A nyugati világban egyre szaporodó allergiás megbetegedések hátterében egy újabb feltevés szerint az agresszív szappanok és a hámlasztó hatású kozmetikumok állnak, amelyek eltávolítják a bőr védelmet nyújtó külső, elszarusodott rétegét.
Ajánló
Az [origo] egészség allergiás megbetegedésekkel foglalkozó oldala
Korábban_
Bakteriális fertőzések okozhatják a fémallergiát
Egyszerre is kezelhető a gyermekkori asztma és szénanátha
Robin Callard és John Harper közleménye, amely a Trends in Immunology on-line változatában már hozzáférhető, két különálló kutatási irányvonalat egyesít: a védelmet adó felszíni bőrréteg örökletes defektusainak vizsgálatát veti össze a közvetlen kísérletes eredményekkel. "Feltevésünk, hasonlóan a higiénia-hipotézishez, abból indul ki, hogy a napjainkban dívó tisztaságmánia az oka az allergia terjedésének" - magyarázza Callard professzor. "Mi azonban egy gyökeresen különböző mechanizmust látunk a jelenség mögött. A túlhajszolt mosakodás az erős hatású szappanokkal, a hámlasztók és hasonló kozmetikumok használata, és talán a biomosóporok is mind közrejátszanak a bőr védő felszíni szarurétegének eltávolításában, s ez az arra fogékonyakban elősegíti az allergiás reakciók kialakulását.
Bizonyítottuk, hogy azoknál a gyermekeknél és felnőtteknél, akik egy atópiás és allergiás tünetekkel járó ritka örökletes bőrbetegségben szenvednek, szintén kimutatható a felszíni védőréteg gyengülése. A laboratóriumban pedig igazoltuk, hogy ha az egészséges bőrről ezt a külső védőréteget - akár csak egy leukoplaszttal is - "lehámozzuk", a fehérjetermészetű allergének képesek behatolni a bőrbe, ahol a hám erre specializálódott ún. Langerhans-sejtjei bekebelezik őket. Ezt követően az aktivált Langerhans-sejtek a bőrből a közeli nyirokcsomókba vándorolnak, s ott kiváltják a klasszikus, TH2-függő immunválaszt.
Az általunk felvetett mechanizmus alapvetően más, mint amit a higiénia-hipotézis feltételez. Ez utóbbi azon a teórián alapul, mely szerint a minket gyermekkorunkban érő fertőzések immunrendszerünket a TH2 limfociták által jellemzett allergiás reakció felől a TH1 limfociták uralta válasz felé terelik. A higiénia-hipotézis tehát azt sugallja, hogy a fertőzéseknek való elégtelen kitettség engedi elharapódzni a nemkívánatos TH2-dominanciájú allergiás reakciókat. Ugyan ez az elmélet már 20 éve széleskörű népszerűségnek örvend, igazából nagyon kevés kísérletes bizonyíték szól mellette. Ezzel szemben mind a ritka örökletes betegségek tanulmányozásából, mind a saját laboratóriumi munkánkból egyre gyűlnek azok az adatok, amelyek azt támasztják alá, hogy a bőr külső védőrétegének rendellenességei fontos szerepet játszanak az allergiás érzékenyítés feltételeinek megteremtésében. Úgy véljük, ez a gondolat komoly megfontolást és megvitatást érdemel."
Harper professzor hozzáteszi: "A gyakorló orvos szemszögéből azt is fontos hangsúlyoznunk, hogy a túlbuzgó sikálás, a bőrt károsító durva detergensek, hámlasztó hatású készítmények oktalan használata a hibás, és nem a normális tisztálkodás, az ésszerű tisztasági igények. Bőrgyulladásos betegeinknek például kimondottan javasoljuk, hogy gyakran fürödjenek, és ezt továbbra is helyesnek tartjuk. A higiéné megfelelő szintje természetesen elengedhetetlen a kellemetlen betegségek terjedésének megelőzéséhez. Ám amennyiben felvetésünk helyesnek bizonyul, sikerülhet visszaszorítanunk az allergiás és ekcémás megbetegedéseket olyan új kezelésekkel, amelyek kifejezetten a bőr külső védőrétegének épségét célozzák fenntartani."
Kozmetikai allergia
Testápolók, samponok, dezodorok, szemfestékek, illatszerek és megannyi más kozmetikum szerepel mindennapjaink szépítkezési arzenáljában. Felmérések szerint egy átlagos felnőtt hét vagy annál is több különféle szert használ naponta, s ezekben akár százféle különböző vegyület is előfordulhat. S bár a kozmetikumoktól azt várjuk, hogy szebbé varázsoljanak bennünket, nem ritka eset, hogy az ellenkező hatást érjük el: a népesség legalább 1, de más felmérések szerint 30 százalékában valamilyen kozmetikai termék bőrirritációt vagy allergiás bőrreakciót idéz elő. A szépítőszerek bizonyos összetevői, például egyes illatanyagok és tartósítószerek ugyanis allergénként viselkedhetnek. A kozmetikai allergénekről, a kozmetikai allergia kialakulásáról és megelőzéséről új orvosi jegyzetünkben olvashat részletesen.
