Testápolók, samponok, dezodorok, szemfestékek, illatszerek és megannyi más kozmetikum szerepel mindennapjaink szépítkezési arzenáljában. Felmérések szerint egy átlagos felnőtt hét vagy annál is több különféle szert használ naponta, s ezekben akár százféle különböző vegyület is előfordulhat. S bár a kozmetikumoktól azt várjuk, hogy szebbé varázsoljanak bennünket, nem ritka eset, hogy az ellenkező hatást érjük el: a népesség legalább 1, de más felmérések szerint 30 százalékában valamilyen kozmetikai termék bőrirritációt vagy allergiás bőrreakciót idéz elő. A szépítőszerek bizonyos összetevői, például egyes illatanyagok és tartósítószerek ugyanis allergénként viselkedhetnek.
Tünetek
Ajánló
Az [origo] egészség allergiás megbetegedésekkel foglalkozó oldala
Korábban
Gombás bőr- és körömfertőzések
Faggyúmirigy- túlműködés, akne
Alapvető tudnivalók az allergiáról
Mindent az allergiáról és pollen-előrejelzés
Interaktív ajánló
Az allergiás reakcióhoz nagyon hasonló tünetekkel jár, ám azzal mégsem tévesztendő össze az irritációs kontakt dermatitisz. Ez utóbbi bárkiben, tehát allergiára nem hajlamos személyekben éppúgy kialakulhat, ezért jóval gyakoribb, mint az allergia. Irritációs bőrgyulladás akkor lép fel, ha bőrizgató hatású agresszív vegyület, pl. sav, lúg, erős oxidálószer stb. kerül a bőrre, amely nem közvetlenül mozgósítja az immunrendszert, hanem kémiai úton károsítja a szövetet, és e károsodás nyomán alakulnak ki a gyulladásos tünetek. Először rendszerint foltokban kiütésessé vagy pikkelyessé válik a bőr, s ez többnyire viszketéssel társul. Az érintett felszín később felhólyagosodhat, és a hólyagok - különösen a vakarás hatására - felszakadhatnak. A bőrizgató hatású anyagokra különösen érzékenyek azok a bőrterületek, ahol a hámréteg vékony (pl. a szemhéjakon), vagy ahol a bőr száraz, töredezett.
A kozmetikai allergénekről általában
A kozmetikumok olyan kisméretű szerves molekulákat tartalmaznak, amelyek önmagukban nem képesek az immunrendszert aktiválni, de a bőr fehérjéivel kémiai reakcióba lépve olyan ún. haptén-fehérje komplexeket hoznak létre, amelyeket az immunrendszer már felismer. Hapténnak nevezi az immunológia az olyan testidegen anyagokat, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy az immunrendszer számára "láthatóak" legyenek; ezek lehetnek kismolekulájú szerves vegyületek, de akár fémionok (pl. Ni2+, Cr3+) is. A komplexek hiába a szervezet saját fehérjéiből jönnek létre, a fehérje és a haptén együttesét védekezőrendszerünk mégis testidegennek észleli. A szépségiparban allergénként olyan szerves molekulák jönnek szóba, amelyek eléggé reaktívak ahhoz, hogy a bőr fehérjéivel kovalens kötéseket létesítsenek. Fontos hangsúlyozni, hogy egy vegyület allergén sajátsága szempontjából a természetes vagy szintetikus eredet teljesen közömbös: kifejezetten félrevezető azt állítani, hogy a vegyi úton előállított "mesterséges" anyagok általában inkább allergizálnak, mint például a növényi kivonatok "természetes" összetevői. A növények számtalan komponenséről igazolták már az érzékenyítő sajátságot, s közülük egyesek igencsak agresszív allergének.
A kozmetikai cégek komoly erőfeszítéseket tesznek annak megjóslására, hogy egy újonnan kivont vagy szintetizált vegyület lehet-e potenciálisan allergén. A fenti megszorítás elvileg leszűkíti az allergéngyanús anyagok halmazát, hiszen a fehérjékkel való reakcióképesség jól körülírható kémiai tulajdonsághoz - reaktív elektrofil csoport jelenlétéhez - köthető. Az egyik nehézséget az okozza, hogy egy ártalmatlannak tűnő anyagot akár a levegő oxigénjével való passzív reakció, akár a bőr aktív anyagcseréje az alapvegyületnél jóval támadékonyabbá alakíthat. Ahhoz tehát, hogy egy a kozmetikai iparban még sohasem alkalmazott vegyületről megjósolhassuk, mekkora eséllyel és milyen mértékben lehet allergén, nemcsak a reaktivitás molekuláris szerkezeti feltételeiről, hanem a tesztelt vegyület összes lehetséges passzív és aktív átalakulási lehetőségéről részletes ismeretekkel kell rendelkeznünk. További komplikációt jelent ezenkívül a vegyület által megtámadott molekulák, vagyis saját fehérjéink szerkezetének változékonysága: nem elég, hogy a bőr sejtjei mintegy 2000-féle fehérjét állítanak elő, amely mind-mind különböző célpont, de minden egyes fehérje szerkezete, támadható csoportjainak helyzete is nagy változatosságot mutat az aktuális mikrokörnyezet kémhatása, a szomszédos csoportok elhelyezkedése stb. szerint.
Így aztán az allergén tulajdonság kémiai hátteréről szerzett alapos tudás dacára a bőr komplex anyagcseréje, fehérjéinek sokfélesége és az itt található immunsejtek nehezen kiismerhető működése együttesen leküzdhetetlen nehézséggel állítja szembe a kutatót. Ezért a jelen pillanatban egyik nagy kozmetikai cég sem rendelkezik olyan megbízható algoritmussal, amely a potenciális allergéneket a tesztelés korai fázisában - lehetőleg még az in silico, vagyis számítógépen végzett modellezések során, de legkésőbb az in vitro, vagyis soksejtű élő rendszeren kívül folytatott vizsgálatok során - nagy hatékonysággal kiszűrné. Így bár a korábban allergénként megismert vegyületek adataira, a velük kapcsolatos eredményekre támaszkodhatnak a cégek, máig az egyedüli igazán hihető eredmény az, amit az in vivo rendszerekből, vagyis - baljósabban hangzó nevükön - az állatkísérletekből nyernek. Noha egy allergén-teszthez egyetlen állat életét sem kell kioltani, az Európai Unió direktívája 2013-ra mégis száműzni kívánja az állatkísérleteket a kozmetikai kutatásból. Ez igen erős ösztönzést jelent a kozmetikai iparnak az egyre hatékonyabb in silico és in vitro tesztrendszerek kifejlesztésére, s egyben lendületet ad az ezeket megalapozó vegyészeti és bőr-immunológiai kutatásoknak.
- Tünetek
- Néhány ismert kozmetikai allergén
- Hogyan alakulhat ki a kozmetikai allergia?
- Megelőzés, kezelés
