[origo] egészség 

Befolyásolhatja-e az egészségünket, hogy mit ettek a nagyszüleink?

Svéd megfigyelésekből kiderült, hogy a nagyapa 12 és 15 éves kora közötti táplálkozása jelentősen befolyásolta az unoka keringési rendszeri és cukorbetegségben történő elhalálozásának valószínűségét. Minél nagyobb "fogyasztó" volt a nagyapa a kamaszkort megelőzően, annál hamarabb halt meg ezekben a betegségekben a fiú unoka, míg a nagymama esetében a lány unoka (a 2-es típusú cukorbetegség kockázata például négyszeresére nőtt az unokákban a normális rizikófaktorhoz képest; bővebben lásd a keretes írást). Yu-Fen Li és munkatársai egy 2005-ös tanulmányukban kimutatták, hogy a dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, ha pedig a nagymama dohányzott a terhessége alatt, akkor ez az arány 2,1-szeresére nő az unokánál (akkor is, ha az anya nem dohányzott). A veszélyeztetett terhességek kivédésére még a hetvenes években is elterjedten alkalmazott dietilstilbösztrol nevű anyag csaknem ezerszeresére növelte az egyébként igen ritka hüvelyrák kockázatát a szerrel kezelt anyák lánygyermekeinél (bár itt lehet, hogy az imprinting csak mellékhatás volt), a fiúknál pedig a későbbi élet során kialakuló szexuális problémákkal hozták összefüggésbe a kutatók.

"A fent említett példák alapján feltételezhető, hogy a hormonális imprinting hatásai sokszor csak néhány generációval később mutatkoznak meg - például az unokáknál - a kritikus periódusokban ható imprinting jellegű beavatkozások pedig csaknem egészen biztosan továbbadódnak a következő generáció tagjainak is" - figyelmeztet a professzor. "Fontos hangsúlyozni, hogy az imprinting által kiváltott betegségek nem a klasszikus értelemben vett fejlődési rendellenességek közé tartoznak, amelyek többnyire a korai terhesség alatt alakulnak ki; a hormonális bevésődés a születés körüli időszakban a leghatékonyabb, vagyis akkor, amikor a szervek már kialakultak, de a sejtek receptorai még az érési fázisban vannak. Ennek köszönhető az is, hogy míg a klasszikus születési rendellenességek már közvetlenül a születés után is jól láthatóak, addig a bevésődés hatásai csak a későbbi élet során mutatkoznak meg. Az imprinting a normálisnál érzékenyebbé teheti a sejteket egy-egy betegségre, ehhez pedig arra is szükség van, hogy a kritikus időszakban jelen legyen egy a külső vagy a belső környezetből származó "kiváltó" anyag is. Ilyenek lehetnek például a szteroidok közé tartozó férfi és női (androgén és ösztrogén) hormonok, vagy azok akár terápiás célból felhasznált származékai. De hasonló hatásúak a környezetünkben - vízben, levegőben és a táplálékokban - egyre nagyobb mennyiségben jelenlévő szteroid-típusú molekulák is. További -klinikai- megfigyelések alátámasztották azt is, hogy a perinatális időszakban történő hormonális bevésődés befolyásolja a szívkoszorúér-betegségek, a magas vérnyomás, az agyvérzés, az elhízás, illetve a 2-es típusú cukorbetegség megjelenésének időpontját, gyakoriságát, valamint a betegségek súlyosságát. Ebben elsősorban a szintén a szteroidok közé tartozó glükokortikoidoknak lehet meghatározó szerepe (ezeket a hormonokat használják például a koraszülött csecsemők tüdejének erősítése céljából), de ide sorolhatjuk a szteroid hormonok hatását utánzó, illetve felerősítő anyagokat, amelyeket európai és amerikai populációkban a hímivarsejtek számának csökkenésével, valamint az emlő- és a hererák megnövekedett előfordulási gyakoriságával sikerült összefüggésbe hozniuk a kutatóknak" - tudtuk meg a professzortól.

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>