileg azt is lehetővé tenné, hogy mindössze két-három óra alvással pihenjük ki magunkat.
Új eredmények az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáról: A Kalifornia Egyetem kutatói nemrég új eredményekről számoltak be az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának genetikai hátterével kapcsolatban. A felfedezés elősegítheti a különféle alvászavarok hatékonyabb jövőbeli kezelését, illetve magyarázatot ad rá, hogy mi okozza azt az igen ritka jelenséget, amikor valaki rendszeresen hajnali négy körül ébred, este hétkor azonban már aludni tér.
A nyálból is lemérhető, hogy mennyire vagyunk fáradtak: Amerikai kutatóknak először legyeknél sikerült kimutatniuk, hogy hosszabb alváshiány esetén fokozódik az amiláznak nevezett enzim aktivitása, később pedig ugyanezt tapasztalták az emberek esetében is.
